HU/BG 7.1 - Revision history

TattvaDarsana at 13:54, 4 March 2019

2019-03-04T13:54:06Z

← Older revision		Revision as of 13:54, 4 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet\|B1]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet\|H01]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7\|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7\|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 6.47]] '''[[HU/BG 6.47\|BG 6.47]] - [[HU/BG 7.2\|BG 7.2]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 7.2]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 6.47]] '''[[HU/BG 6.47\|BG 6.47]] - [[HU/BG 7.2\|BG 7.2]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 7.2]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 1. VERS ====		==== 1. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:श्रीभगवानुवाच ।

			:मय्यासक्तमनाः पार्थ योगं युञ्जन्मदाश्रयः ।
			:असंशयं समग्रं मां यथा ज्ञास्यसि तच्छृणु ॥१॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	:śrī-bhagavān uvāca		:śrī-bhagavān uvāca

	:mayy āsakta-manāḥ pārtha		:mayy āsakta-manāḥ pārtha
	:yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ		:yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ
Line 17:		Line 25:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	śrī-bhagavān uvāca – a Legfelsőbb Úr mondta; mayi – Hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elme; pārtha – ó, Pṛthā fia; yogam – önmegvalósítást; yuñjan – gyakorolva; mat-āśrayaḥ – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); asaṁśayam – kétség nélkül; samagram – teljesen; mām – Engem; yathā – hogyan; jñāsyasi – ismerhetsz meg; tat – azt; śṛṇu – halld.		''śrī-bhagavān uvāca'' – a Legfelsőbb Úr mondta; ''mayi'' – Hozzám; ''āsakta-manāḥ'' – ragaszkodó elme; ''pārtha'' – ó, Pṛthā fia; ''yogam'' – önmegvalósítást; ''yuñjan'' – gyakorolva; ''mat-āśrayaḥ'' – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); ''asaṁśayam'' – kétség nélkül; ''samagram'' – teljesen; ''mām'' – Engem; ''yathā'' – hogyan; ''jñāsyasi'' – ismerhetsz meg; ''tat'' – azt; ''śṛṇu'' – halld.
	</div>		</div>

Line 33:		Line 41:
	A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.		A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.

	Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: tac chṛṇu, azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.		Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: ''tac chṛṇu'', azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.

	A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját (1.2.17–21):		A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját ([[HU/SB 1.2.17\|SB 1.2.17–21]]):

	:śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ		:''śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ
	:puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ		:''puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
	:hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi		:''hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi
	:vidhunoti suhṛt satām		:''vidhunoti suhṛt satām

	:naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu		:''naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
	:nityaṁ bhāgavata-sevayā		:''nityaṁ bhāgavata-sevayā
	:bhagavaty uttama-śloke		:''bhagavaty uttama-śloke
	:bhaktir bhavati naiṣṭhikī		:''bhaktir bhavati naiṣṭhikī

	:tadā rajas-tamo-bhāvāḥ		:''tadā rajas-tamo-bhāvāḥ
	:kāma-lobhādayaś ca ye		:''kāma-lobhādayaś ca ye
	:ceta etair anāviddhaṁ		:''ceta etair anāviddhaṁ
	:sthitaṁ sattve prasīdati		:''sthitaṁ sattve prasīdati

	:evaṁ prasanna-manaso		:''evaṁ prasanna-manaso
	:bhagavad-bhakti-yogataḥ		:''bhagavad-bhakti-yogataḥ
	:bhagavat-tattva-vijñānaṁ		:''bhagavat-tattva-vijñānaṁ
	:mukta-saṅgasya jāyate		:''mukta-saṅgasya jāyate

	:bhidyate hṛdaya-granthiś		:''bhidyate hṛdaya-granthiś
	:chidyante sarva-saṁśayāḥ		:''chidyante sarva-saṁśayāḥ
	:kṣīyante cāsya karmāṇi		:''kṣīyante cāsya karmāṇi
	:dṛṣṭa evātmanīśvare		:''dṛṣṭa evātmanīśvare

	„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az asaṁśayam samagram, vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”		„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az ''asaṁśayam samagram'', vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”

	A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.		A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.

Aditya: Created page with "B1
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."

2017-06-25T09:43:43Z

Created page with "B1 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 7. fejezet|B1]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 7|HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.47]] '''[[HU/BG 6.47|BG 6.47]] - [[HU/BG 7.2|BG 7.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.2]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 1. VERS ====

<div class="verse">
:śrī-bhagavān uvāca
:mayy āsakta-manāḥ pārtha
:yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ
:asaṁśayaṁ samagraṁ māṁ
:yathā jñāsyasi tac chṛṇu
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
śrī-bhagavān uvāca – a Legfelsőbb Úr mondta; mayi – Hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elme; pārtha – ó, Pṛthā fia; yogam – önmegvalósítást; yuñjan – gyakorolva; mat-āśrayaḥ – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); asaṁśayam – kétség nélkül; samagram – teljesen; mām – Engem; yathā – hogyan; jñāsyasi – ismerhetsz meg; tat – azt; śṛṇu – halld.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
'''Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Halld most, ó, Pṛthā fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségektől mentesen, ha tudatodat Bennem elmerítve, elmédet Rám szögezve gyakorlod a yogát!'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A Bhagavad-gītā hetedik fejezete teljes leírást ad a Kṛṣṇa-tudat természetéről. Kṛṣṇa minden fenséges jellemvonással a legteljesebb mértékben rendelkezik, s hogy ezeket hogyan nyilvánítja ki, arról ebben a fejezetben olvashatunk. Ezenkívül leírást találhatunk a négyféle szerencsés emberről, akik kapcsolatba kerülnek Kṛṣṇával, illetve a négyféle szerencsétlen emberről, akik sohasem fordulnak Hozzá.

A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.

Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: tac chṛṇu, azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.

A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját (1.2.17–21):

:śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ
:puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
:hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi
:vidhunoti suhṛt satām

:naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
:nityaṁ bhāgavata-sevayā
:bhagavaty uttama-śloke
:bhaktir bhavati naiṣṭhikī

:tadā rajas-tamo-bhāvāḥ
:kāma-lobhādayaś ca ye
:ceta etair anāviddhaṁ
:sthitaṁ sattve prasīdati

:evaṁ prasanna-manaso
:bhagavad-bhakti-yogataḥ
:bhagavat-tattva-vijñānaṁ
:mukta-saṅgasya jāyate

:bhidyate hṛdaya-granthiś
:chidyante sarva-saṁśayāḥ
:kṣīyante cāsya karmāṇi
:dṛṣṭa evātmanīśvare

„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az asaṁśayam samagram, vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”

A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.47]] '''[[HU/BG 6.47|BG 6.47]] - [[HU/BG 7.2|BG 7.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 7.2]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 7.1 - Revision history

TattvaDarsana at 13:54, 4 March 2019

Aditya: Created page with "B1 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."

Aditya: Created page with "B1
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 7|HETEDI..."