Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-07T00:41:15Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision	Revision as of 00:41, 7 September 2020
(No difference)

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2020-01-19T08:50:17Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 10. ének, 13. fejezet|H60]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 10|Tizedik Ének]] - [[HU/SB 10.13: Brahma elrabolja a fiúkat és a borjakat| TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.13.59| SB 10.13.59]] '''[[HU/SB 10.13.59|SB 10.13.59]] - [[HU/SB 10.13.61|SB 10.13.61]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.13.61| SB 10.13.61]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 10.13.60|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 60. VERS ====

<div class="verse">
:yatra naisarga-durvairāḥ
:sahāsan nṛ-mṛgādayaḥ
:mitrāṇīvājitāvāsa-
:druta-ruṭ-tarṣakādikam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''yatra''—ahol; ''naisarga''—természettől fogva; ''durvairāḥ''—gyűlölködésben élve; ''saha āsan''—együtt élnek; ''nṛ''—emberi lények; ''mṛga-ādayaḥ''—és állatok; ''mitrāṇi''—barátok; ''iva''—mint; ''ajita''—az Úr Śrī Kṛṣṇának; ''āvāsa''—a hajléka; ''druta''—távozott; ''ruṭ''—düh; ''tarṣaka-ādikam''—szomjúság stb.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Vṛndāvana az Úr transzcendentális hajléka, ahol nincs éhség, düh vagy szomjúság. Noha az emberi lények és a vadállatok természettől fogva ellenségek, ott transzcendentális barátságban élnek együtt.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A vana szó erdőt jelent. Mi félünk az erdőtől, és nem szívesen megyünk oda, ám Vṛndāvanában az erdő állatai olyanok, mint a félistenek, mert nem rosszindulatúak. Az erdei állatok még itt az anyagi világban is együtt élnek, s amikor vizet inni mennek, nem támadnak meg senkit. A gonoszság az érzékkielégítés következtében alakul ki, Vṛndāvanában azonban nincs érzékkielégítés, mert az egyetlen cél Kṛṣṇa elégedettsége. Az állatok még az anyagi világ Vṛndāvanájában sem tekintenek rosszindulattal az ott élő sādhukra. A sādhuk teheneket tartanak, és tejjel itatják a tigriseket: „Gyertek ide, igyatok egy kis tejet!” Vṛndāvanában ismeretlen a gonoszság és a gyűlölködés. Ez a különbség Vṛndāvana és a közönséges világ között. Megijedünk a vana, az erdő szó hallatán, de Vṛndāvanában nincs ilyen rettegés. Ott mindenki boldog, mert Kṛṣṇának okoz örömet. ''Kṛṣṇotkīrtana-gāna-nartana-parau''. Ott mindenki — legyen akár gosvāmī, akár tigris, akár valamilyen más vadállat — egyedül azzal törődik, hogy kedvében járjon Kṛṣṇának. Még a tigrisek is bhakták. Ez Vṛndāvana sajátos jellemzője. Vṛndāvanában mindenki boldog. Boldogok a borjak, boldogok a macskák, boldogok a kutyák, és boldogok az emberek — mindenki boldog. Mindenki saját képességeivel akarja szolgálni Kṛṣṇát, s így nincs rosszindulat. Vannak, akik azt gondolják, hogy a vṛndāvanai majmok gonoszak, mert rosszalkodnak és ételt lopnak, de Vṛndāvanában azt látjuk, hogy a majmok elvihetik a vajat, amit Maga Kṛṣṇa oszt ki nekik. Kṛṣṇa személyesen mutatta meg, hogy mindenkinek joga van élni. Ez a vṛndāvanai élet. Miért kellene nekem élnem és neked meghalnod? Nem. Ez anyagi élet. Vṛndāvana lakói azt gondolják: „Bármit adott Kṛṣṇa, osszuk meg egymással mint prasādát, és együk meg!” Ez a fajta gondolkodás nem alakul ki egyik napról a másikra, de a Kṛṣṇa-tudattal együtt fokozatosan kifejlődik, és a sādhana révén az ember elérheti ezt a szintet.

Az anyagi világban előfordul, hogy valaki az egész földet bejárva arra gyűjt, hogy ingyen ételt osszon, ám azok, akiknek az ételt adja, nem méltányolják tettét. A Kṛṣṇa-tudatot azonban lassanként mindenhol nagyra fogják becsülni az emberek. A dél-afrikai Durbanban működő Hare Kṛṣṇa mozgalom templomáról például a Durban Post az egyik cikkében így írt: „A bhakták itt mind nagyon serényen szolgálják az Úr Kṛṣṇát, s ennek az eredménye nagyon szembetűnő: mindannyian boldogok, egészségesek, elméjük nyugodt, és szert tettek minden jó tulajdonságra.” Ez Vṛndāvana természete. ''Harāv abhaktasya kuto mahad-guṇāḥ'': Kṛṣṇa-tudat nélkül lehetetlen a boldogság; küzdhetünk, de nem lehetünk boldogok. Éppen ezért mi igyekszünk lehetőséget nyújtani az emberi társadalomnak, hogy boldogan, egészségesen, nyugodt elmeállapotban éljen, s hogy az Isten-tudaton keresztül szert tegyen minden jó tulajdonságra.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.13.59| SB 10.13.59]] '''[[HU/SB 10.13.59|SB 10.13.59]] - [[HU/SB 10.13.61|SB 10.13.61]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.13.61| SB 10.13.61]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 10.13.60 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit