TattvaDarsana at 11:29, 31 January 2019

2019-01-31T11:29:47Z

← Older revision		Revision as of 11:29, 31 January 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet\|~~B08~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet\|H08]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6\|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 6.7]] '''[[HU/BG 6.7\|BG 6.7]] - [[HU/BG 6.9\|BG 6.9]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6.9]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 6.7]] '''[[HU/BG 6.7\|BG 6.7]] - [[HU/BG 6.9\|BG 6.9]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 6.9]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 8. VERS ====		==== 8. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:ज्ञानविज्ञानतृप्तात्मा कूटस्थो विजितेन्द्रियः ।
			:युक्त इत्युच्यते योगी समलोष्टाश्मकाञ्चनः ॥८॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	jñāna – a megszerzett tudás által; vijñāna – és a gyakorlatban megélt tudás által; tṛpta – elégedett; ātmā – élőlény; kūṭa-sthaḥ – a lelki síkon; vijita-indriyaḥ – szabályozott érzékű; yuktaḥ – alkalmas az önmegvalósításra; iti – így; ucyate – mondják; yogī – a misztikus; sama – kiegyensúlyozott; loṣṭra – kavics; aśma – kő; kāñcanaḥ – arany.		''jñāna'' – a megszerzett tudás által; ''vijñāna'' – és a gyakorlatban megélt tudás által; ''tṛpta'' – elégedett; ''ātmā'' – élőlény; ''kūṭa-sthaḥ'' – a lelki síkon; ''vijita-indriyaḥ'' – szabályozott érzékű; ''yuktaḥ'' – alkalmas az önmegvalósításra; ''iti'' – így; ''ucyate'' – mondják; ''yogī'' – a misztikus; ''sama'' – kiegyensúlyozott; ''loṣṭra'' – kavics; ''aśma'' – kő; ''kāñcanaḥ'' – arany.
	</div>		</div>

Line 30:		Line 35:
	A csupán elméleti tudásnak, mely nélkülözi a Legfelsőbb Igazságról való teljes tudatosságot, nincs haszna. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) így ír ezzel kapcsolatban:		A csupán elméleti tudásnak, mely nélkülözi a Legfelsőbb Igazságról való teljes tudatosságot, nincs haszna. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) így ír ezzel kapcsolatban:

	:ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi		:''ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
	:na bhaved grāhyam indriyaiḥ		:''na bhaved grāhyam indriyaiḥ
	:sevonmukhe hi jihvādau		:''sevonmukhe hi jihvādau
	:svayam eva sphuraty adaḥ		:''svayam eva sphuraty adaḥ

	„Szennyezett anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Śrī Kṛṣṇa nevének, alakjának, jellemének és kedvteléseinek transzcendentális természetét. Ez csakis akkor tárul fel az ember előtt, ha az Úrnak végzett transzcendentális szolgálat lelkileg áthatja.”		„Szennyezett anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Śrī Kṛṣṇa nevének, alakjának, jellemének és kedvteléseinek transzcendentális természetét. Ez csakis akkor tárul fel az ember előtt, ha az Úrnak végzett transzcendentális szolgálat lelkileg áthatja.”

	A Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi bölcsesség egymagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá; az embernek olyan szerencsésnek kell lennie, hogy találkozzon egy tiszta tudatú emberrel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből megvalósított tudással rendelkezik, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. A transzcendentális tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a csak elméleti tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül az önmegvalósítást elért lélek ura valóban önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális ő, mert semmi köze a világi tudáshoz. Számára a világi tudás és az elméleti spekuláció – amit mások úgy becsülnek, mint az aranyat – nem ér többet a kavicsnál vagy a kőnél.		A Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi bölcsesség egymagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá; az embernek olyan szerencsésnek kell lennie, hogy találkozzon egy tiszta tudatú emberrel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből megvalósított tudással rendelkezik, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. A transzcendentális tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a csak elméleti tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül az önmegvalósítást elért lélek ura valóban önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális ő, mert semmi köze a világi tudáshoz. Számára a világi tudás és az elméleti spekuláció – amit mások úgy becsülnek, mint az aranyat – nem ér többet a kavicsnál vagy a kőnél.

Aditya: Created page with "B08
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."

2017-06-22T10:37:12Z

Created page with "B08 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 6. fejezet|B08]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 6|HATODIK FEJEZET: Dhyāna-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.7]] '''[[HU/BG 6.7|BG 6.7]] - [[HU/BG 6.9|BG 6.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.9]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 8. VERS ====

<div class="verse">
:jñāna-vijñāna-tṛptātmā
:kūṭa-stho vijitendriyaḥ
:yukta ity ucyate yogī
:sama-loṣṭrāśma-kāñcanaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
jñāna – a megszerzett tudás által; vijñāna – és a gyakorlatban megélt tudás által; tṛpta – elégedett; ātmā – élőlény; kūṭa-sthaḥ – a lelki síkon; vijita-indriyaḥ – szabályozott érzékű; yuktaḥ – alkalmas az önmegvalósításra; iti – így; ucyate – mondják; yogī – a misztikus; sama – kiegyensúlyozott; loṣṭra – kavics; aśma – kő; kāñcanaḥ – arany.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
'''Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják yogīnak [misztikusnak], ha teljesen elégedetté vált megszerzett tudása és annak megvalósítása által. Az ilyen ember transzcendentális szinten áll, s önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kavics, kő vagy arany.'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A csupán elméleti tudásnak, mely nélkülözi a Legfelsőbb Igazságról való teljes tudatosságot, nincs haszna. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) így ír ezzel kapcsolatban:

:ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
:na bhaved grāhyam indriyaiḥ
:sevonmukhe hi jihvādau
:svayam eva sphuraty adaḥ

„Szennyezett anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Śrī Kṛṣṇa nevének, alakjának, jellemének és kedvteléseinek transzcendentális természetét. Ez csakis akkor tárul fel az ember előtt, ha az Úrnak végzett transzcendentális szolgálat lelkileg áthatja.”

A Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi bölcsesség egymagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá; az embernek olyan szerencsésnek kell lennie, hogy találkozzon egy tiszta tudatú emberrel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből megvalósított tudással rendelkezik, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. A transzcendentális tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a csak elméleti tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül az önmegvalósítást elért lélek ura valóban önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális ő, mert semmi köze a világi tudáshoz. Számára a világi tudás és az elméleti spekuláció – amit mások úgy becsülnek, mint az aranyat – nem ér többet a kavicsnál vagy a kőnél.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 6.7]] '''[[HU/BG 6.7|BG 6.7]] - [[HU/BG 6.9|BG 6.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 6.9]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 6.8 - Revision history

TattvaDarsana at 11:29, 31 January 2019

Aditya: Created page with "B08 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."

Aditya: Created page with "B08
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 6|HATOD..."