TattvaDarsana at 11:58, 27 February 2019

2019-02-27T11:58:58Z

← Older revision		Revision as of 11:58, 27 February 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az antropomorfizmus vagy a zoomorfizmus tanai sohasem alkalmazhatók Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége esetében. Az az elmélet, mely szerint lemondások és vezeklések révén az ember Istenné válik, manapság nagyon népszerűvé vált, különösen Indiában. Mióta a szentek és a bölcsek rámutattak arra, hogy az Úr Rāma, az Úr Kṛṣṇa és az Úr Caitanya Mahāprabhu a kinyilatkoztatott szentírások alapján az Istenség Személyisége, nagyon sok gátlástalan ember hozott létre egy saját inkarnációt. Mindennapos dologgá vált — főleg Bengáliában — az inkarnációk kiagyalása. Bárkit, aki népszerű egyéniség, s rendelkezik egy parányi misztikus erővel, látványos bűvészkedése miatt könnyen Isten inkarnációjának kiáltanak ki. Az Úr Śrī Kṛṣṇa nem ilyen inkarnáció. Ő megjelenésétől kezdve Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt. Fogadott anyja előtt mint a négykarú Viṣṇu jelent meg, majd kérésére emberi gyermek lett, s azonnal Gokulába indult, egy másik bhaktához, ahol Nanda Mahārāja és Yaśodā Mātā fiaként fogadták el. Ehhez hasonlóan Śrī Baladevát, az Úr Śrī Kṛṣṇa társát Śrī Vasudeva egy másik felesége emberi gyermekének tekintették. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy születése és tettei transzcendentálisak, s bárki, aki elég szerencsés ahhoz, hogy megismerje születésének és tetteinek transzcendentális természetét, azonnal felszabadul, és alkalmassá válik arra, hogy visszatérjen Isten birodalmába. Tehát az Úr Śrī Kṛṣṇa születésének és tetteinek transzcendentális természetéről szóló tudás elegendő a felszabaduláshoz. A Bhāgavatam kilenc énekben írja le az Úr transzcendentális természetét, a Tizedik Ének pedig különleges kedvteléseiről ír. Mindezt megismerheti az ember, ahogy az olvasásban előrehalad. Ennél a pontnál azonban fontos megjegyezni, hogy az Úr már édesanyja ölében kimutatta isteni természetét, hogy tettei mind emberfölöttiek — hétéves korában például felemelte a Govardhana-hegyet —, s minden tette egyértelműen bizonyítja, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Misztikus leplének köszönhetően azonban fogadott apja, anyja és rokonai közönséges gyermekként bántak vele. Bármikor hajtott végre emberfölötti tettet, apja és anyja azt egészen máshogy értelmezte, s fiuk iránt érzett megingathatatlan szülői szeretetükben elégedettek voltak. Naimiṣāraṇya bölcsei úgy jellemezték, mint látszólag emberi lényt, aki valójában a legfelsőbb, mindenható Istenség Személyisége.		Az antropomorfizmus vagy a zoomorfizmus tanai sohasem alkalmazhatók Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége esetében. Az az elmélet, mely szerint lemondások és vezeklések révén az ember Istenné válik, manapság nagyon népszerűvé vált, különösen Indiában. Mióta a szentek és a bölcsek rámutattak arra, hogy az Úr Rāma, az Úr Kṛṣṇa és az Úr Caitanya Mahāprabhu a kinyilatkoztatott szentírások alapján az Istenség Személyisége, nagyon sok gátlástalan ember hozott létre egy saját inkarnációt. Mindennapos dologgá vált — főleg Bengáliában — az inkarnációk kiagyalása. Bárkit, aki népszerű egyéniség, s rendelkezik egy parányi misztikus erővel, látványos bűvészkedése miatt könnyen Isten inkarnációjának kiáltanak ki. Az Úr Śrī Kṛṣṇa nem ilyen inkarnáció. Ő megjelenésétől kezdve Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt. Fogadott anyja előtt, mint a négykarú Viṣṇu jelent meg, majd kérésére emberi gyermek lett, s azonnal Gokulába indult, egy másik bhaktához, ahol Nanda Mahārāja és Yaśodā Mātā fiaként fogadták el. Ehhez hasonlóan Śrī Baladevát, az Úr Śrī Kṛṣṇa társát Śrī Vasudeva egy másik felesége emberi gyermekének tekintették. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy születése és tettei transzcendentálisak, s bárki, aki elég szerencsés ahhoz, hogy megismerje születésének és tetteinek transzcendentális természetét, azonnal felszabadul, és alkalmassá válik arra, hogy visszatérjen Isten birodalmába. Tehát az Úr Śrī Kṛṣṇa születésének és tetteinek transzcendentális természetéről szóló tudás elegendő a felszabaduláshoz. A Bhāgavatam kilenc énekben írja le az Úr transzcendentális természetét, a Tizedik Ének pedig különleges kedvteléseiről ír. Mindezt megismerheti az ember, ahogy az olvasásban előrehalad. Ennél a pontnál azonban fontos megjegyezni, hogy az Úr már édesanyja ölében kimutatta isteni természetét, hogy tettei mind emberfölöttiek — hétéves korában például felemelte a Govardhana-hegyet —, s minden tette egyértelműen bizonyítja, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Misztikus leplének köszönhetően azonban fogadott apja, anyja és rokonai közönséges gyermekként bántak vele. Bármikor hajtott végre emberfölötti tettet, apja és anyja azt egészen máshogy értelmezte, s fiuk iránt érzett megingathatatlan szülői szeretetükben elégedettek voltak. Naimiṣāraṇya bölcsei úgy jellemezték, mint látszólag emberi lényt, aki valójában a legfelsőbb, mindenható Istenség Személyisége.
	</div>		</div>

PeterL: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-03T22:34:10Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 1. ének, 1. fejezet|H20]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 1|Első Ének]] - [[HU/SB 1.1: A szentek kérdései| ELSŐ FEJEZET: A szentek kérdései]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.1.19| SB 1.1.19]] '''[[HU/SB 1.1.19|SB 1.1.19]] - [[HU/SB 1.1.21|SB 1.1.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.1.21| SB 1.1.21]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 1.1.20|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 20. VERS ====

<div class="verse">
:kṛtavān kila karmāṇi
:saha rāmeṇa keśavaḥ
:atimartyāni bhagavān
:gūḍhaḥ kapaṭa-mānuṣaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''kṛtavān''—véghezvitt; ''kila''—amit; ''karmāṇi''—tettek; ''saha''—együtt; ''rāmeṇa''—Balarāmával; ''keśavaḥ''—Śrī Kṛṣṇa; ''atimartyāni''—emberfölötti; ''bhagavān''—az Istenség Személyisége; ''gūḍhaḥ''—álarcban; ''kapaṭa''—látszólag; ''mānuṣaḥ''—emberi lény.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Úr Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége Balarāmával együtt emberi lény szerepében jelent meg, s így elrejtőzve számtalan emberfölötti tettet hajtott végre.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az antropomorfizmus vagy a zoomorfizmus tanai sohasem alkalmazhatók Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége esetében. Az az elmélet, mely szerint lemondások és vezeklések révén az ember Istenné válik, manapság nagyon népszerűvé vált, különösen Indiában. Mióta a szentek és a bölcsek rámutattak arra, hogy az Úr Rāma, az Úr Kṛṣṇa és az Úr Caitanya Mahāprabhu a kinyilatkoztatott szentírások alapján az Istenség Személyisége, nagyon sok gátlástalan ember hozott létre egy saját inkarnációt. Mindennapos dologgá vált — főleg Bengáliában — az inkarnációk kiagyalása. Bárkit, aki népszerű egyéniség, s rendelkezik egy parányi misztikus erővel, látványos bűvészkedése miatt könnyen Isten inkarnációjának kiáltanak ki. Az Úr Śrī Kṛṣṇa nem ilyen inkarnáció. Ő megjelenésétől kezdve Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt. Fogadott anyja előtt mint a négykarú Viṣṇu jelent meg, majd kérésére emberi gyermek lett, s azonnal Gokulába indult, egy másik bhaktához, ahol Nanda Mahārāja és Yaśodā Mātā fiaként fogadták el. Ehhez hasonlóan Śrī Baladevát, az Úr Śrī Kṛṣṇa társát Śrī Vasudeva egy másik felesége emberi gyermekének tekintették. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy születése és tettei transzcendentálisak, s bárki, aki elég szerencsés ahhoz, hogy megismerje születésének és tetteinek transzcendentális természetét, azonnal felszabadul, és alkalmassá válik arra, hogy visszatérjen Isten birodalmába. Tehát az Úr Śrī Kṛṣṇa születésének és tetteinek transzcendentális természetéről szóló tudás elegendő a felszabaduláshoz. A Bhāgavatam kilenc énekben írja le az Úr transzcendentális természetét, a Tizedik Ének pedig különleges kedvteléseiről ír. Mindezt megismerheti az ember, ahogy az olvasásban előrehalad. Ennél a pontnál azonban fontos megjegyezni, hogy az Úr már édesanyja ölében kimutatta isteni természetét, hogy tettei mind emberfölöttiek — hétéves korában például felemelte a Govardhana-hegyet —, s minden tette egyértelműen bizonyítja, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Misztikus leplének köszönhetően azonban fogadott apja, anyja és rokonai közönséges gyermekként bántak vele. Bármikor hajtott végre emberfölötti tettet, apja és anyja azt egészen máshogy értelmezte, s fiuk iránt érzett megingathatatlan szülői szeretetükben elégedettek voltak. Naimiṣāraṇya bölcsei úgy jellemezték, mint látszólag emberi lényt, aki valójában a legfelsőbb, mindenható Istenség Személyisége.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 1.1.19| SB 1.1.19]] '''[[HU/SB 1.1.19|SB 1.1.19]] - [[HU/SB 1.1.21|SB 1.1.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 1.1.21| SB 1.1.21]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 1.1.20 - Revision history

TattvaDarsana at 11:58, 27 February 2019

PeterL: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit