TattvaDarsana at 11:37, 3 March 2019

2019-03-03T11:37:16Z

← Older revision		Revision as of 11:37, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|~~B42~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|H42]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.41]] '''[[HU/BG 3.41\| BG 3.41]] - [[HU/BG 3.43\|BG 3.43]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.43]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.41]] '''[[HU/BG 3.41\| BG 3.41]] - [[HU/BG 3.43\|BG 3.43]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.43]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 42. VERS ====		==== 42. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:इन्द्रियाणि पराण्याहुरिन्द्रियेभ्यः परं मनः ।
			:मनसस्तु परा बुद्धिर्यो बुद्धेः परतस्तु सः ॥४२॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	: indriyāṇi parāṇy āhur		:indriyāṇi parāṇy āhur
	: indriyebhyaḥ paraṁ manaḥ		:indriyebhyaḥ paraṁ manaḥ
	:manasas tu parā buddhir		:manasas tu parā buddhir
	: yo buddheḥ paratas tu saḥ		:yo buddheḥ paratas tu saḥ
	</div>		</div>

Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	indriyāṇi – az érzékeket; parāṇi – magasabb rendűnek; āhuḥ – mondják; indriyebhyaḥ – az érzékeknél; param – magasabb rendű; manaḥ – az elme; manasaḥ – az elménél; tu – szintén; parā – magasabb rendű; buddhiḥ – az értelem; yaḥ – aki; buddheḥ – az értelemnél; parataḥ – magasabb rendű; tu – de; saḥ – ő.		''indriyāṇi'' – az érzékeket; ''parāṇi'' – magasabb rendűnek; ''āhuḥ'' – mondják; ''indriyebhyaḥ'' – az érzékeknél; ''param'' – magasabb rendű; ''manaḥ'' – az elme; ''manasaḥ'' – az elménél; ''tu'' – szintén; ''parā'' – magasabb rendű; ''buddhiḥ'' – az értelem; ''yaḥ'' – aki; ''buddheḥ'' – az értelemnél; ''parataḥ'' – magasabb rendű; ''tu'' – de; ''saḥ'' – ő.
	</div>		</div>

Line 28:		Line 33:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A kéjvágy tettei az érzékeken keresztül nyilvánulnak meg számtalan formában. A kéjvágy a testen belül tanyázik, s az érzékek a kivezető nyílásai. Az érzékek tehát magasabb rendűek a test egészénél. A felsőbbrendű tudatban, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élők nem használják ezeket a kijáratokat. A Kṛṣṇa-tudatban a lélek közvetlen kapcsolatot teremt az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, így – amint ez a vers is írja – a test különféle funkcióinak hierarchiájában a Legfelsőbb Lélek áll legfelül. A test cselekedete az érzékek működését jelenti, így az érzékek leállítása valamennyi testi tevékenység megszűnésével jár. Mivel azonban az elme aktív, még akkor is cselekszik, ha a test nyugalomban, tétlen állapotban van. Ez történik az álom során is. Ám az értelem döntése felette áll az elmének, afölött pedig maga a lélek áll. Ha tehát a lélek közvetlenül a Legfelsőbbet szolgálja, akkor automatikusan alárendeltjei – az értelem, az elme és az érzékek – is mind Őt szolgálják. A Kaṭha-upaniṣadban egy hasonló verssel találkozhatunk, ami arról szól, hogy az érzékkielégítés tárgyai magasabb rendűek az érzékeknél, az elme pedig az érzéktárgyaknál. Ha tehát az elmét állandóan az Úr közvetlen szolgálatával foglaljuk el, akkor az érzékek sem tudnak mást tenni. Az elmének erről a hozzáállásáról már beszéltünk. Paraṁ dṛṣṭvā nivartate. Ha az elme az Úr transzcendentális szolgálatába merül, lehetetlen, hogy az alacsonyabb rendű hajlamok felülkerekedjenek rajta. A Kaṭha-upaniṣad mahānak, nagynak írja le a lelket. A lélek tehát legfölül, az érzéktárgyak, az érzékek, az elme és az értelem fölött áll, így minden probléma megoldása a lélek eredeti helyzetének közvetlen felismerésében rejlik.		A kéjvágy tettei az érzékeken keresztül nyilvánulnak meg számtalan formában. A kéjvágy a testen belül tanyázik, s az érzékek a kivezető nyílásai. Az érzékek tehát magasabb rendűek a test egészénél. A felsőbbrendű tudatban, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élők nem használják ezeket a kijáratokat. A Kṛṣṇa-tudatban a lélek közvetlen kapcsolatot teremt az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, így – amint ez a vers is írja – a test különféle funkcióinak hierarchiájában a Legfelsőbb Lélek áll legfelül. A test cselekedete az érzékek működését jelenti, így az érzékek leállítása valamennyi testi tevékenység megszűnésével jár. Mivel azonban az elme aktív, még akkor is cselekszik, ha a test nyugalomban, tétlen állapotban van. Ez történik az álom során is. Ám az értelem döntése felette áll az elmének, afölött pedig maga a lélek áll. Ha tehát a lélek közvetlenül a Legfelsőbbet szolgálja, akkor automatikusan alárendeltjei – az értelem, az elme és az érzékek – is mind Őt szolgálják. A Kaṭha-upaniṣadban egy hasonló verssel találkozhatunk, ami arról szól, hogy az érzékkielégítés tárgyai magasabb rendűek az érzékeknél, az elme pedig az érzéktárgyaknál. Ha tehát az elmét állandóan az Úr közvetlen szolgálatával foglaljuk el, akkor az érzékek sem tudnak mást tenni. Az elmének erről a hozzáállásáról már beszéltünk. ''Paraṁ dṛṣṭvā nivartate'' ([[HU/BG 2.59\|BG 2.59]]). Ha az elme az Úr transzcendentális szolgálatába merül, lehetetlen, hogy az alacsonyabb rendű hajlamok felülkerekedjenek rajta. A Kaṭha-upaniṣad mahānak, nagynak írja le a lelket. A lélek tehát legfölül, az érzéktárgyak, az érzékek, az elme és az értelem fölött áll, így minden probléma megoldása a lélek eredeti helyzetének közvetlen felismerésében rejlik.

