TattvaDarsana at 11:35, 8 September 2020

2020-09-08T11:35:17Z

← Older revision		Revision as of 11:35, 8 September 2020
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 7. fejezet\|H28]]		[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 7. fejezet\|H28]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7\|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.7: Mit tanult Prahlada az anyaméhben?\| HETEDIK FEJEZET: Mit tanult Prahlāda az anyaméhben?]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7\|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.7: Mit tanult Prahlada az anyaméhben\| HETEDIK FEJEZET: Mit tanult Prahlāda az anyaméhben]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 7.7.27\| SB 7.7.27]] '''[[HU/SB 7.7.27\|SB 7.7.27]] - [[HU/SB 7.7.29\|SB 7.7.29]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 7.7.29\| SB 7.7.29]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 7.7.27\| SB 7.7.27]] '''[[HU/SB 7.7.27\|SB 7.7.27]] - [[HU/SB 7.7.29\|SB 7.7.29]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 7.7.29\| SB 7.7.29]]</div>
	<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->		<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 45:		Line 45:
	:''brahma-bhūyāya kalpate''		:''brahma-bhūyāya kalpate''

	„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.” A bhakti-yoga gyakorlásával az ember azonnal eléri a lelki síkot, amely transzcendentálisan az anyagi természet három kötőerejének működése és visszahatásai fölött áll. A tudatlanság gyökere az anyagi tudat, amelyet a lelki tudattal, a Kṛṣṇa-tudattal kell elpusztítanunk. A bīja-nirharaṇam'' szó az anyagi élet gyökerének, okának felégetésére utal. A Medinī értelmező szótár a yogát a yoga eredményével magyarázza meg: ''yoge ''’pūrvārtha-samprāptau saṅgati-dhyāna-yuktiṣu''. Amikor valaki a tudatlansága miatt nehéz helyzetbe kerül, azt a folyamatot, amelynek a segítségével megszabadulhat ebből a helyzetből, yogának hívják. Ezt felszabadulásnak is nevezik. ''Muktir hitvānyathā-rūpaṁ svarūpeṇa vyavasthitiḥ''. Mukti azt jelenti, hogy lemondunk tudatlanság vagy illúzió jellemezte helyzetünkről, ami miatt nem örök helyzetünknek megfelelően, hanem azzal ellentétesen gondolkodunk. Amikor visszatérünk örök helyzetünkbe, azt muktinak nevezik, azt a folyamatot pedig, amellyel az ember ezt eléri, yogának hívják. A yoga tehát a karma, a jñāna és a sāṅkhya felett áll, sőt a yoga jelenti az élet végső célját. Kṛṣṇa ezért azt tanácsolta Arjunának, hogy legyen yogī (''tasmād yogī bhavārjuna''). A Bhagavad-gītāban ezenkívül azt is elmondja, hogy a legkiválóbb yogī az, aki eljutott az odaadó szolgálat szintjére.		„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.” A bhakti-yoga gyakorlásával az ember azonnal eléri a lelki síkot, amely transzcendentálisan az anyagi természet három kötőerejének működése és visszahatásai fölött áll. A tudatlanság gyökere az anyagi tudat, amelyet a lelki tudattal, a Kṛṣṇa-tudattal kell elpusztítanunk. A ''bīja-nirharaṇam'' szó az anyagi élet gyökerének, okának felégetésére utal. A Medinī értelmező szótár a yogát a yoga eredményével magyarázza meg: ''yoge ’pūrvārtha-samprāptau saṅgati-dhyāna-yuktiṣu''. Amikor valaki a tudatlansága miatt nehéz helyzetbe kerül, azt a folyamatot, amelynek a segítségével megszabadulhat ebből a helyzetből, yogának hívják. Ezt felszabadulásnak is nevezik. ''Muktir hitvānyathā-rūpaṁ svarūpeṇa vyavasthitiḥ'' ([[HU/SB 2.10.6\|SB 2.10.6]]). Mukti azt jelenti, hogy lemondunk tudatlanság vagy illúzió jellemezte helyzetünkről, ami miatt nem örök helyzetünknek megfelelően, hanem azzal ellentétesen gondolkodunk. Amikor visszatérünk örök helyzetünkbe, azt muktinak nevezik, azt a folyamatot pedig, amellyel az ember ezt eléri, yogának hívják. A yoga tehát a karma, a jñāna és a sāṅkhya felett áll, sőt a yoga jelenti az élet végső célját. Kṛṣṇa ezért azt tanácsolta Arjunának, hogy legyen yogī (''tasmād yogī bhavārjuna''). A Bhagavad-gītāban ezenkívül azt is elmondja, hogy a legkiválóbb yogī az, aki eljutott az odaadó szolgálat szintjére.

	:''yoginām api sarveṣāṁ''		:''yoginām api sarveṣāṁ''

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2020-05-10T07:03:32Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 7. fejezet|H28]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.7: Mit tanult Prahlada az anyaméhben?| HETEDIK FEJEZET: Mit tanult Prahlāda az anyaméhben?]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.7.27| SB 7.7.27]] '''[[HU/SB 7.7.27|SB 7.7.27]] - [[HU/SB 7.7.29|SB 7.7.29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.7.29| SB 7.7.29]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.7.28|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 28. VERS ====

<div class="verse">
:tasmād bhavadbhiḥ kartavyaṁ
:karmaṇāṁ tri-guṇātmanām
:bīja-nirharaṇaṁ yogaḥ
:pravāhoparamo dhiyaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tasmāt''—ezért; ''bhavadbhiḥ''—általatok; ''kartavyam''—megtenni; ''karmaṇām''—minden anyagi tettnek; ''tri-guṇa-ātmanām''—az anyagi természet három kötőereje által feltételekhez kötött; ''bīja-nirharaṇam''—a mag égése; ''yogaḥ''—az a folyamat, amely által az ember összekapcsolódhat a Legfelsőbbel; ''pravāha''—az állandó áramlásnak az ébrenlét, álmodás és mély alvás formájában; ''uparamaḥ''—a megszűnése; ''dhiyaḥ''—az értelemnek.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ezért, kedves barátaim, ó, démonok fiai, a kötelességetek az, hogy elfogadjátok a Kṛṣṇa-tudatot, amely elégeti az anyagi természet kötőerői által mesterségesen létrehozott gyümölcsöző cselekedetek magját, s megállítja az értelem áramlását az ébrenlét, az álmodás és a mély alvás során. Ha tehát valaki elfogadja a Kṛṣṇa-tudatot, tudatlansága azonnal szertefoszlik.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ezt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26|BG 14.26]]) is megerősíti:

:''māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa''
:''bhakti-yogena sevate''
:''sa guṇān samatītyaitān''
:''brahma-bhūyāya kalpate''

„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.” A bhakti-yoga gyakorlásával az ember azonnal eléri a lelki síkot, amely transzcendentálisan az anyagi természet három kötőerejének működése és visszahatásai fölött áll. A tudatlanság gyökere az anyagi tudat, amelyet a lelki tudattal, a Kṛṣṇa-tudattal kell elpusztítanunk. A bīja-nirharaṇam'' szó az anyagi élet gyökerének, okának felégetésére utal. A Medinī értelmező szótár a yogát a yoga eredményével magyarázza meg: ''yoge ''’pūrvārtha-samprāptau saṅgati-dhyāna-yuktiṣu''. Amikor valaki a tudatlansága miatt nehéz helyzetbe kerül, azt a folyamatot, amelynek a segítségével megszabadulhat ebből a helyzetből, yogának hívják. Ezt felszabadulásnak is nevezik. ''Muktir hitvānyathā-rūpaṁ svarūpeṇa vyavasthitiḥ''. Mukti azt jelenti, hogy lemondunk tudatlanság vagy illúzió jellemezte helyzetünkről, ami miatt nem örök helyzetünknek megfelelően, hanem azzal ellentétesen gondolkodunk. Amikor visszatérünk örök helyzetünkbe, azt muktinak nevezik, azt a folyamatot pedig, amellyel az ember ezt eléri, yogának hívják. A yoga tehát a karma, a jñāna és a sāṅkhya felett áll, sőt a yoga jelenti az élet végső célját. Kṛṣṇa ezért azt tanácsolta Arjunának, hogy legyen yogī (''tasmād yogī bhavārjuna''). A Bhagavad-gītāban ezenkívül azt is elmondja, hogy a legkiválóbb yogī az, aki eljutott az odaadó szolgálat szintjére.

:''yoginām api sarveṣāṁ''
:''mad-gatenāntarātmanā''
:''śraddhāvān bhajate yo māṁ''
:''sa me yuktatamo mataḥ''

„Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, és transzcendentális szerető szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yogī közül ő a legkiválóbb.” ([[HU/BG 6.47|BG 6.47]]) A legjobb yogī tehát az, aki szíve mélyén mindig Kṛṣṇára gondol. Ha valaki a legkiválóbb yoga-rendszert gyakorolja, megszabadul az anyagi állapottól.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.7.27| SB 7.7.27]] '''[[HU/SB 7.7.27|SB 7.7.27]] - [[HU/SB 7.7.29|SB 7.7.29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.7.29| SB 7.7.29]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 7.7.28 - Revision history

TattvaDarsana at 11:35, 8 September 2020

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit