Category:HU/680824 - Lecke BG 04.01 - Montreal

Leckék időrendben, 1968

Prabhupāda: Dr. Murti, hogy vagy?

Dr. Murti: Jól.

Prabhupāda: Köszönöm. Akkor gyere előre. Gyertek előre mindannyian.

Janārdana: Swāmījī, elnézésed kérem, hogy pár perccel korábban érkezem. Ma este sok emberrel van találkozóm... (nem egyértelmű)

Prabhupāda: Ó.

Janārdana: Megpróbálom meggyőzni őket, hogy tegyék a templomot... (nem egyértelmű)

Prabhupāda: 8 órakor el akar menni? Rendben. Ez a mikrofon a beszédhez, így? Hare Kṛṣṇa. (valaki elkezd a harmóniumon játszani)

Janārdana: (nem egyértelmű) ... a hangmagasság? Nem túl magas és nem túl mély?

Prabhupāda: Hare Kṛṣṇa. Így kell lennie. Rendben. Megpróbálhatom. Ez is ugyanaz?

Hare Kṛṣṇa. Szóval, csak kezdd el a kīrtanát.

(kīrtana) (prema-dhvani) (a bhakták felajánlják hódolatukat)

De nincs támaszték? Tartsd így.

Govinda dāsī: Akarod, hogy megtartsam neked?

Prabhupāda: Ó, ez szép.

Fiatalember: Lehet, hogy nyakba akasztható, láncon. (a mikrofon babrálja)

Prabhupāda: Hare Kṛṣṇa. Igen. Rendben van.

(szünet) Hare Kṛṣṇa.

Bhakta: Hare Kṛṣṇa.

Prabhupāda: Elkezdjük a Bhagavad-gītāt. Kérlek benneteket, hogy rendszeresen járjatok el, mindaddig, amíg a Bhagavad-gītāról fogok beszélni, és már a legelejétől fogva megpróbálom megértetni veletek a Bhagavad-gītā olvasásának módját és a Bhagavad-gītā következtetését. Analitikus tanulmányozással próbálom meg bemutatni.

A Bhagavad-gītā Isten tudománya. Mindennek van tudományos megértési folyamata. A Śrīmad-Bhāgavatamban ez áll: jñānaṁ me parama-guhyaṁ yad vijñāna-samanvitam (SB 2.9.31). Az Istenről szóló tudás, vagy tudomány nagyon bizalmas. Ez a tudomány nem közönséges tudomány. Nagyon bizalmas. Jñānaṁ me parama-guhyaṁ yad vijñāna-samanvitam. A vijñāna jelentése... a vi jelentése különleges. Ez egy különleges tudás, és különleges folyamaton keresztül kell megérteni.

Általában közvetlen érzékelés, tapasztalati tudás, közvetlen érzékelés útján értjük meg, szerezzük meg a tudást. De a bhagavad-vijñāna, Isten tudománya, annyira szerteágazó és annyira bonyolult, hogy tökéletlen érzékeinket alkalmazni Isten tudományának megértésére nem lehetséges. Nekünk mégis az érzékeinkkel kell megértenünk. Különben mi értelme lenne a megértésnek? Hallás.

Ezért amikor ezek az érzékek megtisztulnak, akkor érthetjük meg azokat. Ahogyan az ember nem lát valamilyen szürkehályog-szövődmény miatt, ám, ha a szürkehályogot műtéti úton eltávolítják, akkor mindent láthat. Kezelés. Hasonlóképpen, a śāstrákban azt mondják, ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi na bhaved grāhyam indriyaiḥ (CC Madhya 17.136). Az érzékeink nagyon tökéletlenek. Ezt megérthetjük. Például naponta látjuk a napkorongot, de a tapasztalatunk alapján olyan, akár egy korong, mert a szemem nem látja a távolban lévő dolgokat, és nem látja a nagyon közelieket sem. Ahogy a szemhéj is pont a szemhez van rögzítve, de én nem látom. Ez (az érzék*) tökéletlen. Se nagyon közelre, se nagyon távolra nem láthatunk, sötétben sem láthatunk.

Sok feltétele van. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor az érzékeink képesek cselekedni. Ezért meg kell érteni, hogy az érzékeink tökéletlenek. Ezért mondja a Bhāgavata, ataḥ, tehát śrī-kṛṣṇa-nāmādi (CC Madhya 17.136, Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.234), Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, nāmādi... nāma, a nāma azt jelenti, hogy az Ő neve, a szent nevén keresztül van jelen; az adi, az a kezdet. Kṛṣṇa megértéséhez el kell kezdeni énekelni a nevét, nāma. Nāmādi. Az adi jelentése: a kezdetben. Ezért azt javasoljuk a tanulóknak, hogy énekeljék a Hare Kṛṣṇát. Ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi. A nāma azt jelenti, hogy miután megértetted vagy megvalósítottad a nāmát, akkor megérted az Ő tulajdonságait, a transzcendentális tulajdonságait.

Amikor a védikus szentírásokban azt mondják, hogy az Abszolút Igazság nirguṇa... a nirguṇa jelentése... a guṇa minőséget jelent, a nir pedig negatívat. És a nir, nir, na arthe. A nir meghatározásra is szolgál. A nirguṇa két értelemben használható. Az első jelentés negatív, "nincs guṇa, nincs minőség", a második pedig "nehéz megállapítani".

Tehát mindkettő alkalmazható az Abszolút Igazság megértésére. Hogyan? Először is, Neki nincs minősége. A "nincs minősége" azt jelenti, hogy nincs anyagi minősége. Nincs anyagi minősége. A védikus irodalomban azt mondják, apāṇi pādo javano grahītā (Śvetāśvatara Upaniṣad 3.19): Az Abszolút Igazságnak nincsenek kezei vagy lábai, de mindent elfogad. Ez az elfogadás... tegyük fel, hogy ha adsz nekem valamit, és elfogadom, akkor feltételezhető, hogy vannak kezeim vagy érzékeim. Amikor a védikus irodalom azt mondja, hogy az Abszolút Igazságnak nincs keze vagy lába, az azt jelenti, hogy nincs keze vagy lába abban az értelemben, ahogyan mi ebben az anyagi világban érzékeljük.

Amikor kézről beszélünk, azonnal az „én kezem” vagy a „te kezed” jut eszembe, de ez korlátozott. Tehát amikor nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy Istennek kezei és lábai is vannak... az Upaniṣadokban azt mondják, hogy Isten, az Abszolút Igazság, a Brahman, olyan gyorsan tud járni, hogy még a levegő sem tud olyan gyorsan haladni. Ilyen leírások vannak.

Ez azt jelenti, ahogy a Brahma-saṁhitā is mondja, hogy īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ (Bs. 5.1). A formája – kétségtelenül van formája –, de a formája más. A māyāvādī filozófus, amikor formára gondol, a saját formájára gondol. Ez a hibája. Ezért mondja a Bhāgavata: ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmadi. A Śrī-kṛṣṇa-nāma nem közönséges nāma, név. A nāma nevet jelent. A śrī-kṛṣṇa-nāma transzcendentális, abszolút.

Nincs különbség a név és a személy, illetve a tárgy között. Ebben van a különbség. A név és a tárgy különböznek egymástól. A víz, a "víz" neve és a víz anyaga – más. Nem csillapíthatom a szomjamat pusztán a "víz, víz" éneklésével. De a Hare Kṛṣṇa éneklésével megvalósíthatom Istent. Ez a különbség.

Ezért kell megtisztítanunk érzékeinket. Ezek az érzékek lehetőséget adnak arra, hogy halljuk transzcendentális nevét, láthassuk transzcendentális formáját, megértsük transzcendentális minőségét és sok más dolgot. Neki van neve, vannak tulajdonságai, van formája. Aztán vannak társai. Mindene megvan. Bármit is látunk ebben az anyagi világban, azok csupán a valóság torz tükörképei. Az igazi forma amott van.

A valódi név ott van a lelki világban. Úgy, mint ahogy az én nevem „ez és ez”, a te neved, „János”. Ez a „János” valójában nem a te neved, mert te lelki lény vagy, örökkévaló. Ám ez a „János” név ezzel az átmeneti testtel van kapcsolatban. Amint ez a test véget ér, a „János” névnek is vége. Aztán ismét, amikor egy másik testet veszel fel, egy másik nevet kapsz. Ezért ez nem a te neved.

De Kṛṣṇa neve a lelki világban és ebben a világban ugyanaz. A neve nem változik. Ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi na bhaved grāhyam indriyaiḥ sevonmukhe hi jihvādau (CC Madhya 17.136). Szolgáló hozzáállás által. Svayam eva sphuraty adaḥ. A név, a forma, a tulajdonság, a társak, amikor szolgáló hozzáállásban vagyunk, feltárulnak előttünk. Nem arról van szó, hogy... pont úgy, ahogy mi kérdezzük tőled: "Mi a neved?" Szóval, ha megkérdezem Istentől: "Ó, Istenem, hogy hívnak?" Isten nincs alávetve a mi ilyen, úgymond, kihívásainknak. Értitek? Nem fogja felfedni a nevét. Nem fogod megérteni.

Ha Istent a következő kihívással akarod megismerni: „Képes vagyok megérteni, képes vagyok látni; ezért látni fogom Istent, akkor…”, akkor soha nem fogod látni Őt. Soha nem fogod látni Őt. Isten nem veti alá Magát a kihívásodnak. Következésképpen Isten megértésének feltétele a meghódolás. Sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66). És Isten megértésének folyamata Istentől származik, nem másoktól. Ő olyan hatalmas, hogyan értheted meg a mentális spekulációddal?

