TattvaDarsana at 12:42, 31 January 2019

2019-01-31T12:42:21Z

← Older revision		Revision as of 12:42, 31 January 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet\|B4]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet\|H04]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7\|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7\|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 7.3]] '''[[HU/BG 7.3\|BG 7.3]] - [[HU/BG 7.5\|BG 7.5]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 7.5]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 7.3]] '''[[HU/BG 7.3\|BG 7.3]] - [[HU/BG 7.5\|BG 7.5]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 7.5]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 4. VERS ====		==== 4. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:भूमिरापोऽनलो वायुः खं मनो बुद्धिरेव च ।
			:अहंकार इतीयं मे भिन्ना प्रकृतिरष्टधा ॥४॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	bhūmiḥ – föld; āpaḥ – víz; analaḥ – tűz; vāyuḥ – levegő; kham – éter; manaḥ – elme; buddhiḥ – értelem; eva – bizony; ca – és; ahaṅkāraḥ – hamis ego; iti – így; iyam – mindezek; me – Enyém; bhinnā – különálló; prakṛtiḥ – energiák; aṣṭadhā – nyolc részből álló.		''bhūmiḥ'' – föld; ''āpaḥ'' – víz; ''analaḥ'' – tűz; ''vāyuḥ'' – levegő; ''kham'' – éter; ''manaḥ'' – elme; ''buddhiḥ'' – értelem; ''eva'' – bizony; ''ca'' – és; ''ahaṅkāraḥ'' – hamis ego; ''iti'' – így; ''iyam'' – mindezek; ''me'' – Enyém; ''bhinnā'' – különálló; ''prakṛtiḥ'' – energiák; ''aṣṭadhā'' – nyolc részből álló.
	</div>		</div>

Line 30:		Line 35:
	Az Istenről szóló tudomány Isten örök természetét és különféle energiáit tanulmányozza. Az anyagi természetet prakṛtinek hívják, ami nem más, mint az Úr különféle puruṣa-inkarnációinak (kiterjedéseinek) energiája, ahogy azt a Sātvata-tantra leírja:		Az Istenről szóló tudomány Isten örök természetét és különféle energiáit tanulmányozza. Az anyagi természetet prakṛtinek hívják, ami nem más, mint az Úr különféle puruṣa-inkarnációinak (kiterjedéseinek) energiája, ahogy azt a Sātvata-tantra leírja:

	:viṣṇos tu trīṇi rūpāṇi		:''viṣṇos tu trīṇi rūpāṇi
	:puruṣākhyāny atho viduḥ		:''puruṣākhyāny atho viduḥ
	:ekaṁ tu mahataḥ sraṣṭṛ		:''ekaṁ tu mahataḥ sraṣṭṛ
	:dvitīyaṁ tv aṇḍa-saṁsthitam		:''dvitīyaṁ tv aṇḍa-saṁsthitam
	:tṛtīyaṁ sarva-bhūta-sthaṁ		:''tṛtīyaṁ sarva-bhūta-sthaṁ
	:tāni jñātvā vimucyate		:''tāni jñātvā vimucyate

	„Az anyagi teremtés érdekében az Úr Kṛṣṇa teljes értékű kiterjedése három Viṣṇu-formában nyilvánul meg. Az első Mahā-viṣṇu, aki a mahat-tattvának nevezett totális anyagi energiát teremti meg. A második Garbhodakaśāyī Viṣṇu, aki behatol minden kozmoszba, hogy sokféleséget teremtsen valamennyiben,a harmadik pedig Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu, aki mindent átható Felsőlélekként szétterjed a világmindenségben. Őt Paramātmānak nevezik, s még az atomokban is jelen van. Aki ismeri e három Viṣṇut, az megszabadulhat az anyagi kötelékektől.”		„Az anyagi teremtés érdekében az Úr Kṛṣṇa teljes értékű kiterjedése három Viṣṇu-formában nyilvánul meg. Az első Mahā-viṣṇu, aki a mahat-tattvának nevezett totális anyagi energiát teremti meg. A második Garbhodakaśāyī Viṣṇu, aki behatol minden kozmoszba, hogy sokféleséget teremtsen valamennyiben,a harmadik pedig Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu, aki mindent átható Felsőlélekként szétterjed a világmindenségben. Őt Paramātmānak nevezik, s még az atomokban is jelen van. Aki ismeri e három Viṣṇut, az megszabadulhat az anyagi kötelékektől.”

Aditya: Created page with "B4
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."

2017-06-25T10:30:02Z

Created page with "B4 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|B4]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.3]] '''[[HU/BG 7.3|BG 7.3]] - [[HU/BG 7.5|BG 7.5]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.5]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 4. VERS ====

<div class="verse">
:bhūmir āpo ’nalo vāyuḥ
:khaṁ mano buddhir eva ca
:ahaṅkāra itīyaṁ me
:bhinnā prakṛtir aṣṭadhā
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
bhūmiḥ – föld; āpaḥ – víz; analaḥ – tűz; vāyuḥ – levegő; kham – éter; manaḥ – elme; buddhiḥ – értelem; eva – bizony; ca – és; ahaṅkāraḥ – hamis ego; iti – így; iyam – mindezek; me – Enyém; bhinnā – különálló; prakṛtiḥ – energiák; aṣṭadhā – nyolc részből álló.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
'''Föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego – e nyolc együtt képezi az Én különálló anyagi energiáimat.'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Istenről szóló tudomány Isten örök természetét és különféle energiáit tanulmányozza. Az anyagi természetet prakṛtinek hívják, ami nem más, mint az Úr különféle puruṣa-inkarnációinak (kiterjedéseinek) energiája, ahogy azt a Sātvata-tantra leírja:

:viṣṇos tu trīṇi rūpāṇi
:puruṣākhyāny atho viduḥ
:ekaṁ tu mahataḥ sraṣṭṛ
:dvitīyaṁ tv aṇḍa-saṁsthitam
:tṛtīyaṁ sarva-bhūta-sthaṁ
:tāni jñātvā vimucyate

„Az anyagi teremtés érdekében az Úr Kṛṣṇa teljes értékű kiterjedése három Viṣṇu-formában nyilvánul meg. Az első Mahā-viṣṇu, aki a mahat-tattvának nevezett totális anyagi energiát teremti meg. A második Garbhodakaśāyī Viṣṇu, aki behatol minden kozmoszba, hogy sokféleséget teremtsen valamennyiben,a harmadik pedig Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu, aki mindent átható Felsőlélekként szétterjed a világmindenségben. Őt Paramātmānak nevezik, s még az atomokban is jelen van. Aki ismeri e három Viṣṇut, az megszabadulhat az anyagi kötelékektől.”

Az anyagi világ a Legfelsőbb Személy egyik energiájának ideiglenes megnyilvánulása, s teljes működését az Úr Kṛṣṇa e három Viṣṇu-kiterjedése irányítja. Ezeket a puruṣákat inkarnációknak hívják. Akik nem ismerik az Istenről (Kṛṣṇáról) szóló tudományt, azok általában úgy vélik, hogy ez az anyagi világ az élőlények élvezetét szolgálja, s hogy maguk az élőlények a puruṣák, az anyagi energia okai, irányítói és élvezői. A Bhagavad-gītā véleménye szerint ez az ateista következtetés hamis. Ez a vers rámutat: Kṛṣṇa az anyagi megnyilvánulás eredeti oka. A Śrīmad-Bhāgavatam szintén megerősíti ezt. Az anyagi megnyilvánulás alkotóelemei az Úr különálló energiái. Még az imperszonalisták végső célja, a brahmajyoti is egy lelki energia, amely a lelki világban nyilvánul meg. A brahmajyotiban a Vaikuṇṭhalokákkal ellentétben nincsen lelki változatosság, s az imperszonalisták ezt a brahmajyotit tekintik a végső, örök célnak. A Paramātmā-megnyilvánulás szintén Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu ideiglenes, mindent átható aspektusa, melynek a lelki világban nincsen örök léte. A valódi Abszolút Igazság ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa. Ő a teljes energiát szolgáltató személy, aki számtalanféle különálló és belső energiával rendelkezik.

Ahogyan a vers említette, az anyagi energia nyolc fő megnyilvánulásból áll. Ezek közül az első ötöt, azaz a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és az étert az öt durvafizikai elemnek nevezik. Hozzájuk tartozik az öt érzéktárgy is. Ezek a fizikai hang, a tapintás, a forma, az íz és az illat megnyilvánulásai. Az anyagi tudomány csupán ezzel a tíz dologgal foglalkozik, semmi mással. A másik hármat, az elmét, az értelmet és a hamis egót a materialisták figyelmen kívül hagyják. Az elme működésével foglalkozó filozófusok ismerete sem teljes, mert nem ismerik a végső forrást, Kṛṣṇát. Az anyagi lét alapelvét képező hamis ego – az „én vagyok” és „az enyém” tudata – magában foglalja az anyagi tettekhez szükséges tíz érzékszervet. Az intelligencia a totális anyagi teremtésnek, a mahat-tattvának felel meg. Az Úr nyolc különálló energiájából nyilvánul meg tehát az anyagi világ huszonnégy eleme, amelyekkel az ateista sāṅkhya filozófia foglalkozik. Ezek eredetileg Kṛṣṇa energiáinak termékei, melyek Tőle különállóak, ám az ateista sāṅkhya filozófusok csekély tudásuk következtében nem tudják, hogy Kṛṣṇa minden ok oka. A sāṅkhya filozófia csupán Kṛṣṇa külső energiájának megnyilvánulásait tárgyalja, ahogyan azt a Bhagavad-gītā leírja.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 7.3]] '''[[HU/BG 7.3|BG 7.3]] - [[HU/BG 7.5|BG 7.5]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.5]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 7.4 - Revision history

TattvaDarsana at 12:42, 31 January 2019

Aditya: Created page with "B4 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."

Aditya: Created page with "B4
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."