HU/Prabhupada 0272 - A bhakti transzcendentális - Revision history

Elad: Text replacement - "'''Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973'''" to "'''Lecture on BG 2.7 -- London, August 7, 1973'''"

2021-08-12T12:36:55Z

Text replacement - "'''Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973'''" to "'''Lecture on BG 2.7 -- London, August 7, 1973'''"

← Older revision		Revision as of 12:36, 12 August 2021
Line 2:		Line 2:
	[[Category:1080 Hungarian Pages with Videos]]		[[Category:1080 Hungarian Pages with Videos]]
	[[Category:Prabhupada 0272 - in all Languages]]		[[Category:Prabhupada 0272 - in all Languages]]
	[[Category:-Quotes - 1973]]		[[Category:HU-Quotes - 1973]]
	[[Category:-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]		[[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]
	[[Category:-Quotes - in United Kingdom]]		[[Category:HU-Quotes - in United Kingdom]]
			[[Category:Māyā energiái - videók]]
			[[Category:Az emberi társadalom jellemzése - videók]]
			[[Category:Az odaadó szolgálat - videók]]
			[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]]
	<!-- END CATEGORY LIST -->		<!-- END CATEGORY LIST -->
			<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
			{{1080 videos navigation - All Languages\|Hungarian\|HU/Prabhupada 0271 - Kṛṣṇa neve Acyuta, Ő sosem eshet le\|0271\|HU/Prabhupada 0273 - Az Ārya-samāja Kṛṣṇa-tudatos személyt jelent\|0273}}
			<!-- END NAVIGATION BAR -->
	<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->		<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
	<div class="center">		<div class="center">
Line 14:		Line 21:

	<!-- BEGIN VIDEO LINK -->		<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
	{{youtube_right\|~~fJXJwYci9Bc~~\|A bhakti transzcendentális<br />- Prabhupāda 0272}}		{{youtube_right\|RQa-CBUKP6M\|A bhakti transzcendentális<br />- Prabhupāda 0272}}
	<!-- END VIDEO LINK -->		<!-- END VIDEO LINK -->

	<!-- BEGIN AUDIO LINK -->		<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
	<mp3player>~~http~~://~~vaniquotes~~.~~org~~/w/~~images~~/~~730816BG~~.LON_clip3.mp3</mp3player>		<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730807BG.LON_clip3.mp3</mp3player>
	<!-- END AUDIO LINK -->		<!-- END AUDIO LINK -->

	<!-- BEGIN VANISOURCE LINK -->		<!-- BEGIN VANISOURCE LINK -->
	'''[[Vanisource:Lecture on BG 2.~~10 -~~- London~~, August 16, 1973~~\|Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973]]'''		'''[[Vanisource:730807 - Lecture BG 02.07 - London\|Lecture on BG 2.7 -- London, August 7, 1973]]'''
	<!-- END VANISOURCE LINK -->		<!-- END VANISOURCE LINK -->

	<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->		<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
	Ezek tehát a tettek, az ostoba tettek. De ha valaki a jóság kötőerejében van, az józan. Képes megérteni az élet értékét, azt, hogy hogyan kell élni, mi az élet célja. Az élet célja a Brahman megértése. Brahma jānātīti brāhmaṇaḥ. Ezért jóság ~~kötőereje~~ a ~~brāhmaṇát jelenti. Hasonlóképp,~~ a ~~kṣatriya~~. Ők a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ. Guṇa. Figyelembe kell venni a guṇát. Śrī Kṛṣṇa ezért azt mondta: catur vārṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ ([[~~Vanisource:~~BG 4.13\|BG 4.13]]). Kapcsolatba kerültünk valamelyik guṇával.Ez nagyon nehéz. Azonban azonnal felülemelkedhetünk mindegyik guṇán. Azonnal. Hogyan? A bhakti-jóga folyamata által. Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate ([[~~Vanisource:~~BG 14.26\|BG 14.26]]). Ha elfogadod a bhakti-jóga folyamatát, akkor többé nem hat rád a három kötőerő, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság~~, egyike~~ sem. A Bhagavad-gītā ezt is ~~elmondja~~: māṁ ca avyabhicāriṇī bhakti-yogena sevate. Bárki, aki Kṛṣṇa odaadó szolgálatával van elfoglalva, avyabhicāriṇī, ~~bármilyen~~ eltéréstől ~~mentes~~, ~~kitartó~~ és őszinte figyelemmel ~~rendelkezik~~, az ~~ilyen ember~~ māṁ cāvyabhicāriṇī yogena, māṁ ca avyabhicāreṇa yogena bhajate māṁ sa guṇān samatītyaitān ([[~~Vanisource:~~BG 14.26\|BG 14.26]]). Azonnal e kötőerők fölé, a transzcendentális szintre ~~emelkedik~~. Tehát az odaadó szolgálat nem az anyagi ~~kötőerőkön belül~~ történik, hanem transzcendentális. A bhakti transzcendentális. Ezért nem tudod Kṛṣṇát vagy Istent bhakti nélkül megérteni. Bhaktyā māṁ abhijānāti ([[~~Vanisource:~~BG 18.55\|BG 18.55]]). Csak bhaktyā māṁ abhijānāti. Máskülönben lehetetlen. Bhaktyā māṁ abhijānāti yāvan yas cāsmi tattvataḥ. ~~A valóság,~~ valójában ha meg akarod érteni Istent, akkor el kell fogadnod a bhakti folyamatát, az odaadó szolgálatot. Ekkor majd felemelkedsz. Ezért a Śrīmad Bhāgavatamban Nārada a következőt mondja: tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer ([[~~Vanisource:~~SB 1.5.17\|SB 1.5.17]]). Ha valaki, akár csak ~~az érzelmei miatt is adja fel az ilyen~~, ~~feladja~~ a ~~guna~~ szerinti ~~saját foglalkozásából eredő~~ kötelességét~~, Azt~~ svadharmának ~~nevezik…~~ A svadharma ~~a saját szerzett természetünk szerinti kötelességet jelenti~~. Ezt ~~nevezik~~ svadharmának. A brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya, śūdra, ezek a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ felosztásból erednek ([[~~Vanisource:~~BG 4.13\|BG 4.13]]), a guṇa és a karma alapján.		Ezek tehát a tettek, az ostoba tettek. De ha valaki a jóság kötőerejében van, az józan. Képes megérteni az élet értékét, azt, hogy hogyan kell élni, mi az élet célja. Az élet célja a Brahman megértése. Brahma jānātīti brāhmaṇaḥ. Ezért jóság kötőerejét a brāhmaṇák és a kṣatriyák képviselik. Ők a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ. Guṇa. Figyelembe kell venni a guṇát. Śrī Kṛṣṇa ezért azt mondta: catur vārṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ ([[HU/BG 4.13\|BG 4.13]]). Kapcsolatba kerültünk valamelyik guṇával. Ez nagyon nehéz. Azonban azonnal felülemelkedhetünk mindegyik guṇán. Azonnal. Hogyan? A bhakti-jóga folyamata által. Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate ([[HU/BG 14.26\|BG 14.26]]). Ha elfogadod a bhakti-jóga folyamatát, akkor többé nem hat rád a három kötőerő, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság. Egyik sem. A Bhagavad-gītā ezt is kifejti: māṁ ca avyabhicāriṇī bhakti-yogena sevate. Bárki, aki Kṛṣṇa odaadó szolgálatával van elfoglalva, avyabhicāriṇī, minden eltéréstől mentesen, kitartóan és őszinte figyelemmel gyakorol, az māṁ cāvyabhicāriṇī yogena, māṁ ca avyabhicāreṇa yogena bhajate māṁ sa guṇān samatītyaitān ([[HU/BG 14.26\|BG 14.26]]). Azonnal a kötőerők fölé emelkedik, transzcendentális szintre. Tehát az odaadó szolgálat nem az anyagi kötőerők szintjén történik, hanem transzcendentális. A bhakti transzcendentális. Ezért nem tudod Kṛṣṇát vagy Istent bhakti nélkül megérteni. Bhaktyā māṁ abhijānāti ([[HU/BG 18.55\|BG 18.55]]). Csak bhaktyā māṁ abhijānāti. Máskülönben lehetetlen. Bhaktyā māṁ abhijānāti yāvan yas cāsmi tattvataḥ. Ha valójában meg akarod érteni Istent, akkor el kell fogadnod a bhakti folyamatát, az odaadó szolgálatot. Ekkor majd felemelkedsz. Ezért a Śrīmad Bhāgavatamban Nārada a következőt mondja: tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer ([[HU/SB 1.5.17\|SB 1.5.17]]). Ha valaki, akár csak érzelmi okból feladja, a guṇa szerinti kötelességét... Ezt svadharmának nevezik. A svadharma az ember kötelessége, aszerint, hogy milyen tulajdonsága van. Ezt hívják svadharmának. A brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya, śūdra, ezek a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ felosztásból erednek ([[HU/BG 4.13\|BG 4.13]]), a guṇa és a karma alapján.

	Arjuna a következőt mondja: kārpaṇya-doṣopahataḥ-svabhāvaḥ ([[~~Vanisource:~~BG 2.7\|BG 2.7]]). „Kṣatriya vagyok.” Ő megérti, hogy: „Hibásan cselekszem~~. Megtagadom~~ a harcot. ~~Ezért ez kārpaṇya~~-doṣa, fösvénység.” Fösvénység azt jelenti, hogy kaptam valamilyen eszközt, hogy használjam, de ha mégsem teszem, akkor ezt nevezik fösvénynek, kṛpaṇatānak. Tehát kṛpaṇatā. Kétféle ember létezik, a brāhmaṇa és a śūdra. A brāhmaṇa és a śūdra. ~~A brāhmaṇa~~ azt jelenti, ~~hogy ő~~ nem fösvény. Megkapta a lehetőséget, hatalmas tőkét kapott az emberi test formájában~~, sok~~ millió ~~dollár értékben,~~ ez az emberi… De nem megfelelően használja. Egyszerűen csak így ~~látja~~: „Milyen szép vagyok!” Ez minden. ~~Csak fordítsd~~ a szépséged, használd a ~~tőkéd~~, az emberi… A brāhmaṇának nagylelkűnek kell lennie.		Arjuna a következőt mondja: kārpaṇya-doṣopahataḥ-svabhāvaḥ ([[HU/BG 2.7\|BG 2.7]]). „Kṣatriya vagyok.” Ő megérti, hogy: „Hibásan cselekszem, ha megtagadom a harcot. Kārpaṇya-doṣa, fösvénység.” Fösvénység azt jelenti, hogy kaptam valamilyen eszközt, hogy használjam, de ha mégsem teszem, akkor ezt nevezik fösvénynek, kṛpaṇatānak. Tehát kṛpaṇatā. Kétféle ember létezik, brāhmaṇa és śūdra. A brāhmaṇa és a śūdra. Brāhmaṇa azt jelenti, aki nem fösvény. Megkapta a lehetőséget, hatalmas tőkét kapott az emberi test formájában. Sok millió dollárt ér ez az emberi… De nem megfelelően használja. Egyszerűen csak így gondolkodik: „Milyen szép vagyok!” Ez minden. Használd a szépséged, használd a vagyonod, az emberi… A brāhmaṇának nagylelkűnek kell lennie.
	<!-- END TRANSLATED TEXT -->		<!-- END TRANSLATED TEXT -->

Sabda: Created page with " Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0272 - in all Languages Category:-Quotes - 1973 Category:-Quotes - Lec..."

2016-02-14T09:06:51Z

Created page with " Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0272 - in all Languages Category:-Quotes - 1973 Category:-Quotes - Lec..."

New page

[[Category:1080 Hungarian Pages with Videos]]
[[Category:Prabhupada 0272 - in all Languages]]
[[Category:-Quotes - 1973]]
[[Category:-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]
[[Category:-Quotes - in United Kingdom]]


<div class="center">
'''<big>[[Vaniquotes:When one is in goodness, he's sober. He can understand what is the value of life, how one should live, what is the aim of life, what is the goal of life. That goal of life is to understand Brahman|Original Vaniquotes page in English]]</big>'''
</div>
----



{{youtube_right|fJXJwYci9Bc|A bhakti transzcendentális<br />- Prabhupāda 0272}}



<mp3player>http://vaniquotes.org/w/images/730816BG.LON_clip3.mp3</mp3player>



'''[[Vanisource:Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973|Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973]]'''



Ezek tehát a tettek, az ostoba tettek. De ha valaki a jóság kötőerejében van, az józan. Képes megérteni az élet értékét, azt, hogy hogyan kell élni, mi az élet célja. Az élet célja a Brahman megértése. Brahma jānātīti brāhmaṇaḥ. Ezért jóság kötőereje a brāhmaṇát jelenti. Hasonlóképp, a kṣatriya. Ők a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ. Guṇa. Figyelembe kell venni a guṇát. Śrī Kṛṣṇa ezért azt mondta: catur vārṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ ([[Vanisource:BG 4.13|BG 4.13]]). Kapcsolatba kerültünk valamelyik guṇával.Ez nagyon nehéz. Azonban azonnal felülemelkedhetünk mindegyik guṇán. Azonnal. Hogyan? A bhakti-jóga folyamata által. Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate ([[Vanisource:BG 14.26|BG 14.26]]). Ha elfogadod a bhakti-jóga folyamatát, akkor többé nem hat rád a három kötőerő, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság, egyike sem. A Bhagavad-gītā ezt is elmondja: māṁ ca avyabhicāriṇī bhakti-yogena sevate. Bárki, aki Kṛṣṇa odaadó szolgálatával van elfoglalva, avyabhicāriṇī, bármilyen eltéréstől mentes, kitartó és őszinte figyelemmel rendelkezik, az ilyen ember māṁ cāvyabhicāriṇī yogena, māṁ ca avyabhicāreṇa yogena bhajate māṁ sa guṇān samatītyaitān ([[Vanisource:BG 14.26|BG 14.26]]). Azonnal e kötőerők fölé, a transzcendentális szintre emelkedik. Tehát az odaadó szolgálat nem az anyagi kötőerőkön belül történik, hanem transzcendentális. A bhakti transzcendentális. Ezért nem tudod Kṛṣṇát vagy Istent bhakti nélkül megérteni. Bhaktyā māṁ abhijānāti ([[Vanisource:BG 18.55|BG 18.55]]). Csak bhaktyā māṁ abhijānāti. Máskülönben lehetetlen. Bhaktyā māṁ abhijānāti yāvan yas cāsmi tattvataḥ. A valóság, valójában ha meg akarod érteni Istent, akkor el kell fogadnod a bhakti folyamatát, az odaadó szolgálatot. Ekkor majd felemelkedsz. Ezért a Śrīmad Bhāgavatamban Nārada a következőt mondja: tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer ([[Vanisource:SB 1.5.17|SB 1.5.17]]). Ha valaki, akár csak az érzelmei miatt is adja fel az ilyen, feladja a guna szerinti saját foglalkozásából eredő kötelességét, Azt svadharmának nevezik… A svadharma a saját szerzett természetünk szerinti kötelességet jelenti. Ezt nevezik svadharmának. A brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya, śūdra, ezek a guṇa-karma-vibhāgaśaḥ felosztásból erednek ([[Vanisource:BG 4.13|BG 4.13]]), a guṇa és a karma alapján.

Arjuna a következőt mondja: kārpaṇya-doṣopahataḥ-svabhāvaḥ ([[Vanisource:BG 2.7|BG 2.7]]). „Kṣatriya vagyok.” Ő megérti, hogy: „Hibásan cselekszem. Megtagadom a harcot. Ezért ez kārpaṇya-doṣa, fösvénység.” Fösvénység azt jelenti, hogy kaptam valamilyen eszközt, hogy használjam, de ha mégsem teszem, akkor ezt nevezik fösvénynek, kṛpaṇatānak. Tehát kṛpaṇatā. Kétféle ember létezik, a brāhmaṇa és a śūdra. A brāhmaṇa és a śūdra. A brāhmaṇa azt jelenti, hogy ő nem fösvény. Megkapta a lehetőséget, hatalmas tőkét kapott az emberi test formájában, sok millió dollár értékben, ez az emberi… De nem megfelelően használja. Egyszerűen csak így látja: „Milyen szép vagyok!” Ez minden. Csak fordítsd a szépséged, használd a tőkéd, az emberi… A brāhmaṇának nagylelkűnek kell lennie.