A Bhagavad-gītāban az Úr Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, indokolatlan kegyéből nyilatkoztatja ki Önmagát. Hogy miként nyilatkoztatja ki Önmagát, azt a negyedik fejezet alapján próbáljuk elmagyarázni:

imaṁ vivasvate yogaṁ

proktavān aham avyayam

vivasvān manave prāha

manur ikṣvākave 'bravīt

(BG 4.1)

Az Úr azt mondja: „Ezt a bizalmas yogarendszert korábban a napistennek, Vivasvánnak magyaráztam el.” Minden bolygón van egy fő személy vagyis főistenség, és különböző nevei vannak. Akárcsak a mennyei bolygón, szintén van egy fő személy vagyis főistenség, akit Indrának hívnak. Vagy a Hold bolygón, őt Candrának hívják. A Nap bolygón Vivasvánnak hívják. Ez a fő személy neve. Pont úgy, mint ahogy a ti hazátokban a fő személyt elnöknek hívják, vagy más országokban sokan ... egyes országokban a fő személyt királynak vagy elnöknek hívják, így. Ez tehát egy poszt.

Te is betöltheted ezt a posztot. Ha alkalmas vagy rá, a hazád elnöke lehetsz. Hasonlóképpen, a napisten, Vivasván posztját is betöltheted, ha alkalmas vagy rá. Beöltheted Brahmā posztját. Ez... ők is élőlények, mint mi. Ahogy Johnson elnök is egy élőlény, mint te, de ő a tulajdonságai miatt emelkedett erre a pozícióra, hasonlóképpen, ha te is eléred ezt a tulajdonságot, sok más bolygón a fő istenséggé vagy fő személlyé válhatsz. Yānti deva-vratā devān pitṝn yānti pitṛ-vratāḥ (BG 9.25). Ezek a dolgok vannak leírva.

Szóval, amikor arról beszélünk, hogy Kṛṣṇa azt mondja, imaṁ vivasvate yogaṁ proktavān aham avyayam (BG 4.1), az azt jelenti, hogy ez a Bhagavad-gītāt már régen, nagyon régen elhangzott. Nem arról van szó, hogy Arjuna volt az első ember, aki Kṛṣṇától hallotta a Bhagavad-gītāt. Kṛṣṇa azt mondta, hogy "Ezt a yogarendszert Vivasvānnak, a napistennek mondtam el." És vivasvān manave prāha: „És a napisten a fiának, Manunak magyarázta el ezt a tudományt.”

Manu az emberiség ősatyja. A szanszkritban a manu szóból származik a manuṣya vagy a mānava. Szanszkritul mānava-jāti. A manu pedig a „man” szóból származik. És hasonlóképpen angolul is a manuból jön az emberiség vagyis az ember. Az eredeti szó a manu. Itt azt mondják, hogy vivasvān manave prāha.

Korábban létezett közlekedési szolgáltatás az egyik bolygóról a másikra. Ez a közlekedési szolgáltatás még mindig létezik, de nem ezzel a bolygóval. Viszont a magasabb bolygórendszerekben van közlekedési szolgáltatás egyik bolygóról a másikra különböző típusú repülőgépekkel. És a Siddhalokán... van egy másik bolygó, amelyet Siddhalokának hívnak. Siddhalokán az élőlények vagyis az emberek annyira fejlettek a yogagyakorlatokban, hogy ezzel a testtel egyik bolygóról a másikra utazhatnak. Ezek a leírások a Śrīmad-Bhāgavatam második énekében találhatók meg.

És ezen a bolygón is még mindig sok yogī él, akik a yoga erejével nagyon gyorsan tudnak utazni ezen a bolygón. Sok yogī van, aki naponta négy helyen fürdik meg: Prayāgában, Rāmeśvaramban, Jagannātha Puriban és Haridwarban. Még mindig van néhány yogī Indiában. Szóval, nagyon gyorsan át tudják magukat helyezni, át tudják szállítani magukat egyik helyről a másikra. Nem volt benne semmi nehézség, hogy Manuval vagy Manu fiával, Ikṣvākuval kommunikáljonak. A kommunikáció adott volt, vagyis a rádiórendszer olyan jó volt, hogy a kommunikáció átvihető volt egyik bolygóról a másikra.

Itt tehát azt mondják, vivasvān manave prāha manur ikṣvākave 'bravīt. Ezt először a napistennek, Vivasvānnak mondták el, majd Vivasvān a fiának, Manunak beszélte el, Manu pedig az ő fiának, Ikṣvākunak. Történetesen ez a Mahārāja Ikṣvāku ősi császár volt ezen a bolygón, és az ő dinasztiájában jelent meg az Úr Rāmacandra. Mahārāja Ikṣvāku. Ő kṣatriya. Ők mind kṣatriyák. Sūrya, Vivasvān, szintén kṣatriyák. Két kṣatriya család létezik: az egyik a Naptól, a másik a Holdtól, a candra-vaṁśa és a sūrya-vaṁśa. Ezek létezőek.

És az indoeurópai ág is a kṣatriyáktól származik. A Mahābhārata történeteiből megérthetjük, hogy az árja családok, akik Európába vándoroltak, ők is ehhez a sūrya-vaṁśához vagy a candra-vaṁśához tartoztak. Mindenesetre ez a tudás egy másik ágazata. Itt azt mondják, hogy... Kṛṣṇa azt mondja: „Ezt a filozófiát, ezt a rendszert, vagyis ezt a Bhagavad-gītāt, yogát Én beszéltem el.”

Ez is yoga. Ez a bhakti-yoga. A bhakti-yoga a közvetlen módszer az Istenhez való közeledésre. Imaṁ vivasvate yogaṁ proktavān aham avyayam (BG 4.1). Ez a yoga tévedhetetlen. Soha nem vész el. Avyayam. Az avyayam azt jelenti, hogy nem semmisül meg, mert transzcendentális. Bármi, ami lelki, transzcendentális, nem semmisül meg. Még az anyag sem semmisül meg. A modern tudomány az energia megmaradását vallja. Isten teremtésében tehát nincs szó megsemmisülésről. Viszont az anyagi és a lelki közötti az a különbség, hogy az anyag, az anyag természete szerint bhūtvā bhūtvā pralīyate (BG 8.19). Megjelenik, megnyilvánul. Pont úgy, ahogyan agyagból készítesz egy edényt, és egy napon az edény megsemmisül, de ismét agyaggá válik, és ismét készíthetsz edényt az agyagból. Akárcsak a szemét. Naponta eldobod, és ismét anyagot nyersz ki a földből, hogy rengeteg dolgot előállíts. Szóval, ez történik.

Ez a karma-yoga... ez a világ úgy van megalkotva, hogy az anyag adott. Egyszerűen fogod és átalakítod a formáját. Ezt csinálod. Avidyā-karma-saṁjñānyā tṛtīyā śaktir iṣyate (CC Madhya 6.154). A Viṣṇu Purāṇában azt mondják, hogy ez az anyagi világ tele van tudatlansággal. Pont, mint a gyerekek, oly sok játékot készítenek földből vagy agyagból, és megint összetörik azokat. És ez a gyakorlat a ti hazátokban nagyon elterjedt. A nagyvárosokban, mint amilyen New York, Boston, nagyon szép épületeket látok, kőből és vasból jól megalkotottak, szétrombolják azokat, és megint csak néhány felhőkarcolót (építenek*).

És az évkönyvben, a Világ Évkönyvben azt sugallják, hogy a következő száz évben mindezeket az épületeket le fogják rombolni, és a föld alá fognak húzódni. Igen. Az atomkor miatt. Szóval senki sem fog... olvastam a Világ Almanachban. A jóslat szerint a következő száz évben senki sem fog a föld felszínén élni. Mindenki a föld felszíne alá húzódik. És amikor tiszta levegőre vágynak, kijönnek, hogy megnézzék, milyen a világ felszíne. Javasolt. Elolvashatod.

Az anyagi világ természete tehát ilyen. Punaḥ punaś carvita-carvaṇānām (SB 7.5.30). Rágni a megrágottat. Rágsz valamit, eldobod, és megint jön valaki, megrágja azt. Értitek Punaḥ punaś carvita-carvaṇānām. A Bhāgavatam azt mondja, hogy ezzel az anyagi testtel és anyagi tevékenységekkel foglalkoznak. Ahogy te is változol, bhūtvā bhūtvā pralīyate, mi is egyik testet a másik után cseréljük. Hasonlóképpen, ahogy a testem megváltozik, a tevékenységeim is megváltoznak. Az anyagot az anyagi természet biztosítja, és az én cselekedeteim megváltoznak. Így haladok.

Bhūtvā bhūtvā pralīyate.

De nem vagyunk képesek arra a következtetésre jutni, hogy ha van bármilyen lehetőség az örök életre vagy az örök tevékenységre, vagy a változatlanságra... , mert nem akarsz változást. Még a halál pillanatában is nagyon sajnálod, hogy le kell cserélned a testedet. Még azt is sajnáljuk, ha egyik lakást egy másikra kell cserélni. Ezért egy sannyāsī számára ajánlott, hogy három napnál tovább ne éljen egy helyen. Mivel amint három napnál tovább él (egy helyen*), valamilyen ragaszkodás alakul ki benne. Ragaszkodás. Tehát, tilos a számára. De jelenleg minden megváltozott.

Szóval, bhūtvā bhūtvā pralīyate. Változásban élünk, mindig átalakulunk egyik síkból a másikba, egyik formából a másikba, egyik tevékenységből a másikba. Ám a természetünk örök. Na hanyate hanyamāne śarīre (BG 2.20). Ez az... mindezt a Bhagavad-gītā elmagyarázza. Nos, hogyan érhetjük el ezt az örök életet, az örök természetet, az örök boldogságot és az örök tudást – erre a célra szolgál a Bhagavad-gītā. Ha az örökkévalóság érdekel, akkor a Bhagavad-gītā nagyon erre való.

Ezt a tudományt tehát először Vivasvānnak, a napistennek mondták el. Ő a fiának, Manunak beszélte el, Manu pedig az ő fiának, Ikṣvākunak. A második versben pedig az Úr azt mondja: evaṁ paramparā-prāptam: „Ezáltal, a tanítványi láncolat által”, evaṁ paramparā-prāptam (BG 4.2). Ez azt jelenti, hogy ennek a bizonyos yogatípusnak a megértését...

(szakadás) ... bármely yoga vagy ez a yoga - a tanítványi láncolat által érthető meg. Paramparā. Evaṁ paramparā-prāptam imaṁ rājarṣayo viduḥ (BG 4.2). A rājarṣayaḥ az itt említett összes nevet jelenti, legyen az Vivasvān, Manu vagy Ikṣvāku, ők mind nagy császárok és királyok voltak. Korábban a császárok és királyok család szerint oszlottak meg. Akárcsak ... Angliában legalábbis a király család szerint oszlanak meg, minden országban így volt ... most a monarchia el van törölve. Nos, ezek a kṣatriyák képzettek voltak.

Szó sem volt demokráciáról. Jelenleg a demokrácia segítségével, amennyiben valaki valamilyen módon szavazatokat tud szerezni, akkor ő lesz a főember. Ám korábban a gyakorlat az volt, hogy egy képzett, felkészített ember, egy király került a trónra. Őket hívják rājarṣiknek. A rājarṣi gyakorlatilag azt jelenti, hogy bölcsek voltak. Ahogyan Janaka Mahārāja is.

Sok király volt, ideális király: Yudhiṣṭhira Mahārāja, Rāmacandra Mahārāja. Sok király volt ilyen. Még Parīkṣit Mahārāja is, ötezer évvel ezelőtt, igen felelősségteljes király volt, mert amikor körúton volt, látta, hogy egy tehenet megpróbálnak megölni, és a tehén sírt.

És a király azonnal megállt: "Ki vagy te? Az én királyságomban egy tehén sír? Azonnal megöllek." A király tehát annyira felelősségteljes volt, hogy még az állatok sem lehettek elégedetlenek, az emberről nem is beszélve. Szóval, nagyon felelősségteljesek voltak. Ezért hívták őket rājarṣiknek. Rājarṣi. És különösen fontos, hogy minden tudás a felsőbb osztályú emberek számára szólt. Az alacsonyabb osztályba tartozó emberek mit fognak megérteni?

Ezt a Bhagavad-gītāt tehát a rājarsiknek, a nagy királyoknak mondták el, akik olyanok voltak, akár a szentek és a bölcsek. A trónon ültek, de mindannyian, úgy mondanám, az emberek békéjének és jólétének szentelt lelkek voltak. Akárcsak Parīkṣit Mahārāja. Amikor megszületett, ez a Parīkṣit Mahārāja a... hogy is mondják? Posthumus fiú? Az apja halála után született? Hogy is mondják ezt, magyarul?

Bhakta: Posthumus.

Prabhupāda: Posthumus. Az apja meghalt a születése előtt. A kurukṣetrai csatában a két fél, unokatestvérek harcoltak. Parīkṣit Mahārāja apja, Abhimanyu, Arjuna fia, csak tizenhat éves fiú volt, de szerencsére megnősült. A házassága is nagyon különös. A lányt... Uttarāt Arjunának ajánlották fel, de Arjuna azt mondta: "Ezt a lányt a tanítványomként kezeltem." Ő volt a tanára. "Nem vehetem feleségül. Ő a lányom."

Arjuna akkor azt mondta: "Van egy felnőtt fiam. Megszervezem, hogy a fiammal házasodjon össze." Uttarā tehát tizenhat évesen feleségül ment a fiához. A fiú és a lány is tizenhat évesek voltak, és összeházasodtak. A szerencsének köszönhetően, amikor a csata zajlott, ezt a fiút is harcba hívták, és a lány terhes volt. Ám a fiú soha nem tért vissza. A csatatéren halt meg. Így Parīkṣit Mahārāja anyja méhében maradt.

A kurukṣetrai csata következtében mindenki meghalt. Mondhatni, ez a gyermek volt az egyetlen leszármazottja az egész Kuru-dinasztianak. Így nagyon gondosan védelmezték, és a másik fél megpróbálta megölni ezt a gyermeket is, de Kṛṣṇa megmentette őt. Mindenesetre, amikor a gyermek megszületett, Yudhiṣṭhira Mahārāja, a nagyapja... öt nagyapa, fia egy sem, csak egy unoka. Nos, az a rendszer, hogy amikor gyermek születik, nagy paṇḍitákat és brāhmaṇákat hívnak, hogy megállapítsák a gyermek jövőjét. Nāma-karaṇa. Hogy mondják? Van erre egy különleges elnevezés.

Nos,Yudhiṣṭhira Mahārāja nagyon kíváncsi volt, hogyan fog ez a gyermek szeretetteljesen viszonyulni a prajājához. Figyeljétek csak meg. Az asztrológus rengeteg mindent beszélt a gyermekről, hogy „Ilyen lesz, meg ilyen lesz, meg ilyen lesz.” Ám (Yudhiṣṭhira Mahārāja azért*) aggódott, hogy „Méltó lesz-e a dinasztiánkhoz”. Mert ebben a dinasztiában, ebben a sūrya-vaṁśában minden király olyan volt, akár a lakósok apja. „Vajon olyan lesz-e, vagy kizsákmányoló?” Erre a brāhmaṇák elmagyarázták: „Nem, ez a gyermek olyan lesz (mint a lakósok apja*)”, és valójában olyan is lett.

Ezek a rājarṣik tehát hatalmas személyiségek voltak. Bár királyi trónon ültek, nem a luxus és az adószedés volt a céljuk. Nem. Pontosan olyanok voltak, mint az igazi apák, mindig a prajāk boldogságára gondoltak. Ez volt az igazi demokrácia. Létezett egy brāhmaṇákból álló bizottság, amely a királyt vezette, és a király, mondhatnám, a brāhmaṇák irányításával vezette a polgárokat. Ez volt a rendszer. Itt az áll: evaṁ paramparā-prāptam imaṁ rājarṣayo viduḥ (BG 4.2). Ez a rendszer a Bhagavad-gītā megértésére elterjedt volt. Kṛṣṇa mondja Arjunának.

Azt is mondja: sa kālena iha mahatā yogaḥ ...

(szakadás) ... elmondta a Bhagavad-gītā titkát fiának, Manunak. Manu elmondta a Bhagavad-gītā titkát fiának, Ikṣvākunak. Most ez a rendszer elveszett. Kālena mahatā: a nagy hatalom által. A kāla jelentése idő. Az időnek megvan a maga befolyása, hatalmas befolyása. Az időnek az a dolga, hogy bármit is teszel, azt az idő megpróbálja megsemmisíteni. Ez minden.

Szép házat építesz, nagyon szép házat, de ahogy megöregszik, elpusztul. Van egy nagyon jó tested, szép tested, de az idő befolyása megpróbál megölni téged. Ez az idő hatása. A Bhagavad-gītāban azt is megtalálod, hogy amikor Arjuna meglátta Kṛṣṇa egyetemes formáját, azt kérdezte: „Ki vagy Te?” Kṛṣṇa pedig ebben az univerzális formában azt válaszolta: „Én vagyok Kāla. Azért jöttem, hogy öljek.” Ennyi. Ez volt a válasz.

Tehát a kāla dolga – kāla, az idő dolga – az ölés. Itt is azt írja: sa kālena iha, kālena mahatā. A mahatā szintén kāraṇa, és a kālena … hatására most elveszett. Mert ez egy küzdelem. A létért folytatott küzdelmünk azt jelenti, hogy megpróbálunk létezni, de a kāla azért küzd, hogy öljön. Ez történik. A kāla dolga tehát, az idő dolga az ölés, de ez a rendszer most elveszett, az idő hatása ölte meg. Sa kāleneha … yogo naṣṭaḥ parandapa. Nos, mi akkor a teendő? Sa eva ayaṁ mayā te adya yogaḥ proktaḥ purātanaḥ (BG 4.3). „Elkezdtelek tanítani téged erre a Bhagavad-gītāra. Nem egy új tanítást mutatok be neked.” Ezt úgy hívják, hogy... sa eva ayaṁ mayā te 'dya yogaḥ proktaḥ purātanaḥ. A purātanaḥ jelentése: ugyanaz a régi rendszer, purātana. A purātana jelentése purāṇa. A purāṇa jelentése régi, történelmi eseményeket jelent. Purāṇa. És ez a Mahābhārata, a Mahābhārata szintén... a Mahābhārata, a nagy történelem. A Śrīmad-Bhāgavatamot Mahā-Purāṇának, a régi idők nagy történelmének is nevezik.

Itt is tehát ugyanazt a szót használják, amit Kṛṣṇa mond, sa eva ayam: „Ez a yogarendszer, a Bhagavad-gītā yogarendszere, amelyet most elbeszélek neked, nagyon régi. Hogy milyen régi, el tudod képzelni: először a napistennek mondtam el.” Ha csak Manu korát vesszük számításba, akkor legalább negyvenmillió évvel ezelőttről származik. Nos, mindenesetre nagyon-nagyon régi. Ez nem egy doktrína, amit (most) mutatunk be...

Akárcsak a modern oktatási rendszerben, amikor valaki bemutat valamilyen doktrínát, és megkapja a „Doktor” címet, valami új tézisre. Ez nem így van. Nincs mit felkutatni. Az örök tudásban nincs mit felkutatni. Szó sincs kutatásról. Ez már megalapozott. Különben nincs értelme az örök fogalmának.

A Bhagavad-gītā ezen tudománya örökkévaló. Nem a modern kutatás vagy doktrína terméke. Purātanaḥ sa eva. Sa evāyaṁ mayā te adya. Az adya jelentése „ma”. „Ma a csatatéren beszélem el.” Yogaḥ proktaḥ purātanaḥ.

„Miért engem választasz ki? Miért engem választasz ki, és miért ezen a csatatéren? Egy filozófiai tanítást és Isten tudományát hirdeted, és hozzám szólsz. Nem vagyok vedāntista, még csak brāhmaṇa sem vagyok, sőt még csak sannyāsī sem. Közönséges gṛhastha vagyok. Természetesen rendelkezem azzal a kiváltsággal, hogy a barátod vagyok. Ennyit erről. Különben a yogarendszert nem nekem kellene elbeszélni. Miért nekem mondod el?” Ez megkérdőjelezhető. Miért pont Arjunának mondták? A válasz az, hogy: bhakto 'si: „Az egyetlen feltétele, hogy te az Én hívem vagy. Ez minden.”

Következésképpen a kezdettől fogva meg kell érteni, hogy aki nem Kṛṣṇa bhaktája, az nem értheti meg a Bhagavad-gītāt. Akik nem bhakták... különböző emberek vannak. Vannak köztük karmīk, vannak jnānīk, vannak yogīk, és vannak bhakták. A megvilágosodott, művelt emberek négy csoportra oszthatók. Azok, akik hétköznapi emberek, nem tudnak semmi mást, csak azt, hogy kényelemben tartsák ezt a testet. Ők többé-kevésbé materialisták. Ebben az életben vagy a következő életben pusztán anyagi kényelmet akarnak. Őket nevezik karmīknak.

És a jñānī... a jñānīk azok, akik undorodnak ettől a karmától. Mert van egy idő, egy pont, amikor undorodni kezdenek tőle. Akárcsak az amerikai fiatalemberek, ők is undorodnak ettől az anyagi civilizációtól. Ezért a tudást keresik. Ám sajnos az állam sem túl lelkes, és sokan vannak, akik kizsákmányolják őket. De a tudás itt van. És eljön az a pont, amikor a karmīk undorodni kezdenek, zavarodottakká válnak, mert a lelki lény lelki életre vágyik. Semmilyen anyagi élettel nem lehet boldog.

Gyerekkorunkban olvastunk egy verset, amelyben egy fiú hozott egy madarat, és a madár a fiúval beszélget. "Kedves madaram, velem élsz. Nagyon finom ételt adok neked. Beszélek veled", és még sok minden mást teszek. De a madár azt mondja: "Nem, el akarok menni. El akarok menni." "Nem, adok neked egy aranykalitkát. Nem mész el." Erre azt válaszolja (a madár*): „Nem, nem. Nem szeretem az aranykalitkát. Szabadságot akarok.” Nos, ez volt a beszéd témája. Szóval, ha egy madarat aranykalitkában tartanak, és arany eleséget kap, (attól*) az nem lesz boldog. Az nem lehetséges. Hasonlóképpen, mi is lelki lények vagyunk. Semmilyen mennyiségű anyagi boldogság nem tesz boldoggá bennünket. Ez tény. De a rosszhiszeműségünk miatt nem tudjuk, mi a boldogság. Na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum (SB 7.5.31). Nem tudják, mi az élet végső célja, mi az élet értelme. Ezzel az anyaggal próbálnak meg boldogok lenni, az anyagi boldogság pedig a szexuális életet jelenti, és különböző módokon próbálják kiaknázni a szexuális életet. Yan maithun adi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham (SB 7.9.45). Ez nem lehetséges. Ez nem lehetséges. Ezért hangzott el ez a Bhagavad-gītā yogarendszer, ami nagyon régi... negyvenmillió évvel ezelőtt. És ez előtt is elhangzott. Ezt itt nem mondják ki. (Ez abból adódik,…*) Mivel örök. Avyaya, purātanaḥ, régi.

Ki alkalmas tehát a Bhagavad-gītā megértésére? Ti megérthetitek. Akik nem bhakták, azok is megérthetik, (de*) felületesen. Akárcsak az, akinek van egy üveg méze. Ha azt gondolja, hogy "Van egy üveg mézem. Hadd nyalogassam az üveget", de az üveg nyalogatásával vajon milyen ízt fog érezni? Az üveget ki kell nyitni, és úgy megnézni, mi van benne. (nevetés) És ha egy gazember úgy véli, hogy "nyalogatom ezt az üveget, eszem a mézet, ízlelem a mézet", akkor ő a legnagyobb gazember. Egyszerűen az. Hasonlóképpen, ha valaki nem bhakta, ha valaki nem Kṛṣṇa bhaktája, az a gazember nem értheti meg a Bhagavad-gītāt. Világos. Világosan ki van mondva itt.

Először is, próbálj meg Kṛṣṇa bhaktájává válni. Aztán próbáld megérteni, mi a Bhagavad-gītā – ne a tudásod vagy a spekulációd révén. Akkor soha nem fogod megérteni a Bhagavad-gītāt. Ha meg kell értened a Bhagavad-gītāt, akkor a Bhagavad-gītāban leírt folyamaton keresztül kell megértened, nem a saját mentális spekulációd révén. Ez a megértésnek a folyamata. Bhakto 'si me sakhā ceti (BG 4.3). A bhakta jelentése... ki a bhakta? A bhakta jelentése, az, aki újraélesztette örök kapcsolatát Istennel. Sarvopādhi-vinirmuktam (CC Madhya 19.170).

Ebben a testben most azt gondolom: „Amerikai vagyok.” De meddig vagyok amerikai? Amíg ez a test fennáll, addig vagyok amerikai. Ez minden. Azt gondolom: „Indiai vagyok.” Azt gondolom: „Brāhmaṇa vagyok”, „Ez vagy az vagyok”, bármit is gondoljak. Meddig? Addig, ameddig ez a test létezik. És a következő élet? Ha kutyatestet kapsz, akkor azt fogod gondolni: „Kutya vagyok”. Ha macskatestet kapsz, akkor azt fogod gondolni: „Macska vagyok”.

Bhaktának lenni nem ezt a felszínes kapcsolatot jelenti. A társadalommal, a családdal, az országgal vagy az emberiséggel való kapcsolatom mind felszínes, mert a testem is felszínes. Az igazi kapcsolat Kṛṣṇával van. Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ (BG 15.7). „Mindezek az élőlények az Én parányi szerves részeim” – állítja Kṛṣṇa. Sarva-yoniṣu kaunteya sambhavanti mūrtayaḥ yāḥ (BG 14.4): „Az élet minden egyes fajában, ahány létforma csak létezik, mind az Én parányi szerves részem.” Kṛṣṇa így magyarázza.

A bhakta tehát azt jelenti, hogy amikor felélesztjük a kapcsolatunkat, akkor hogyan kapcsolódunk Kṛṣṇához. Akkor ő bhakta. Akkor ő bhakta. Ez a kapcsolat torz módon tükröződik ebben az anyagi világban. Ez a kapcsolat. Ahogy valaki Kṛṣṇával, mint úr és szolga kapcsolatában áll, az itt is tükröződik. Itt is van úr és szolga, de mindketten becsapják egymást.

Az úr megpróbálja kihasználni a szolgát, és a szolga megpróbálja kihasználni az urát. Szakszervezeteket is létrehoznak annak érdekében, hogyan szedjenek be pénzt a kapitalistától, és a kapitalista megpróbálja ezt a munkát kihúzni a munkásokból. Szóval, itt az úr és itt a szolga, de mindketten csalók és becsapottak. Ez minden.

Ha valóban úr és szolga akarunk lenni, akkor Kṛṣṇa a legfelsőbb úr, és te az Ő szolgálatában állsz, soha nem fogsz becsapottá válni. Soha nem fogsz becsapottá válni. Szeretni akarsz. Ha Kṛṣṇát férjedként vagy szeretődként szereted, soha nem fogsz becsapottá válni. Szereted a gyerekeket. Ha Kṛṣṇát gyermekként szereted – ahogyan Yaśodāmāyī is elfogadta Kṛṣṇát gyermekének – soha nem fogsz becsapottá válni.

Itt ugyanaz a kapcsolat áll fenn, csak elferdített tükröződésben, és boldogság sincs. Ám amikor bhaktává válunk, vagy kapcsolatot teremtünk Kṛṣṇával... akárcsak Arjuna. Arjuna bhakta. Milyen bhakta? Bhakto 'si me sakhā, sakhā ceti (BG 4.3): „Te bhakta vagy, ugyanakkor az Én barátom is vagy.” Bhaktává válni azt jelenti, hogy vagy Kṛṣṇa barátjává, vagy Kṛṣṇa szolgájává, vagy Kṛṣṇa szeretőjévé, vagy Kṛṣṇa apjává, vagy Kṛṣṇa anyjává válsz. Ily módon oly sok lehetőség van. Vagy Kṛṣṇa ellenségévé válsz, akárcsak Hiraṇyakaśipu. Ez tehát a Bhagavad-gītā megértésének folyamata. Ezért beszélek erről a negyedik fejezetről. A Bhagavad-gītā megértésének titka ebben rejlik, és ha követed ezeket az elveket... pont úgy, mint amikor veszel egy üveg gyógyszert a patikában, ahhoz adott egy adagolás. Elolvasod: "Ezt a gyógyszert ebben az adagolásban kell bevenni." Ha követed az üveg címkéjén található utasításokat, akkor a hasznodra fog válni. Hasonlóképpen, itt van az utasítás: evaṁ paramparā-prāptam (BG 4.2). A Bhagavad-gītāt a tanítványi láncolat által kell megértened, és ez azt jelenti, hogy (attól*), aki bhakta. Bhakta, egy bhakta... ez a tanítványi láncolat, bhakta. Különben nincs rá lehetőség. Ha az a tanítványi láncolat valami másról szól, mint az odaadó szolgálat, akkor nem értheted meg a Bhagavad-gītāt. Sok gyakorlati tapasztalat, és oly sok tudós, könyv van, amit tanulmányoztunk, és a magyarázataik mind ostobaságok, mert nem bhakták. Pusztán akadémiai képzettségük alapján próbálják megérteni a Bhagavad-gītāt. Ez nem lehetséges. Ez nem lehetséges. Ha valaki az akadémiai képzettségével próbálja megérteni a Bhagavad-gītāt... mi az értéke ennek az akadémiai képzettségnek? A lelki tudományt illetően nincs értéke. Ez egy másfajta dolog. Más folyamat által kell megérteni.

Ezt a Bhagavad-gītāt abban az értelemben kell megvitatnunk, ahogyan Arjuna értette meg. Ha... ez egy világos tény, amit itt említenek, hogy Arjuna előtt, mielőtt találkozott volna Arjunával, a Bhagavad-gītā tudománya elveszett. Itt világosan kimondják. Sa kāleneha yogo naṣṭaḥ paranepa (BG 4.2). Ez elveszett. Bár örök, mégis, mivel a paramparā rendszer, vagyis a tanítványi láncolat megszakadt, a Bhagavad-gītā valódi jelentését vagy valódi értelmezését nem fogták fel. A folyamat megszakadt.

A naṣṭa azt jelenti, hogy a paramparā rendszer megszakadt. Kṛṣṇa ezért Arjunát bízza meg a megértéssel, mivel ő bhakta és barát. Ha elfogadod a Bhagavad-gītāt úgy, ahogyan Arjuna értelmezte, akkor közvetlenül Kṛṣṇától hallod. Ez a folyamat.

Nagyon szépen köszönöm. Kérdés van?

Indiai férfi: ... (homályos)

Prabhupāda: Ugyanaz. Az ... ugyanaz. A négy versben az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāról beszél. Jñānaṁ parama-guhyaṁ me yad vijñāna-samanvitam (SB 2.9.31). Ugyanaz. Amikor Kṛṣṇa Brahmānak vagy Arjunának beszéli el, ugyanazt mondja. Ő nem változtatja meg.

Vendég: És az Úr Brahmātól származó tanítványi láncolat, az nem szakadt meg?

Prabhupāda: Igen. Ez is hiteles. Nincs különbség a Brahmātól származó tanítványi láncolat és az Arjunától származó tanítványi láncolat között. Nincs különbség. Mert az üzenet ugyanaz. Itt a naṣṭa azt jelenti, hogy a paramparā az naṣṭa. A tanítványi láncolat megszakadt. Nem található olyan valaki, aki ebből a tanítványi láncolatból jön.

A tanítványi láncolat, akár Brahmātól származik... a bhaktáknak négy tanítványi láncolata van – a Brahma-sampradāya, a Rudra-sampradāya, a Śrī-sampradāya és a Kumāra-sampradāya. Nos, ezek mind ugyanolyanok.

Balakrishna úr, van kérdése? Nincs? (kuncogás) Rendben.

Mukherjee úr? Murti doktor? Nincs? Igen.

Bhakta: A Bhagavad-gītāban szereplő yogarendszerek, a karma és a jñāna... a karma karma-yogává válik, a jñāna rendszer jñāna-yoga bhaktival, és ezek nem lehetnének...

Prabhupāda: Igen, amikor hozzáadjuk ezt a yoga szót, az bhaktit jelent. A yoga bhaktit jelent. Valaki rabja ezeknek az anyagi tevékenységeknek, ezért azt tanácsolják neki, hogy a karma-yoga feltételei szerint cselekedjen. Mi ez a karma-yoga? A karma-yoga, ha valaki a Bhagavad-gītā alapján írja le, yat karoṣi. "Bármit is csinálsz, kuruṣva tad mad-arpaṇam (BG 9.27). Dolgozol? Rendben. Mennyit kerestél?" "Ezer dollárt." "Add ide Nekem." Kész vagy rá? Kṛṣṇa azt kérdezi: kuruṣva tad mad-arpaṇam.

Ha valaki egyetért azzal, hogy „Igen, Kṛṣṇa, Neked adom ezt a pénzt”, akkor ő karma-yogī. Máskülönben karmī lenne. A karma-yogī és a karmī közötti különbség azt jelenti, hogy neki el kell szenvednie az eredményt, legyen az jó vagy rossz, ugyanakkor a karma- yogīnak nincs mit elszenvednie, mivel mindent Kṛṣṇáért tesz. Pont, mint Arjuna.

Az elején azt gondolta: „Ha megölöm a rokonaimat és a nagyapámat, bűnös leszek.” Igen. Ám ugyanezt tette Kṛṣṇa irányítása alatt is. Kṛṣṇa akarta. Ő tehát mentesül.

A karma-yogī jelentése, hogy mentesül a tettek visszahatásaitól. Ő karma-yogī. Hasonlóan a jñāna-yogī. Van, aki a kemény munkától függ. Van, aki a filozófiai spekulációktól. A spekulálónak Kṛṣṇa azt mondja: bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate (BG 7.19). Azok, akik a spekulatív tudás rabjai, sok-sok születés után eljutnak annak megértéséhez, hogy vāsudevaḥ sarvam iti (BG 7.19): "Vāsudeva, Kṛṣṇa a minden." Ez a tudás felszámolását jelenti. Ez a jñāna-yoga. Ha kutatómunkája révén megpróbálja megérteni, hogy mi Kṛṣṇa a filozófia, a tudomány vagy bármi más, kémia, fizika segítségével... A Śrīmad-Bhāgavatam ezt ajánlja:

ataḥ pumsam dvija-śreṣṭhā

varṇāśrama-vibhāgaśaḥ

svanuṣṭhitasya dharmasya

saṁsiddhir hari-toṣaṇam

(SB 1.2.13)

Svanuṣṭhitasya dharmasya saṁsiddhir hari-toṣaṇam. Nem számít, milyen tevékenységet folytatsz, ám ha tudni akarod, hogy a tevékenységed a tökéletességhez vezet-e, akkor ez a tökéletesség próbája. Mi a tökéletesség próbája? Saṁsiddhir hari-toṣaṇam: vajon a munkáddal elégedetté teszed-e az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Ahogyan Arjuna is tette. Arjuna eleinte azzal akarta kielégíteni önmagát, hogy nem harcol, és (végezetül*) azért harcolt, hogy Kṛṣṇát elégítse ki. Ez a tökéletesség. Saṁsiddhir hari-toṣaṇam.

Igen.

Indiai férfi: Azon tűnédöm, vajon mi a... (homályos)... a ślokában, ahol ez áll:

sarvāṇīndriya-karmāṇi

prāṇa-karmāṇi cāpare

ātma-saṁyama-yogāgnau

juhvati jñāna-dīpite

(BG 4.27)

Prabhupāda: Igen. Mely szám alatt van? Megvan.

sarvāṇīndriya-karmāṇi

prāṇa-karmāṇi cāpare

ātma-saṁyama-yogāgnau

juhvati jñāna-dīpite

(BG 4.27)

Nos, tanulmányoztad. Mit értesz meg belőle?

Indiai férfi: Nem értem. Ezt szeretném tudni. (nevetés)

Prabhupāda: Sarvāṇīndriya-karmāṇi ātma-saṁyama. Ez a yoga, a haṭha-yogarendszer az érzékek és az elme irányítását jelenti. Sarvāṇi karmāṇi indriyāni, karmendriya. A yogarendszer alapelve az anyagi tevékenységek leállítása. Sarvāṇīndriya karmāṇi prāṇa-karmāṇi cāpare.

A testben áramló különböző levegők áramlásának szabályozásáról van szó: apāna-vāyu, vyāna-vāyu, prāṇa-vāyu. Ez a yogarendszer a légzés szabályozására szolgál. Ātma-saṁyama. Az egész az ātma-saṁyamáért, az elme és az érzékek irányításáért van. Ha valaki nem képes irányítani az elmét és az érzékeket, akkor pusztán az időt vesztegeti. És ezt az ātma-saṁyamát közvetlenül a bhakti-yogában is lehet gyakorolni.

Miről van szó? Ugyanaz a példa hozható fel, hogy Arjuna harcos volt. Az elején azon töprengett, "Harcoljak-e vagy sem". Ez is ātma-saṁyama volt. Ám az ātma-saṁyama valójában az volt, amikor nem az érzékkielégítése érdekében harcolt. Hasonlóképpen, amikor az érzékeinket használjuk... Mert az érzékek értelemszerűen valamilyen tevékenységre vágynak. Akárcsak a szemünk. Ha... a szem valami szépet akar látni. A nyelv, a nyelv valami nagyon édeset akar megízlelni. A fül valami nagyon dallamosat akar hallani. Ennek értelmében működnek a különböző érzékszerveink. Ám a yogarendszer megpróbálja leállítani azokat. Csak próbáld megérteni.

A bhakti-yoga rendszere tehát az, hogy ha ragaszkodsz a Hare Kṛṣṇa hallgatásához és a zenéhez, a khol, a karatāla dallamos zenéjéhez, akkor természetes módon undort fogsz érezni más dalok hallgatása iránt. Ez gyakorlatilag indriya-saṁyama. A bhakti folyamata a sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalamam (CC Madhya 19.170). Nem tudod az érzékszervek működését megállítani. Ez egy negatív folyamat. Mivel az érzékek működésre hivatottak. Ezért jobb elfoglaltsággal kell lefoglalnod az érzékeket. Ezt fogja elmagyarázni a... ezt már elmagyarázta a Bhagavad-gītā második fejezete a paraṁ dṛṣṭvā nivartate alatt (BG 2.59). Paraṁ dṛṣṭvā nivartate. Ha kényszeríted... ...ha arra kényszeríted, hogy álljon le, az nagyon nehéz. Ezért vallott kudarcot oly sok yogī.

Akárcsak Viśvāmitra Muni. Erőszakkal próbálta uralni az érzékeit, de amint az érzékek lehetőséget kaptak rá, egy bizonyos Menakā, egy mennyei társasági lány jelent meg előtte, és elkápráztatta őt. A befolyása alá került. Ilyen példák vannak. És megszületett a gyermek, Śakuntalā. Mindenki ismeri ezt az esetet. Ő tehát egy nagy yogī volt. Mégis kudarcot vallott, mert mesterségesen próbálkozott.

Ám van egy másik eset is, Haridāsa Ṭhākuráé. Ő is... egy éjszaka őt is csábította egy prostituált, de ő a prostituáltat hívővé változtatta. Láthatjátok. Éjszaka jött a nő. Haridāsa ellenfeleinek néhány tagja rávette, és nagyon szépen felöltözve eljött éjszaka, és Haridāsa Ṭhākura így szólt hozzá: "Hogy kerültél ide?" (Mire a nő:*) "Ó, olyan kedves, olyan szép, olyan fiatal vagy. Azért jöttem, hogy megöleljelek." Valahogyan így. (Erre Haridāsa Ṭhākura azt válaszolta neki:*) "Jól van. Kérlek, ülj le. Teljesítem a vágyadat. Hadd fejezzem be az imáimat, aztán majd élvezzük az életet." (nevetés)

Szóval, folytatta az imáit, közben eljött a reggel. A prostituált háborgott magában. "Most már..." "Jól van. Nem tudtam befejezni az imáimat. Gyere el ma éjjel, teljesítem a vágyadat." Így telt el a második éj, amikor a harmadik éjszaka eljött, a nő meghódolt neki: „Uram, e célból jöttem. Kérlek, ments meg. Ez az én elfoglaltságom.” Erre Haridāsa Ṭhākura így szólt: „Igen, tudom. De mivel te jöttél el hozzám, azért maradtam itt három napig... három napig, hogy megtisztítsalak. Most örülök, hogy megtisztultál. Ülj le ide, énekeld a Hare Kṛṣṇát. Távozom erről a helyről.”

(szakadás) ... Viśvāmitra kudarcot vallott, de ez a bhakti-yogī győzött. Ez a karmendriya. Ha arra akarod kényszeríteni az érzékeidet, hogy ne tegyenek semmit, az nagyon nehéz. Ám ha az érzékeidet a Legfelsőbb Úr transzcendentális szerető szolgálatára használod, az automatikusan, automatikusan le fog állni. Ezt állítják. Ātma-saṁyama juhvati jñāna-dīpite (BG 4.27). Ez a jñāna, a jñāna tudást jelent. Ezt állítja a Bhagavad-gītā: bahūnāṁ janmanām ante vāsudevaḥ sarvam iti (BG 7.19). Ha az ember eléri a tudásnak ezt a szintjét, akkor „Kṛṣṇa, vagyis Vāsudeva a minden, és én Kṛṣṇa örök szolgája vagyok”, akkor ez a tökéletesség.

Amikor a jñāna tökéletessége bekövetkezik, akkor az ember igénybe veszi az érzékeit. Hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate (CC Madhya 19.170). Amikor az érzékeid megtisztulnak, és a Legfelsőbb Úr, Hṛṣīkeśa, az érzékek ura szolgálatába állítod azokat, azt bhaktinak nevezik. Ez a legmagasabb tökéletesség. Érzékeinket tehát a megértés által, a tudás érett szintjére jutása által kell használnunk. Az érzékek valódi irányítása az, ha érzékeiteket a Legfelsőbbre irányítjátok. Ha mesterségesen akarjuk irányítani az érzékeinket, az nagyon nehéz.

Van még valami kérdés?

Meghívunk benneteket, hogy jöjjetek el, és beszélgessünk. Ez egy nagyon nagyszerű tudomány, a Kṛṣṇa-tudat, és ez, úgy mondanám, az emberi lény szükséglete. Miért? Amikor lehetőség van rá... ez a templom itt van. Különböző központokat nyitunk. Miért? Azért, hogy lehetőséget adjunk az embereknek, hogy megértsék a Kṛṣṇa-tudat tudományát. Ez nem egy ámítás. Tekintély áll e mozgalom mögött. A teljes védikus irodalom, a Śrīmad-Bhāgavatam, a Bhagavad-gītā támogat minket. Ez semmi.

Ugyanaz a dolog. Ahogyan Arjuna mondta, vagyis ahogyan Kṛṣṇa mondta, yogaḥ proktaḥ purātanaḥ. Purātana, ez nagyon régi. De az idő olyan kegyetlen, hogy néha... ahogy az idő néha beborítja a tiszta eget, a felhők beborítják. De ez nem maradandó.

Hasonlóképpen, a jelen pillanat tudatlanságának ezen felhője sem fog megmaradni. Amint az emberek vágyni fognak ennek a tudásnak a megszerzésére, a tudatlanság meg fog szűnni. Jñānadīpika. Jñānadīpika. Nos, ezt a jñānadīpikát a Bhagavad-gītā is elmagyarázza:

teṣām evānukampārtham

aham ajñāna-jaṁ tamaḥ

nāśayāmy ātma-bhāva-stho

jñāna-dīpena bhāsvatā

(BG 10.11)

Igen.

Indiai férfi: (érthetetlen kérdést tesz fel a BG 6.47-tel kapcsolatban)

Prabhupāda: Tökéletesség? Igen, ez a yoga legmagasabb tökéletessége. Hogy mondod?

Indiai férfi: . . . (kivehetetlen)

Prabhupāda:

tapasvibhyo ’dhiko yogī

jñānibhyo ’pi mato ’dhikaḥ

karmibhyaś cādhiko yogī

tasmād yogī bhavārjuna

(BG 6.46)

Ez a yogī a bhakti-yogīt jelenti. Bhakti-yogī.

Indiai férfi: Yoginām api sarveṣām...

Prabhupāda: Akkor yoginām api sarveṣām. Itt Ő azt javasolja, hogy válj yogīvá. És ki a tökéletes yogī, a legkiválóbb yogī? Ezt magyarázza el a következő vers:

yoginām api sarveṣāṁ

mad-gatenāntar-ātmanā

śraddhāvān bhajate yo māṁ

sa me yuktatamo mataḥ

(BG 6.47)

Ő a legmagasabb rendű yogī. Ez a yoga. Aki mindig Kṛṣṇára gondol, ami a Hare Kṛṣṇa, az első osztályú yogī.

Indiai ember: Ez a teljes Gītā következtetése.

Prabhupāda: Ez a Bhagavad-gītā egészének a következtetése. Igen. Man-manā bhava mad-bhakto mad-yājī māṁ namaskuru (BG 18.65). Ez nagyon egyszerű dolog.

Indiai ember: De ez... (nem kivehető)

Prabhupāda: Mindenhol ugyanaz a dolog van. (nevetés) Mindenhol ugyanaz a dolog van. De a következtetés az, hogy sarva-guhyatamam: "Neked mondom el", a tizennyolcadik fejezetben található. Csak nyisd ki a tizennyolcadik fejezetnél. Sarva guhyatamaṁ bhūyaḥ śṛṇu me paramaṁ vacaḥ (BG 18.64). „A legbizalmasabbat mondom el neked. A legbizalmasabb és legfelsőbb tudást.” Miért? Iṣṭo 'si me: „Mert te vagy az Én…” Ugyanaz a dolog. Iṣṭo 'si. „A jólétedet akarom.” Iṣṭo 'si me dṛḍham iti: „Mivel te vagy az Én bhaktám, azt akarom, hogy hasznodra váljon.” Ez Kṛṣṇának a … amint bhaktává válsz, bhakto 'si priyo 'si me (BG 4.3).

Ahogy itt is, ha van egy nagyon bensőséges barátod, ő azt akarja, miként lehetsz boldog. Szóval, dṛḍham iti, iṣṭo 'si me dṛḍham iti tato vakṣyāmi: Sei janye tomake bolchi. (Ezért neked mondom el.) „Nem a gazembereknek mondom el. Neked mondom el, mert te vagy az Én legbizalmasabb barátom.” Mit jelent ez?

man-manā bhava mad-bhakto

mad-yājī māṁ namaskuru

mām evaiṣyasi satyaṁ te

pratijāne priyo 'si me

(BG 18.65)

„Te az Én kedves barátom vagy.” Ez… sarva-dharmān parityajya (BG 18.66). „Bármit is mondtam, az mind összevisszaság. Van bennük értelem, de az igazság, amit most mondok neked, hogy: »Csak légy a bhaktám, csak gondolj Rám, csak ajánld fel hódolatodat Előttem, csak dolgozz Értem«, ez a legbizalmasabb.”

Ám akik képtelenek megérteni, azoknak nem szabad elmondani. Arra kell utasítani őket, hogy »Légy yogī, gyakorold a légzést, ülj így, ülj úgy«. Mert képtelen megérteni. Ezért Ő azt mondja: idaṁ te na atapaskāya (BG 18.67).

Aki nem végzett komoly lemondásokat, annak nem kell elmondani ezt a végső tudást. Nem fogja megérteni. Félre fogja érteni. Ahogy a tudósok, mint Radhakrishnan, félreértik, mert nem végzett tapasyát. Ennek a filozófiának a megértése tapasyát igényel. Ezért mondja a Bhāgavatam: tapo divyaṁ putrakā yena śuddhyet sattvam (SB 5.5.1): „Kedves fiaim, önként fogadjatok el lemondást. Fegyelmezzétek magatokat.”

Ezek a fiúk tehát tapasyán mennek keresztül. Nem gondoljátok, hogy – ebben az országban felhagynak a húsevéssel, mindenféle mámorító szerrel, beleértve a kávét és a teát, felhagynak a tiltott szexuális élettel – nem gondoljátok, hogy ez tapasya? Nagyszerű tapasya, legalábbis ebben az országban az. Idaṁ te nātapaskāya. Ezt a tudományt lemondás nélkül nehéz megérteni. Ezért hivják fel a figyelmet, idaṁ te nātapaskāya.

Az emberek persze azt kérdezik tőlünk: „Swāmījī, miért szabsz feltételeket?” A feltételek... ha nem kötök ki feltételeket, ő nem fogja tudni megérteni azt. De kezdetben nem szabok feltételeket. Mindenkit hívok, hogy jöjjön és énekelje a Hare Kṛṣṇát. Ezzel automatikusan elfogadtok minden feltételt. Ez nagyon jó. Mert megtisztul. Amikor egy kicsit megtisztul, azonnal elfogad minden feltételt.

Azok, akik nem tapasvīk, vagyis nem fogadnak el önként valamilyen, mondhatnám, kellemetlenséget... tegyük fel, hogy rászoktam valamire, alkoholra vagy valami hasonlóra. Ha meggátolnak benne, az kellemetlenséget okoz. De ha valaki önként elfogadja: "Igen, Kṛṣṇa kedvéért elfogadom", az tapasya.

Akárcsak Arjuna, neki is nagyon fájdalmas volt megölni a rokonait, de Kṛṣṇa kedvéért beleegyezett. Ez tapasya. Nem volt túl boldog, hogy megölte a nagyapját és az unokaöccseit, de Kṛṣṇa kedvéért elfogadta. Ez tapasya.

Az emberek tehát nem érthetik meg: „Ó, ő egy harcos volt. Hogyan lehetett tapasvī?” De ő az… bármi, amit nem szeretsz, de ha Kṛṣṇa kedvéért elfogadod, az tapasya. Mert a lényeg, hogy szereted Kṛṣṇát; ezért áldozol fel valamit.

A lényeg az, hogy Kṛṣṇa kedvéért önként elfogadod ezt a kellemetlenséget. Ez a tapasya. És amint tapasvīvá válsz, teljes létállapotod megtisztul. Tapo divyaṁ yena śuddhyet sattvaṁ yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam (SB 5.5.1). Ez a kapcsolat a két védikus irodalom között. Nincs benne ellentmondás. De az emberek különböző osztályai számára különböző dolgok érvényesek. Ez azonban a legmagasabb osztálynak szól. Bhakto 'si priyo 'si (BG 4.3). Ez a legmagasabb pozíció.

Igen?

Vendég: Mi az értéke ezen áldozat elfogadásának az emberi lény szempontjából?

Prabhupāda: A jobb haszon érdekében.

Vendég: Akkor ez most egyfajta mazochizmusként fogadható el?

Prabhupāda: Miről beszél? Mazochizmusról? Mi az a mazochizmus?

Bhakta: Önmagamnak fájdalmat okozni. „Bántani akarom magam.”

Prabhupāda: Nem. Ez nem olyan. Pont olyan, mint amikor beteg vagy, amikor az orvos azt mondja: „Ezt ne egyél.” Tehát ez nem önkínzás. A lényeg az, hogy azért, hogy kigyógyulj a betegségedből, elfogadod az orvos utasítását. Ami szükségtelen, az is elítélendő. Ha pusztán csak szükségtelenül böjtölsz, az is elítélendő. Nem. Egy jobb cél érdekében, paraṁ dṛṣṭvā nivartate (BG 2.59).

Igen. Elvállalhatsz valamennyi... elfogadhatsz bizonyos megszorításokat – egy jobb cél érdekében. Ha nincs cél, mi értelme a megszorításnak? Śrama eva hi kevalam (SB 1.2.8).

Ez pusztán szeretet dolga. Ez minden. Kṛṣṇa megértése érdekében itt minden ajánlott. Ez nem túl nehéz. Kṛṣṇa kegyelméből egyáltalán nem nehéz, de nehéznek tűnik annak, aki hozzászokott az ilyesmihez. Amúgy nem nehéz. Igen.

Vendég: De azt hiszem, azt javaslod, hogy ne csak a betegségről mondjunk le, hanem arról is, amit akarunk. Úgy értem, hogy valahogyan az embernek tudnia kellene, hogy ha szeret valamit... és mégsem jut el odáig, akkor adja fel... (zavaros)

Prabhupāda: Igen. Ha szeretsz valamit, és a szeretet érdekében lemondasz valamiről, azt akkor figyelembe veszik, hogy azt a szeretet érekében teszed. Az egész filozófia arról szól, hogy a jobb helyzet érdekében elfogadhatsz némi önkéntes kellemetlenséget. A jobb dolog érdekében.

Bhakta (2): Elmerülünk a bhakti-yoga, az odaadó szolgálat gyakorlásában. A leckében azt állítottad, hogy a bhakti-yoga értelme a lélek valódi tevékenysége, míg a jñāna-yoga az elme, a karma-yoga pedig a test tevékenysége. A mi bhakti-yoga szolgálatunkban hogyan... nem értem pontosan. Ha valóban lelki lények vagyunk, mert... (homályos)... cselekvést végzünk.

Prabhupāda: Csak mondj egy gyakorlati példát. Te mit csinálsz?

Bhakta (2): Prasādamot készítek.

Prabhupāda: Ez nem bhakti-yoga? Miért nem érted? A prasādát nem magadnak főzöd. Kṛṣṇának főzöd.

Bhakta (2): Igen, nos, amire gondolok, az az, hogy a testünkkel hajtunk végre cselekedeteket.

Prabhupāda: De először ezt próbáld megérteni, ezt a főzést, amiről beszéltél... ha Kṛṣṇának főzöl, az bhakti-yoga, és ha magadnak főzöl az érzékkielégítés érdekében, az karma. Ugyanaz a folyamat. Miért nem alkalmazod Arjuna példáját?

Azt fontolgatta: „Harcoljak-e vagy sem.” De amint megértette a Bhagavad-gītāt, eldöntötte: „Ó, Kṛṣṇa azt akarja, hogy harcoljak.” Ez bhakti-yoga. A bhakti-yogát gyakorolhatod harccal, főzéssel, az irodába járással, bármivel, ha az a cél Kṛṣṇa érdekében történik. Ez a bhakti-yoga. Érted?

Bhakta (2): És akkor a karma-yoga?

Prabhupāda: A karma érzékkielégítést jelent, a bhakti-yoga pedig Kṛṣṇa kielégítését jelenti.

Bhakta (2): Nos, a karma-yoga...

Prabhupāda: A karma-yoga azt jelenti, hogy a karmádat összekapcsolod a yoga alapelveivel, hogy eljuss a bhakti-yogához.

Bhakta (2): Hogy végül eljuss oda.

Prabhupāda: Igen. Ez karma-yoga. Ez nem bhakti-yoga. De a cél a bhakti-yoga elérése. Világos? Ez minden. Csak próbáld meg így megérteni. Nagyon jó.

Bhakta (3): Ugyanez a helyzet a haṭha-yogával is?

Prabhupāda: Nem, a haṭha-yoga nem bhakti-yoga.

Bhakta (3): Nem, de... (homályos)

Prabhupāda: A haṭha-yoga egy olyan folyamat, amely az elme irányításáról szól, ha megfelelően végzik. De általában ez benne van a „haṭha-yoga” nevében. Többször is említettem... a Bhagavad-gītāban írja, hogy a haṭha-yogát hogyan kell végezni; egy szent helyen, egyedül, egy félreeső helyen kell végezni, így kell ülni, így kell nézni, így kell enni. Ki követi ezeket a szabályokat? Senki. Tehát... pusztán csak a yoga nevében történik minden, ám valójában senki sem követi az elveket. Ez nehéz. Ez ebben a korban nem lehetséges.

Nos, tételezzük fel, hogy haṭha-yogát kell végezned egy félreeső helyen, egy megszentelt helyen és egyedül kell lenned. Ki az, aki teljesíti ezt a három feltételt? Ekākī yata-cittātmā (BG 6.10). Ekākī. Az ekākī azt jelenti, egyedül. Śucau deśe. A śucau deśe jelentése nagyon megszentelt hely. Samaṁ grīvam. Ez a test és a, mondhatnám, a nyak, és a śiraḥ, a śiraḥ jelentése fej – ezeknek egyenes vonalban kell lenniük. És nem csukhatod be teljesen a szemedet. Félig csukhatod le, és látnod kell az orrod hegyét. Mindig így kell ülnöd, soha nem alhatsz el.

Gyerekkoromban láttam egy yogīt Kalkuttában, Kālīghāṭában. Huszonnégy órát keresztül ült. Amikor kényelmetlenül érezte magát, volt egy kis faágya, mint ez. De soha nem aludt. Ez a yogagyakorlás. Ki fogja ezt csinálni? Nagyon nehéz.

Ezért mondta azt Arjuna: „Kṛṣṇa, Te ezt a yogagyakorlatot ajánlod, de számomra lehetetlen ezt véghezvinni.” Ötezer évvel ezelőtt egy olyan ember, mint Arjuna, visszautasította: „Ó, ez számomra nem lehetséges.” És oly sok gazember próbálkozik ezzel a yogarendszerrel. Ez nem lehetséges. Igen.

Indiai férfi: Hogy megtudjam, vajon a karmám vagy az életem az érzékek kielégítésére szolgál-e, hogyan segít ez Kṛṣṇának... (homályos)... hogy kapcsolatba lépjek Kṛṣṇával az odaadáson keresztül. Akkor tudhatod, hogy mit teszek.

Prabhupāda: Igen, először is kapcsolatba kell lépned Kṛṣṇával, majd Kṛṣṇa utasításai szerint kell cselekedned.

Indiai férfi: És ha odaadóan szolgálok?

Prabhupāda: Természetesen. Igen.

Indiai férfi: Nem számíthatsz erre azonnal, mert az is nagyon nehéz, mint Hiraṇyakaśipu esetében.

Prabhupāda: Ez is Kṛṣṇa irányítása alatt áll, mert amikor megátkozták őket az anyagi világba jövetelre, így imádkoztak: "Hogyan szabadulhatunk meg?" Akkor Kṛṣṇa azt az utasítást adta nekik: „Ha ellenségként bánsz velem, akkor háromszor…” Igen, gyorsan. „És ha barátként bánsz velem, akkor időbe fog telni.” Ők inkább azt mondták: „Igen, ellenségként fogunk bánni veled, mert a célunk az, hogy gyorsan visszajöjjünk.” (nevetés)

Indiai férfi: De hogy megértsük milyen kapcsolatban van…

Prabhupāda: Ez tehát azt jelenti, hogy Kṛṣṇa utasításait követi. Ez minden. Nem bánja, hogy „Kṛṣṇa ellensége leszek”. Az elv az, hogy követi. Ha Kṛṣṇa azt mondja, hogy „Válj az ellenségemmé”, akkor az Ő ellenségévé válhatok. Ez a bhakti-yoga. (nevetés)

Igen. Ki szeretném elégíteni Kṛṣṇát. Pont úgy, amikor egy úr azt kéri a szolgájától: „Kopogj be.” Nos, akkor így kopog. Ez a szolgálat. A többiek talán úgy láthatják: „Ó, kopog, és azt hiszi, hogy: »Szolgálok«? Mi ez? Kopog.” De az úr akarja azt, hogy „Kopogj be.” Ez a szolgálat. A szolgálat azt jelenti, hogy engedelmeskedsz az úr utasításának. Nem számít, miről van szó.

Van erre egy nagyon szép példa az Úr Caitanya életében; volt egy személyes szolgája, Govinda. Miután az Úr Caitanya magához vette a prasādát, Govinda is evett. Nos, egyik nap az Úr Caitanya, miután megtisztelte a prasādát, lefeküdt a küszöbre. Minek nevezik? Küszöbnek? Ajtónak?

Indiai férfi: Ajtónyílás.

Prabhupāda: Ajtónyílás. Govinda átlépett rajta. Govinda szokta masszírozni a lábait, amikor pihent. Govinda átlépett az Úr Caitanyán, és megmasszírozta a lábait. Az Úr Caitanya aludt, és mondjuk fél óra múlva, miután felébredt, látta: „Govinda, még nem fogyasztottad el a prasādamodat?” „Nem, uram.” „Miért?” „Nem léphetek át rajtad. Itt feküdtél.” „Akkor hogy mentél oda, ahol vagy?” „Átléptelek.” „Ahogy először átléptél, miért nem lépsz át ismét?” „De akkor azért léptem át Rajtad, hogy szolgáljalak. Most azonban nem léphetek át Rajtad, hogy elfogyasszam a prasādamomat. Ez nem a kötelességem. Ezt magamért teszem. És azt viszont érted tettem.”

Szóval, Kṛṣṇa örömére az ellenségévé válhatsz, a barátjává válhatsz, bármivé válhatsz. Ez a bhakti-yoga. Mert a célod az, miként tedd elégedetté Kṛṣṇát. És amint elérkezel arra a pontra, hogy a saját érzékeidet elégítsd ki, azonnal az anyagi világban vagy.

kṛṣṇa bhuliya jīva bhoga vaṣcha kare

pāśate māyā tāre jāpaṭiyā dhare

(Prema-vivarta)

Amint megfeledkezünk Kṛṣṇáról, és az érzékkielégítésünkért akarunk tenni dolgokat, az māyā. És amint feladjuk az érzékkielégítés folyamatát, és mindent Kṛṣṇáért teszünk, az a felszabadulás.

Indiai férfi (2): Tudni szeretném, Hanumān odaadása bhakti-yoga volt-e.

Prabhupāda: Igen, természetesen.

Indiai férfi (2): Mivel a catur-bhuja Nārāyaṇát is követte és Rāmacandrát is. . . (homályos)

Prabhupāda: Ez nem számít, de a tettei bhakti-yoga voltak. Felgyújtotta Rāvaṇa házát és fővárosát. Ez bhakti-yoga. Az emberek azt fogják mondani: "Hogy lehet mások házának felgyújtása bhakti-yoga?" De nézzük csak a gyakorlatban. Mi volt Hanumān dolga? Mindössze megbüntetni Rávaṇát, ez minden. Ez bhakti-yoga. És őt tartották Rāmacandra legnagyobb bhaktájának. Soha nem tanulmányozta a Vedānta-sūtrát, mert állat volt, így nem volt lehetősége rá, de mégis a legnagyobb bhaktává, rāma-bhaktává vált.

Miért? Mert felgyújtotta Rāvaṇa házát. Ez minden. Ezek gyakorlati példák. Azzal, hogy felgyújtotta Rāvaṇa házát, Rāma nagy bhaktájává vált. És hasonlóképpen, ugyanez a helyzet Arjunával is. Arjuna is harcolt. Megölte rokonait, és nagy bhaktává vált. Valaki Bengáliában, egy úriember, kritizálta, hogy "az Úr Caitanya bevezette ezt a bhakti-yogát", ahogy mondják, "elnőiesítette Bengália lakosságát". És te nem tudod, mi a bhakti-yoga.

Indiai férfi (2): (homályos) ... Ismerek egy doktort, aki kiadott egy könyvet az életéről, melynek címe Śrī Caitanya élete. Az a könyv?

Prabhupāda: Nem ismerem ezt a doktort ... aki azt mondja, hogy Atul Prasad Sen mondja.

Indiai férfi (2): ... (homályos)

Prabhupāda: Nos, minket nem érdekel semmilyen tudományos könyv. Az érdekel minket, hogy bhakta írta-e. Igen. Nem törődünk semmilyen tudományos írással, mert hibákat fognak elkövetni. Harāv abhaktasya kuto mahad-guṇāḥ (SB 5.18.12). Aki nem bhakta, annak nem lehetnek jó tulajdonságai. Azonnal utasítsd el azt.

Indiai férfi (2): Szóval mi a... (homályos)?

Prabhupāda: Igen. Azt mondtam neki: „Nem ismered a bhakti-yogát. India két legnagyobb harcát, a Rāmāyana és a Mahābhārata harcot vaiṣṇavák, Arjuna és Hanumān vívták. Következésképpen „Nem tudod, mi a bhakti-yoga” – mondtam neki. A bhakta Kṛṣṇa kedvéért bármit megtehet. Viszont természeténél fogva tökéletes; nem követ el erőszakot. Olyan, mint Arjuna jelleme. Az ellenfél rendkívül zaklatta őt, a feleségét megsértették, a királyságát, mondhatnám, törvénytelen eszközökkel vették el tőle, tizenhárom évre száműzték az erdőbe.

Megannyi baj után soha nem próbált meg viszavágni. Azt mondta: „Rendben van, Kṛṣṇa, nem akarom a királyságomat.” „Nem tudok harcolni a rokonaim ellen.” Ilyen a vaiṣṇava természet. De amint megértette, „Kṛṣṇa óhajtja ezt a harcot. Ó, akkor folytatom, maradok.” „Harcolnom kell.” Nem a gyávaságáról van szó. Elég képzett volt a harcra, de vaiṣṇava együttérzésből a kezdetben kerülte azt. Ám amikor megértette, hogy „Az Uram, Kṛṣṇa, Ő akarja”, feladta a saját álláspontját.

Szóval, vaiṣṇava... ez a vaiṣṇavizmus. A bhakta annyit tesz, hogy bármit megtehet az Úrért. Ez a bhakti-yoga. De irányítás alatt van. Nem szeszélyből cselekszik. Igen. Sem Arjuna, sem Hanumān nem szeszélyből gyújtotta fel Rāvaṇa házát. Rāma irányítása alatt tette. Arjuna is Kṛṣṇa irányítása alatt harcolt. Hasonlóképpen nekünk is Kṛṣṇa vagy az Ő képviselőjének irányítását kell követnünk. Akkor szép lesz.

Indiai férfi (2): És a Mahābhāratában látjuk Hanumān ugyancsak... (homályos)

Prabhupāda: Igen. Nagyon tisztelik.

Indiai férfi (2): És maga Kṛṣṇa volt a szekérhajtó.

Prabhupāda: Figyeld meg, mennyi tiszteletet kapott Hanumān. Miért? Mert ő egy bhakta. Olyan személyiség, mint Arjuna, aki a fején viseli a Hanumānnal megjelölt zászlót, mondván: "Hanumān, te nagy bhakta és harcos vagy." "Kérlek, segíts nekem." Ez a ...

Jól van. Van még kérdés? Dr. Murti, nincs kérdésed?

Dr. Murti:... (homályos)

Prabhupāda: Jól van. Nagyon jó, Sudhanshu Babu?

Indiai férfi: Dinare katha bolbo. (Vacsora közben majd beszélek önnel.)

Prabhupāda: Accha. Hare Kṛṣṇa. Akkor énekeljük a Hare Kṛṣṇát. (szakadás) (vége)