Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-07T00:40:45Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 00:40, 7 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Valójában nem halunk meg. A halálkor csupán tétlenek maradunk egy ideig, ugyanúgy, mint alvás közben. Éjszaka alszunk, s minden cselekedetünk megszűnik, amint azonban felkelünk, emlékezetünk visszatér, és azt gondoljuk: „Ó, hol vagyok? Mit kell most tennem?” Ezt nevezik suptotthita-nyāyának. Tételezzük fel, hogy meghalunk. Meghalni azt jelenti, hogy egy időre tétlenné válunk, majd újra hozzákezdünk cselekedeteinkhez. Ez életről életre bekövetkezik, karmánknak, azaz tetteinknek, és a svabhāvánknak, a társulásból származó természetünknek megfelelően. Ha a lelki élet tetteihez látva felkészülünk rá, akkor most, az emberi életben visszatérhetünk valódi életünkhöz, s elérhetjük a tökéletességet, másképp a karma, a svabhāva, a prakṛti stb. szerint különböző életeink és cselekedeteink folytatódnak, s ugyanígy folytatódik majd számunkra a születés és a halál is. Bhaktivinoda Ṭhākura így írt: ''māyāra vaśe, yāccha bhese, khāccha hābuḍubu bhāi''. „Kedves fivéreim! Miért sodornak el benneteket māyā hullámai?” El kell érnünk a lelki szintet, s akkor tetteink örökek lesznek. ''Kṛta-puṇya-puñjāḥ'': erre a szintre azután juthatunk el, hogy sok-sok életen keresztül gyűjtögettük jámbor cselekedeteink eredményeit. ''Janma-koṭi-sukṛtair na labhyate'' (Cc. Madhya 8.70). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom véget akar vetni a koṭi-janmának, az ismétlődő születésnek és halálnak. Egyetlen élet alatt az embernek mindent jóvá kell tennie, s el kell jutnia az örök életig. Ez a Kṛṣṇa-tudat.		Valójában nem halunk meg. A halálkor csupán tétlenek maradunk egy ideig, ugyanúgy, mint alvás közben. Éjszaka alszunk, s minden cselekedetünk megszűnik, amint azonban felkelünk, emlékezetünk visszatér, és azt gondoljuk: „Ó, hol vagyok? Mit kell most tennem?” Ezt nevezik suptotthita-nyāyának. Tételezzük fel, hogy meghalunk. Meghalni azt jelenti, hogy egy időre tétlenné válunk, majd újra hozzákezdünk cselekedeteinkhez. Ez életről életre bekövetkezik, karmánknak, azaz tetteinknek, és a svabhāvánknak, a társulásból származó természetünknek megfelelően. Ha a lelki élet tetteihez látva felkészülünk rá, akkor most, az emberi életben visszatérhetünk valódi életünkhöz, s elérhetjük a tökéletességet, másképp a karma, a svabhāva, a prakṛti stb. szerint különböző életeink és cselekedeteink folytatódnak, s ugyanígy folytatódik majd számunkra a születés és a halál is. Bhaktivinoda Ṭhākura így írt: ''māyāra vaśe, yāccha bhese, khāccha hābuḍubu bhāi''. „Kedves fivéreim! Miért sodornak el benneteket māyā hullámai?” El kell érnünk a lelki szintet, s akkor tetteink örökek lesznek. ''Kṛta-puṇya-puñjāḥ'' ([[HU/SB 10.12.7-11\|SB 10.12.11]]): erre a szintre azután juthatunk el, hogy sok-sok életen keresztül gyűjtögettük jámbor cselekedeteink eredményeit. ''Janma-koṭi-sukṛtair na labhyate'' (Cc. Madhya 8.70). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom véget akar vetni a koṭi-janmának, az ismétlődő születésnek és halálnak. Egyetlen élet alatt az embernek mindent jóvá kell tennie, s el kell jutnia az örök életig. Ez a Kṛṣṇa-tudat.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2020-01-19T08:37:42Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 10. ének, 13. fejezet|H58]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 10|Tizedik Ének]] - [[HU/SB 10.13: Brahma elrabolja a fiúkat és a borjakat| TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.13.57| SB 10.13.57]] '''[[HU/SB 10.13.57|SB 10.13.57]] - [[HU/SB 10.13.59|SB 10.13.59]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.13.59| SB 10.13.59]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 10.13.58|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 58. VERS ====

<div class="verse">
:tato ’rvāk pratilabdhākṣaḥ
:kaḥ paretavad utthitaḥ
:kṛcchrād unmīlya vai dṛṣṭīr
:ācaṣṭedaṁ sahātmanā
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tataḥ''—akkor; ''arvāk''—külsőleg; ''pratilabdha-akṣaḥ''—visszanyerve tudatát; ''kaḥ''—az Úr Brahmā; ''pareta-vat''—épp úgy, mint egy halott ember; ''utthitaḥ''—felállt; ''kṛcchrāt''—nagy nehézség árán; ''unmīlya''—kinyitva; ''vai''—valójában; ''dṛṣṭīḥ''—a szemét; ''ācaṣṭa''—látta; ''idam''—ezt az univerzumot; ''saha-ātmanā''—magával együtt.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ekkor az Úr Brahmā visszanyerte külső tudatát, s úgy állt fel, mint az az ember, aki a halálból tért vissza. Amikor nagy nehezen kinyitotta szemét, megpillantotta az univerzumot, saját magával együtt.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Valójában nem halunk meg. A halálkor csupán tétlenek maradunk egy ideig, ugyanúgy, mint alvás közben. Éjszaka alszunk, s minden cselekedetünk megszűnik, amint azonban felkelünk, emlékezetünk visszatér, és azt gondoljuk: „Ó, hol vagyok? Mit kell most tennem?” Ezt nevezik suptotthita-nyāyának. Tételezzük fel, hogy meghalunk. Meghalni azt jelenti, hogy egy időre tétlenné válunk, majd újra hozzákezdünk cselekedeteinkhez. Ez életről életre bekövetkezik, karmánknak, azaz tetteinknek, és a svabhāvánknak, a társulásból származó természetünknek megfelelően. Ha a lelki élet tetteihez látva felkészülünk rá, akkor most, az emberi életben visszatérhetünk valódi életünkhöz, s elérhetjük a tökéletességet, másképp a karma, a svabhāva, a prakṛti stb. szerint különböző életeink és cselekedeteink folytatódnak, s ugyanígy folytatódik majd számunkra a születés és a halál is. Bhaktivinoda Ṭhākura így írt: ''māyāra vaśe, yāccha bhese, khāccha hābuḍubu bhāi''. „Kedves fivéreim! Miért sodornak el benneteket māyā hullámai?” El kell érnünk a lelki szintet, s akkor tetteink örökek lesznek. ''Kṛta-puṇya-puñjāḥ'': erre a szintre azután juthatunk el, hogy sok-sok életen keresztül gyűjtögettük jámbor cselekedeteink eredményeit. ''Janma-koṭi-sukṛtair na labhyate'' (Cc. Madhya 8.70). A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom véget akar vetni a koṭi-janmának, az ismétlődő születésnek és halálnak. Egyetlen élet alatt az embernek mindent jóvá kell tennie, s el kell jutnia az örök életig. Ez a Kṛṣṇa-tudat.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 10.13.57| SB 10.13.57]] '''[[HU/SB 10.13.57|SB 10.13.57]] - [[HU/SB 10.13.59|SB 10.13.59]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 10.13.59| SB 10.13.59]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 10.13.58 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit