TattvaDarsana at 14:22, 3 March 2019

2019-03-03T14:22:06Z

← Older revision		Revision as of 14:22, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|~~B10~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet\|H10]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5\|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5\|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 5.8-9]] '''[[HU/BG 5.8-9\| BG 5.8-9]] - [[HU/BG 5.11\|BG 5.11]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 5.11]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 5.8-9]] '''[[HU/BG 5.8-9\| BG 5.8-9]] - [[HU/BG 5.11\|BG 5.11]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 5.11]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 10. VERS ====		==== 10. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:ब्रह्मण्याधाय कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा करोति यः ।
			:लिप्यते न स पापेन पद्मपत्रमिवाम्भसा ॥१०॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	: brahmaṇy ādhāya karmāṇi		:brahmaṇy ādhāya karmāṇi
	: saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ		:saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
	: lipyate na sa pāpena		:lipyate na sa pāpena
	: padma-patram ivāmbhasā		:padma-patram ivāmbhasā
	</div>		</div>

Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	brahmaṇi – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ādhāya – lemondva; karmāṇi – minden tettről; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; karoti – végzi; yaḥ – aki; lipyate – befolyásolt; na – sohasem; saḥ – ő; pāpena – a bűnök által; padma-patram – a lótusz levele; iva – mint; ambhasā – a víz által.		''brahmaṇi'' – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ''ādhāya'' – lemondva; ''karmāṇi'' – minden tettről; ''saṅgam'' – ragaszkodást; ''tyaktvā'' – feladva; ''karoti'' – végzi; ''yaḥ'' – aki; ''lipyate'' – befolyásolt; ''na'' – sohasem; ''saḥ'' – ő; ''pāpena'' – a bűnök által; ''padma-patram'' – a lótusz levele; ''iva'' – mint; ''ambhasā'' – a víz által.
	</div>		</div>

Line 22:		Line 27:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	''' Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.'''		'''Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.'''
	</div>		</div>

Line 28:		Line 33:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a mama yonir mahad brahma ([[HU/BG 14.13\|Bhagavad-gītā 14.13]]) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban ([[HU/BG 3.30\|3.30]]) azt is mondja: mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia.		A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a ''sarvaṁ hy etad brahma'' (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a ''tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate'' (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a ''mama yonir mahad brahma'' ([[HU/BG 14.13\|Bhagavad-gītā 14.13]]) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban ([[HU/BG 3.30\|BG 3.30]]) azt is mondja: ''mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya''. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia.
	</div>		</div>

EvaV: Created page with "B10
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."

2017-06-21T18:58:19Z

Created page with "B10 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|B10]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.8-9]] '''[[HU/BG 5.8-9| BG 5.8-9]] - [[HU/BG 5.11|BG 5.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.11]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 10. VERS ====

<div class="verse">
: brahmaṇy ādhāya karmāṇi
: saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
: lipyate na sa pāpena
: padma-patram ivāmbhasā
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
brahmaṇi – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ādhāya – lemondva; karmāṇi – minden tettről; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; karoti – végzi; yaḥ – aki; lipyate – befolyásolt; na – sohasem; saḥ – ő; pāpena – a bűnök által; padma-patram – a lótusz levele; iva – mint; ambhasā – a víz által.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a mama yonir mahad brahma ([[HU/BG 14.13|Bhagavad-gītā 14.13]]) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban ([[HU/BG 3.30|3.30]]) azt is mondja: mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.8-9]] '''[[HU/BG 5.8-9| BG 5.8-9]] - [[HU/BG 5.11|BG 5.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.11]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 5.10 - Revision history

TattvaDarsana at 14:22, 3 March 2019

EvaV: Created page with "B10 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."

EvaV: Created page with "B10
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ..."