HU/680905 - Lecke; Avatás és esküvő - New York: Difference between revisions

(Hṛṣīkeśa dāsā beavatása valamint Satsvarūpa és Jadurāṇī házassága)

Prabhupāda: És hol van az a fiú, Hṛṣīkeśa?

Bhakta: Hṛṣīkeśa.

Prabhupāda: Gyere. Ó, leborotválta az arcát. Nagyon szép. (kuncog) Ülj le.

(szakadás) Ma két feladatunk van. Az egyik egy brahmacārī beavatása, a másik pedig egyik tanítványunk, Satsvarūpa brahmacārī és Jadurāṇī brahmacāriṇī házasságkötése.

(szakadás) ... A Caitanya-bhāgavatában van egy vers, amely így szól: gṛhe vā vanete thāke, hā gaurāṅga bole ḍāke (38. vers – Sāvaraṇa-Gaura-mahimā). A lényeg az, hogy akár családfenntartó leszel, akár lemondott az erdőben, mindkét esetben válj az Úr Caitanya bhaktájává. Habár négy társadalmi rend van, nevezetesen a brahmacārī, a gṛhastha, a vānaprastha és a sannyāsa... a brahmacārī tanulót jelent, aki szigorúan betartja a cölibátust, követve a lelki tanítómester által szigorú fegyelem mellett kimondott szabályokat és előírásokat. Ezt hívják brahmacārīnak. És ha egy brahmacārī meg akar nősülni, az megengedett.

Amikor tehát egy brahmacārī megnősül, gṛhasthának, vagyis családfenntartónak nevezik. Mivel azonban a brahmacārīt élete kezdetétől fogva az anyagi élvezetekről való lemondásra neveltek, nem merülhet el a családi életben úgy, mint egy hétköznapi ember. A hétköznapi ember élete végéig sem tud lemondani a családi életről vagy a nővel való kapcsolatról. A védikus rendszer szerint azonban a nőkkel való kapcsolat csak bizonyos ideig, csak a fiatalkorban megengedett, kizárólag jó gyermekek nemzése céljából, mivel huszonöt éves kortól ötven éves korig lehet jó gyermekeket nemzeni.

A gṛhastha élet, a családfenntartó élet a jó gyermekek nemzésére szolgál. Ha Kṛṣṇa-tudatos gyermekek vannak a társadalomban, nem lesz zavar. A védikus rendszer szerint a lakosság két részre oszlik. A törvénytelen fiúkat varṇa-saṅkarának nevezik. A Bhagavad-gītā azt mondja, hogy amikor a lakosság varṇa-saṅkarává válik, az egész társadalmi helyzet pokolivá válik. Valójában ez tény. Szóval, nagyon ügyelni kell a jó gyermekek nemzésére, hogy a társadalom, a társadalmi rend, a politikai rend nyugodt, csendes és békés legyen. Ez a gṛhastha élet eszméje.

És sok bhakta... tizenkét kiválasztott személy van, akiket e Kṛṣṇa-tudatos mozgalom tekintélyének tekintenek. A tizenkét tekintély közül hét tekintély mind gṛhastha, azaz családos ember volt. Caitanya Mahāprabhu társai, Nityānanda Prabhu, Advaita Prabhu, Gadādhara és Śrīvāsa, valamint maga Caitanya Mahāprabhu is mind családos ember volt.

Nem arról van tehát szó, hogy csak a sannyāsī vagy a brahmacārī valósíthatja meg a Kṛṣṇa-tudatot, a családosok pedig nem. Nem. A mi közösségünkben üdvözöljük az ilyenfajta házasságot egy képzett brahmacārī és egy brahmacāriṇī között, hogy kedves gyermekeket üdvözölhessünk a jövő Kṛṣṇa-tudatos generációja számára. Ez a mi nézőpontunk.

Szóval... és a beavatás... a beavatás a lelki élet kezdetét jelenti. A védikus kultúra szerint kétféle születés létezik. Az egyik születés a gṛhastha szülőktől, az apától és az anyától történik, a másik pedig a lelki tanítómester és a Védák által. A védikus tudást tekintik az anyának, a lelki tanítómestert pedig az apának. Amikor a lelki tanítómester segítségével valaki eljut a transzcendentális tudáshoz, azt második születésnek nevezik.

Nos, janmanā jāyate śūdraḥ: „Mindenki śūdrának születik.” A śūdra jelentése, kultúra nélküli. Az ilyeneket nevezik śūdráknak. A védikus szentírások szerint az embereknek négy osztálya van: a brāhmaṇák, a kṣatriyák, a vaiśyák és a śūdrák. E négy társadalmi osyt’lz közül a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák tartoznak a magasabb kasztba.

A brāhmaṇák a társadalom legintelligensebb osztályát jelentik, a kṣatriya az adminisztratív osztályt, a vaiśyák a kereskedők osztályát, a śūdra pedig a munkásokat jelenti. Ez a felosztás mindenhol megtalálható, nem csak Indiában. Az emberek ezen négy osztálya minden országban, minden társadalomban jelen van. Lehet, hogy pusztán más névvel illetik, de a négyes felosztás már mindenhol megtalálható. Enélkül nem megy.

A Bhagavad-gītāban ez áll: cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭam (BG 4.13). Az osztályok ezen négy felosztása a különböző tulajdonságok szerint történik, és Kṛṣṇa vagyis Isten azt mondja: „Ezt Én teremtettem.” Az Ő teremtése alól tehát nincs kivétel. Ahogy Isten teremtése a nap is. Minden országban ott a nap, és nem csak Indiában lehet látni a napot. Minden országban ott a hold. Hasonlóképpen, ez a kasztrendszer minden országban, minden társadalomban jelen van, de különböző neveken nevezhetik.

A śūdrák tehát az emberek legalacsonyabb osztályát jelentik, nekik nincs kultúrájuk. Viszont a magasabb osztályok, a brāhmaṇák, a kṣatriyák, ők magasan műveltnek számítanak. És miért nevezik őket magasan művelteknek? Azért, mert kétszer születtek. Az első születés a janmanā jāyate śūdraḥ saṁskārād bhaved dvijaḥ. Saṁskārāt, a beavatás vagy a házasság rituális szertartásának követésével dvijának, kétszer születettnek nevezik őket. Saṁskārād bhaved dvijo veda-pāthād bhaved vipraḥ.

Ez a beavatás azt jelenti, hogy ezt a fiút beavatottként fogadják el, hogy védikus oktatásban részesülhessen, hogy tanulóként, brahmacārīként élhessen ebben a társadalomban, és (szakadás) … részesüljön a védikus tudás teljes oktatásában. És amikor hozzáértővé válik, viprának hívják. Veda-pāthād bhaved vipro brahma jānātīti brāhmaṇaḥ. És amikor megvalósítja a Legfelsőbb Ént, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, akkor brāhmaṇának... brāhmaṇának fogják hívni. Akkor ajánljuk fel neki a szent zsinór szertartást.

Ez tehát az folyamat, amelyről szó van és amelyet el fogunk végezni, és a Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunk fokozatosan halad előre ezen elvek mentén. Már tizenegy fiókunk van, és az egyik fő tanítványunk, Śrīman Hayagrīva Brahmacārī, és Kīrtanānanda Swami egy új szociális közösségi projektet próbálnak megnyitni Nyugat-Virginiában, Új-Vrindabanban. Ez a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom tehát fokozatosan terjed, és reméljük, hogy a jövőben ezek a gṛhasták, ezek a családfenntartók, vānaprasthák, sannyāsīk fokozatosan bevezetik ezt a védikus kultúrát, és az emberek egyre boldogabbak lesznek. (szakadás) Nagyon szépen köszönöm.

Bhakták: Hare Kṛṣṇa.

Prabhupāda: Egy dolgot elfelejtettem, Hayagrīva szent zsinór szertartását. Ő itt van. Van belőle egyáltalán? Azt hiszem, a táskámban van egy fonal, tehát Hayagrīva is részt vehet. Ó, itt van. Megvan a mantra?

Brahmānanda: Igen.

Prabhupāda: Bhūr bhuvaḥ svaḥ? És a zsinór? Hozzad. Hayagrīva?

Bhakták: Hayagrīva? Hayagrīva?

Prabhupāda: Nos, hol van a víz?

(szakadás) Ezeket a füzéreket először ide lehet tenni, aztán egyet a vőlegénynek és egyet a...

(szakadás) menj el a végéig, 108, aztán kezdd el innen, ismét gyere erre az oldalra. Ilymódon legalább tizenhat kört énekelsz. És a lelki neved most már Hṛṣīkeśa. Jól van. További útmutatást Kīrtanānanda Swamitól kapsz és az istentestvéredtől. Szóval, énekeld a Hare Kṛṣṇát.

(szakadás) (tűzáldozati imák, a hívek ismétlik)

nama oṁ viṣṇu-pādāya kṛṣṇa-preṣṭhāya bhū-tale

śrīmate bhaktisiddhānta-sarasvatīti nāmine

śrī-vārṣabhānavī-devī-dayitāya kṛpābdhaye

kṛṣṇa-sambandha-vijñāna-dāyine prabhave namaḥ

mādhuryojjvala-premāḍhya-śrī-rūpānuga-bhaktida-

śrī-gaura-karuṇā-śakti-vigrahāya namo 'stu te

namas te gaura-vāṇī-śrī-mūrtaye dīna-tāriṇe

rūpānuga-viruddhāpasiddhānta-dhvānta-hāriṇe

svāhā, svāhā, svāhā

namo gaura-kiśorāya sākṣād-vairāgya-mūrtaye

vipralambha-rasāmbhodhe pādāmbujāya te namaḥ

svāhā, svāhā, svāhā

namo bhaktivinodāya sac-cid-ānanda-nāmine

gaura-śakti-svarūpāya rūpānuga-varāya te

svāhā, svāhā, svāhā

gaurāvirbhāva-bhūmes tvaṁ nirdeṣṭā saj-jana-priyaḥ

vaiṣṇava-sārvabhaumaḥ śrī-jagannāthāya te namaḥ

svāhā, svāhā, svāhā

vāñchā-kalpatarubhyaś ca kṛpā-sindhubhya eva ca

patitānāṁ pāvenebhyo vaiṣṇavebhyo namo namaḥ

svāhā, svāhā, svāhā

(szakadás)

Megint csináld azt. Igen, énekeld. Akik beavatottak, énekeljék: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma... Elfelejtettem szólni nektek a zsinórszertartásáról. Azoknak, akik már egy éve mantráznak, felajánlható ez a szent zsinór.

(szakadás) ... először is. Mindenki megcsinálta? (ācamana) Te megcsináltad másodszor. Te megcsináltad másodszor? Akkor te megcsinálod másodszor, te, Hṛṣīkeśa.

Kīrtanānanda: Ők már kétszer megcsinálták, mindannyian.

Prabhupāda: Most megcsinálták? Ó. (oṁ apavitraḥ szavalás) Igen. Csináld meg harmadszor, körbe. (oṁ apavitraḥ szavalás, majd maṅgalācaraṇa és más imák) Most... igen. Énekeljétek a Hare Kṛṣṇát. (mindenki japázik) Te... leülhetsz. Te mész? Ő megy? Az édesanyád megy? Hívd ide. Most pedig megcsináljuk. Kérlek, ülj le. (szakadás) Ó, az, az a...?

Bhakta: (homályos)... nyakláncok.

Prabhupāda: Nos, Judy anyukája, idejöhet, Judy anyukája.

Jadurāṇī: Széken bir ülni.

Prabhupāda: Ó. Rendben van. Adj neki széket.

Jadurāṇī: Ó, rendben.

Prabhupāda: Ülj le oda. Te ülj le. Satsvarūpa, ülj le, ez...

Satsvarūpa: Ülj le ide.

Prabhupāda: Nem. Igen. Ülj le. Ülj le oda. Most a lányod ehhez a brahmacārīhoz megy feleségül. Most felajánlhatod őt ennek a brahmacārīnak – a neve Satsvarūpa –, hogy: „Ez a lány olyan régóta a gondjaimban van. Adományból neked adom ezt a lányt, hogy gondját viseld.” Így mondjad.

Jadurāṇī anyja: Oly régóta velem van ez a lány. Most a gondjaidra bízom.

Prabhupāda: Igen. És te azt mondod: „Igen, én a gondjaimba veszem.”

Satsvarūpa: Igen. Én a gondjaimba veszem.

Jadurāṇī anyja: Akkor a tiéd.

Prabhupāda: Igen.

Bhakták: Hare Kṛṣṇa.

Prabhupāda: Akkor te azt mondod, hogy „Jadurāṇī, amíg csak élek, én gondoskodom az életedről”, így.

Satsvarūpa: Jadurāṇī, amíg csak élek, én gondoskodom az életedről.

Prabhupāda: És te azt válaszold neki, hogy „Szolgálni foglak téged egész életemen át. Egész életemen át.” Igen.

Jadurāṇī: Szolgálni foglak téged egész életemen át.

Prabhupāda: És nincs elválás. Ez... szó sem lehet válásról vagy különválásról. Az élet bármilyen körülményében, boldogságban vagy nyomorúságban, férj és feleségként kell folytatnotok, mert fő célunk a Kṛṣṇa-tudat. Ez a házasság nem anyagi házasság az érzékkielégítés érdekében.

Mivel azonban vannak lányok és fiúk, és Kṛṣṇa-tudatos lakosságra is szükségünk van, ezért bátorítjuk ezt a házasságot. Ez nem az érzékkielégítésért történik. Ezért tehát szó sincs különválásról vagy elválásról. Elfogadod ezt? Igen. Te is elfogadod ezt? Akkor cseréljétek meg a virágfüzéreiteket.

Bhakták: Haribol. Hare Kṛṣṇa.

Prabhupāda: Most gyere erre az oldalra; gyere erre az oldalra. Igen. És ott van a piros, a piros sindhu? Nincs? A piros sindhu? Nincs?

Brahmānanda: Ott egy gyűrű van.

Prabhupāda: Ott egy gyűrű van? Jól van. Add neki oda ezt a gyűrűt, és most fedd be a fejét. Fedd be. Fedd be a fejét. És valaki tűzze fel ezt, az ő kelméjét és az ő (a lány) kelméjét. Csomózd össze. Köss egy csomót. Kösd meg. Igen. Énekeld a Hare Kṛṣṇát. Ennyi. Most énekeld a Hare Kṛṣṇát. (szakadás) Istentestvérek és -nővérek, kívánjatok nekik sok szerencsét.

Bhakták: Haribol! Haribol! Minden dicsőség Satsvarūpának és Jadurāṇīnak! Hare Kṛṣṇa!

Prabhupāda: Most énekeljétek a Hare Kṛṣṇát. (énekelnek) Énekeljétek a Hare Kṛṣṇát. A Boston központ a ti gondotokra van bízva, mint férj és feleség. Fejlesszétek tehát. Csináljátok, és a gyermekeitek is folytatni fogják. Így végezzétek teljes szívetekkel és lelketekkel Kṛṣṇa szolgálatát.. Ó, ez össze van keverve?

Brahmānanda: Nem, nincs.

Prabhupāda: Hozd ide. Keverd össze. Keverd össze. Igen, keverd össze. (oṁ apavitraḥ recitálása; tűzáldozat) Ajánld fel. Svāhā. Vedd el. Mindenki, ti is vegyetek, egy kicsit, egy kicsit. Vande aham... (újra szavalja a maṅgalācaraṇát és az imákat, a bhakták ismétlik) Most vegyél egy banánt. Adj neki egyet. Igen, vegyél el egyet. Ő fog. Hayagrīva. Adj egyet Hayagrívának. Adj nekem egyet. Igen. Most fordítsd lefelé. Igen. (háromszor éneklik a namo brahmaṇya-devāya imát) Csak lassan mondd. (kétszer éneklik a Hare Kṛṣṇa mantrát amire a bhakták válaszolnak) Most borulj le.

nama oṁ viṣṇu-pādāya kṛṣṇa-preṣṭhāya bhū-tale

śrīmate bhaktivedānta-svāmin iti nāmine

(a bhakták felajánlják hódolatukat) Énekeljétek a govinda jaya jaya, gopāla jaya jayát. (kīrtana) (Prabhupāda Gāyatrīt recitál Hayagrívának a kīrtana alatt) (Prabhupāda a prema-dhvanīt mondja) Minden dicsőség a házaspároknak. Most osszatok prasādát.

(szakadás) . . . a mi Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunkban minden tevékenység boldog?

Bhakták: Haribol!

Prabhupāda: Kṛṣṇa, minden öröm forrása itt van jelen. Miért ne lenne boldog? Mindennek boldognak kell lennie. Hol van a te pöttyöd, a fekete?

Hṛṣīkeśa: Ó, még nem tette fel rám.

Prabhupāda: Valaki elveheti ezeket a banánokat, feldarabolhatja és szétoszthatja. (vége)