HU/SB 2.6.1 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T12:03:54Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 12:03, 6 September 2020
Line 32:		Line 32:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Az Úr Brahmā így szólt: A virāṭ-puruṣának [az Úr ~~univerzális~~ formájának] a szája a beszédhangot létrehozó központ, s ennek irányító istensége a Tűz. A bőre és hat másik réteg a védikus himnuszokat létrehozó központ, a nyelve pedig az a központ, amely a különféle ételeket és finomságokat hozza létre, amelyeket a félisteneknek, az ősatyáknak és az embereknek ajánlanak fel.		Az Úr Brahmā így szólt: A virāṭ-puruṣának [az Úr kozmikus formájának] a szája a beszédhangot létrehozó központ, s ennek irányító istensége a Tűz. A bőre és hat másik réteg a védikus himnuszokat létrehozó központ, a nyelve pedig az a központ, amely a különféle ételeket és finomságokat hozza létre, amelyeket a félisteneknek, az ősatyáknak és az embereknek ajánlanak fel.
	</div>		</div>

Line 39:		Line 39:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A vers az Úr ~~univerzális~~ formájának fenségét írja le. Kijelenti, hogy szája a különféle beszédhangokat létrehozó központ, melynek irányító istensége a tűz-félisten. A bőre és testének hat másik rétege a hétféle védikus himnuszt, köztük a Gāyatrīt képviselő és létrehozó központ. A Gāyatrī az eredete minden védikus mantrának, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam első kötete elmagyarázza. Mivel a létrehozó központok az Úr ~~univerzális~~ formájának különféle részei, és mivel az Úr formája transzcendentális az anyagi teremtéshez képest, megérthetjük, hogy a hang, a nyelv, a bőr stb. arra utalnak, hogy az Úr transzcendentális formájában szintén rendelkezik mindezzel. Az anyagi beszédhang vagy az az energia, amivel ételt veszünk magunkhoz, eredetileg az Úrtól származik, s ezek a tevékenységek nem mások, mint az eredeti forrás eltorzult visszatükröződései — a transzcendentális állapot nem nélkülözi a lelki változatosságot. A lelki világban az anyagi változatosságban tapasztalható összes eltorzult forma eredeti lelki azonosságában, teljességében van jelen. Az egyetlen különbség, hogy míg az anyagi cselekedeteket beszennyezi az anyagi természet három kötőereje, addig a lelki világban az energiák teljesen tiszták, mert az Úr tiszta, transzcendentális szerető szolgálatában merülnek el. A lelki világban az Úr a fenséges élvezője mindennek, s az élőlények mind az Ő transzcendentális szerető szolgálatát végzik, az anyagi természet kötőerőinek szennyezettségétől mentesen. A lelki világban a cselekedetek nélkülözik az anyagi világ mámorát, de ellentétben az imperszonalisták elképzelésével, nincs szó személytelen ürességről. A Nārada-pañcarātra a következőképpen határozza meg az odaadó szolgálatot:		A vers az Úr kozmikus formájának fenségét írja le. Kijelenti, hogy szája a különféle beszédhangokat létrehozó központ, melynek irányító istensége a tűz-félisten. A bőre és testének hat másik rétege a hétféle védikus himnuszt, köztük a Gāyatrīt képviselő és létrehozó központ. A Gāyatrī az eredete minden védikus mantrának, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam első kötete elmagyarázza. Mivel a létrehozó központok az Úr kozmikus formájának különféle részei, és mivel az Úr formája transzcendentális az anyagi teremtéshez képest, megérthetjük, hogy a hang, a nyelv, a bőr stb. arra utalnak, hogy az Úr transzcendentális formájában szintén rendelkezik mindezzel. Az anyagi beszédhang vagy az az energia, amivel ételt veszünk magunkhoz, eredetileg az Úrtól származik, s ezek a tevékenységek nem mások, mint az eredeti forrás eltorzult visszatükröződései — a transzcendentális állapot nem nélkülözi a lelki változatosságot. A lelki világban az anyagi változatosságban tapasztalható összes eltorzult forma eredeti lelki azonosságában, teljességében van jelen. Az egyetlen különbség, hogy míg az anyagi cselekedeteket beszennyezi az anyagi természet három kötőereje, addig a lelki világban az energiák teljesen tiszták, mert az Úr tiszta, transzcendentális szerető szolgálatában merülnek el. A lelki világban az Úr a fenséges élvezője mindennek, s az élőlények mind az Ő transzcendentális szerető szolgálatát végzik, az anyagi természet kötőerőinek szennyezettségétől mentesen. A lelki világban a cselekedetek nélkülözik az anyagi világ mámorát, de ellentétben az imperszonalisták elképzelésével, nincs szó személytelen ürességről. A Nārada-pañcarātra a következőképpen határozza meg az odaadó szolgálatot:

