TattvaDarsana at 11:24, 31 January 2019

2019-01-31T11:24:06Z

← Older revision		Revision as of 11:24, 31 January 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|~~B21~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|H21]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5\|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5\|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 5.20]] '''[[HU/BG 5.20\| BG 5.20]] - [[HU/BG 5.22\|BG 5.22]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 5.22]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 5.20]] '''[[HU/BG 5.20\| BG 5.20]] - [[HU/BG 5.22\|BG 5.22]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 5.22]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 21. VERS ====		==== 21. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:बाह्यस्पर्शेष्वसक्तात्मा विन्दत्यात्मनि यत्सुखम् ।
			:स ब्रह्मयोगयुक्तात्मा सुखमक्षयमश्नुते ॥२१॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	: bāhya-sparśeṣv asaktātmā		:bāhya-sparśeṣv asaktātmā
	: vindaty ātmani yat sukham		:vindaty ātmani yat sukham
	: sa brahma-yoga-yuktātmā		:sa brahma-yoga-yuktātmā
	: sukham akṣayam aśnute		:sukham akṣayam aśnute
	</div>		</div>

Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	bāhya-sparśeṣu – külsődleges érzéki gyönyörben; asakta-ātmā – nem ragaszkodó; vindati – élvezi; ātmani – az önvalóban; yat – amit; sukham – boldogságot; saḥ – ő; brahma-yoga – a Brahmanra összpontosítva; yukta-ātmā – az önvalóval összekapcsolódó; sukham – boldogságot; akṣayam – végtelent; aśnute – élvez.		''bāhya-sparśeṣu'' – külsődleges érzéki gyönyörben; ''asakta-ātmā'' – nem ragaszkodó; ''vindati'' – élvezi; ''ātmani'' – az önvalóban; ''yat'' – amit; ''sukham'' – boldogságot; ''saḥ'' – ő; ''brahma-yoga'' – a Brahmanra összpontosítva; ''yukta-ātmā'' – az önvalóval összekapcsolódó; ''sukham'' – boldogságot; ''akṣayam'' – végtelent; ''aśnute'' – élvez.
	</div>		</div>

Line 22:		Line 27:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	''' Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.'''		'''Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.'''
	</div>		</div>

Line 30:		Line 35:
	Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír:		Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír:

	: yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde		:''yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde
	: nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt		:''nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
	: tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne		:''tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
	: bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca		:''bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca

	„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez.		„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez.

EvaV: Created page with "B21
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."

2017-06-21T19:49:11Z

Created page with "B21 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|B21]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.20]] '''[[HU/BG 5.20| BG 5.20]] - [[HU/BG 5.22|BG 5.22]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.22]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 21. VERS ====

<div class="verse">
: bāhya-sparśeṣv asaktātmā
: vindaty ātmani yat sukham
: sa brahma-yoga-yuktātmā
: sukham akṣayam aśnute
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
bāhya-sparśeṣu – külsődleges érzéki gyönyörben; asakta-ātmā – nem ragaszkodó; vindati – élvezi; ātmani – az önvalóban; yat – amit; sukham – boldogságot; saḥ – ő; brahma-yoga – a Brahmanra összpontosítva; yukta-ātmā – az önvalóval összekapcsolódó; sukham – boldogságot; akṣayam – végtelent; aśnute – élvez.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír:

: yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde
: nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
: tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
: bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca

„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.20]] '''[[HU/BG 5.20| BG 5.20]] - [[HU/BG 5.22|BG 5.22]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.22]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 5.21 - Revision history

TattvaDarsana at 11:24, 31 January 2019

EvaV: Created page with "B21 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."

EvaV: Created page with "B21
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."