	:''sarvopādhi-vinirmuktaṁ		:''sarvopādhi-vinirmuktaṁ
Line 45:		Line 45:
	:''hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate		:''hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate

	Mivel eredetileg minden érzék az Úr érzékeinek kincsestárából származik, az anyagi világban az érzékek tevékenységének az odaadó szolgálat folyamata révén meg kell tisztulniuk, s így egyszerűen csak anyagi tetteink jelenlegi állapotának megtisztításával elérhetjük az élet tökéletességét. A megtisztító folyamat azon a szinten kezdődik, amikor megszabadulunk a különféle megjelölések jellemezte felfogástól. Minden élőlény valamilyen szolgálatot végez magának, a családjának, a társadalomnak, az országnak — és még sorolhatnánk —, de sajnos minden efféle szolgálat alapja az anyagi ragaszkodás. Az anyagi ragaszkodást nagyon egyszerűen az Úr szolgálatává lehet átalakítani, és ezzel automatikusan elkezdődik a kezelés, aminek hatására megszabadulhatunk az anyagi ragaszkodástól. A felszabadulás folyamata tehát az odaadó szolgálaton keresztül sokkal könnyebb, mint bármilyen más folyamattal, mert — ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 12.5\|BG 12.5]]) mondja — az emberre csak megannyi probléma vár, ha az Abszolút személytelen aspektusához ragaszkodik: kleśo ’dhikataras teṣām avyaktāsakta cetasām.		Mivel eredetileg minden érzék az Úr érzékeinek kincsestárából származik, az anyagi világban az érzékek tevékenységének az odaadó szolgálat folyamata révén meg kell tisztulniuk, s így egyszerűen csak anyagi tetteink jelenlegi állapotának megtisztításával elérhetjük az élet tökéletességét. A megtisztító folyamat azon a szinten kezdődik, amikor megszabadulunk a különféle megjelölések jellemezte felfogástól. Minden élőlény valamilyen szolgálatot végez magának, a családjának, a társadalomnak, az országnak — és még sorolhatnánk —, de sajnos minden efféle szolgálat alapja az anyagi ragaszkodás. Az anyagi ragaszkodást nagyon egyszerűen az Úr szolgálatává lehet átalakítani, és ezzel automatikusan elkezdődik a kezelés, aminek hatására megszabadulhatunk az anyagi ragaszkodástól. A felszabadulás folyamata tehát az odaadó szolgálaton keresztül sokkal könnyebb, mint bármilyen más folyamattal, mert — ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 12.5\|BG 12.5]]) mondja — az emberre csak megannyi probléma vár, ha az Abszolút személytelen aspektusához ragaszkodik: ''kleśo ’dhikataras teṣām avyaktāsakta cetasām''.
	</div>		</div>

PeterL: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-03T22:45:45Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 6. fejezet|H01]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.6: A Purusa-sukta megerősítése| HATODIK FEJEZET: A Puruṣa-sūkta megerősítése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.5.42| SB 2.5.42]] '''[[HU/SB 2.5.42|SB 2.5.42]] - [[HU/SB 2.6.2|SB 2.6.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.6.2| SB 2.6.2]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.6.1|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 1. VERS ====

<div class="verse">
:brahmovāca
:vācāṁ vahner mukhaṁ kṣetraṁ
:chandasāṁ sapta dhātavaḥ
:havya-kavyāmṛtānnānāṁ
:jihvā sarva-rasasya ca
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''brahmā uvāca''—az Úr Brahmā mondta; ''vācām''—a beszédhangnak; ''vahneḥ''—a tűznek; ''mukham''—a száj; ''kṣetram''—a létrehozó központja; ''chandasām''—a védikus himnuszoknak, például a Gāyatrīnak; ''sapta''—hét; ''dhātavaḥ''—a bőr és hat másik réteg; ''havya-kavya''—felajánlások a félisteneknek és az ősatyáknak; ''amṛta''—étel az emberi lényeknek; ''annānām''—mindenféle ételnek; ''jihvā''—a nyelv; ''sarva''—minden; ''rasasya''—minden finomságnak; ''ca''—szintén.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Úr Brahmā így szólt: A virāṭ-puruṣának [az Úr univerzális formájának] a szája a beszédhangot létrehozó központ, s ennek irányító istensége a Tűz. A bőre és hat másik réteg a védikus himnuszokat létrehozó központ, a nyelve pedig az a központ, amely a különféle ételeket és finomságokat hozza létre, amelyeket a félisteneknek, az ősatyáknak és az embereknek ajánlanak fel.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A vers az Úr univerzális formájának fenségét írja le. Kijelenti, hogy szája a különféle beszédhangokat létrehozó központ, melynek irányító istensége a tűz-félisten. A bőre és testének hat másik rétege a hétféle védikus himnuszt, köztük a Gāyatrīt képviselő és létrehozó központ. A Gāyatrī az eredete minden védikus mantrának, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam első kötete elmagyarázza. Mivel a létrehozó központok az Úr univerzális formájának különféle részei, és mivel az Úr formája transzcendentális az anyagi teremtéshez képest, megérthetjük, hogy a hang, a nyelv, a bőr stb. arra utalnak, hogy az Úr transzcendentális formájában szintén rendelkezik mindezzel. Az anyagi beszédhang vagy az az energia, amivel ételt veszünk magunkhoz, eredetileg az Úrtól származik, s ezek a tevékenységek nem mások, mint az eredeti forrás eltorzult visszatükröződései — a transzcendentális állapot nem nélkülözi a lelki változatosságot. A lelki világban az anyagi változatosságban tapasztalható összes eltorzult forma eredeti lelki azonosságában, teljességében van jelen. Az egyetlen különbség, hogy míg az anyagi cselekedeteket beszennyezi az anyagi természet három kötőereje, addig a lelki világban az energiák teljesen tiszták, mert az Úr tiszta, transzcendentális szerető szolgálatában merülnek el. A lelki világban az Úr a fenséges élvezője mindennek, s az élőlények mind az Ő transzcendentális szerető szolgálatát végzik, az anyagi természet kötőerőinek szennyezettségétől mentesen. A lelki világban a cselekedetek nélkülözik az anyagi világ mámorát, de ellentétben az imperszonalisták elképzelésével, nincs szó személytelen ürességről. A Nārada-pañcarātra a következőképpen határozza meg az odaadó szolgálatot:

:''sarvopādhi-vinirmuktaṁ
:''tat-paratvena nirmalam
:''hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate

Mivel eredetileg minden érzék az Úr érzékeinek kincsestárából származik, az anyagi világban az érzékek tevékenységének az odaadó szolgálat folyamata révén meg kell tisztulniuk, s így egyszerűen csak anyagi tetteink jelenlegi állapotának megtisztításával elérhetjük az élet tökéletességét. A megtisztító folyamat azon a szinten kezdődik, amikor megszabadulunk a különféle megjelölések jellemezte felfogástól. Minden élőlény valamilyen szolgálatot végez magának, a családjának, a társadalomnak, az országnak — és még sorolhatnánk —, de sajnos minden efféle szolgálat alapja az anyagi ragaszkodás. Az anyagi ragaszkodást nagyon egyszerűen az Úr szolgálatává lehet átalakítani, és ezzel automatikusan elkezdődik a kezelés, aminek hatására megszabadulhatunk az anyagi ragaszkodástól. A felszabadulás folyamata tehát az odaadó szolgálaton keresztül sokkal könnyebb, mint bármilyen más folyamattal, mert — ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 12.5|BG 12.5]]) mondja — az emberre csak megannyi probléma vár, ha az Abszolút személytelen aspektusához ragaszkodik: kleśo ’dhikataras teṣām avyaktāsakta cetasām.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.5.42| SB 2.5.42]] '''[[HU/SB 2.5.42|SB 2.5.42]] - [[HU/SB 2.6.2|SB 2.6.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.6.2| SB 2.6.2]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__