	Értelmünkkel meg kell ismernünk a lélek eredeti helyzetét, s aztán elménket örökre a Kṛṣṇa-tudatra kell összpontosítanunk. Ez meg fog oldani minden problémát. A kezdő transzcendentalistának ajánlatos tartózkodnia az érzékek tárgyaitól, emellett azonban elméjét is meg kell erősítenie az értelme segítségével. Ha az ember az értelme segítségével Kṛṣṇa-tudatban foglalja el az elméjét, úgy, hogy teljesen átadja magát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, akkor az elme is egyre erősebb lesz, s bár az érzékek – mint a kígyók – rendkívül erősek, nem jelentenek majd többet az elme számára kitört fogú mérges kígyóknál. Annak ellenére azonban, hogy a lélek az értelem, az elme és az érzékek ura, amíg a Kṛṣṇával való kapcsolat révén nem erősödik meg a Kṛṣṇa-tudatban, addig az izgatott elme miatt bármikor visszaeshet.		Értelmünkkel meg kell ismernünk a lélek eredeti helyzetét, s aztán elménket örökre a Kṛṣṇa-tudatra kell összpontosítanunk. Ez meg fog oldani minden problémát. A kezdő transzcendentalistának ajánlatos tartózkodnia az érzékek tárgyaitól, emellett azonban elméjét is meg kell erősítenie az értelme segítségével. Ha az ember az értelme segítségével Kṛṣṇa-tudatban foglalja el az elméjét, úgy, hogy teljesen átadja magát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, akkor az elme is egyre erősebb lesz, s bár az érzékek – mint a kígyók – rendkívül erősek, nem jelentenek majd többet az elme számára kitört fogú mérges kígyóknál. Annak ellenére azonban, hogy a lélek az értelem, az elme és az érzékek ura, amíg a Kṛṣṇával való kapcsolat révén nem erősödik meg a Kṛṣṇa-tudatban, addig az izgatott elme miatt bármikor visszaeshet.

EvaV: Created page with "B42
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

2017-06-18T17:24:32Z

Created page with "B42 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|B42]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.41]] '''[[HU/BG 3.41| BG 3.41]] - [[HU/BG 3.43|BG 3.43]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.43]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 42. VERS ====

<div class="verse">
: indriyāṇi parāṇy āhur
: indriyebhyaḥ paraṁ manaḥ
:manasas tu parā buddhir
: yo buddheḥ paratas tu saḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
indriyāṇi – az érzékeket; parāṇi – magasabb rendűnek; āhuḥ – mondják; indriyebhyaḥ – az érzékeknél; param – magasabb rendű; manaḥ – az elme; manasaḥ – az elménél; tu – szintén; parā – magasabb rendű; buddhiḥ – az értelem; yaḥ – aki; buddheḥ – az értelemnél; parataḥ – magasabb rendű; tu – de; saḥ – ő.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' A cselekvő érzékszervek magasabb rendűek a tompa anyagnál, az elme az érzékeknél, az értelem az elménél, de ő [a lélek] még az értelemnél is magasabb rendű. '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A kéjvágy tettei az érzékeken keresztül nyilvánulnak meg számtalan formában. A kéjvágy a testen belül tanyázik, s az érzékek a kivezető nyílásai. Az érzékek tehát magasabb rendűek a test egészénél. A felsőbbrendű tudatban, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élők nem használják ezeket a kijáratokat. A Kṛṣṇa-tudatban a lélek közvetlen kapcsolatot teremt az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, így – amint ez a vers is írja – a test különféle funkcióinak hierarchiájában a Legfelsőbb Lélek áll legfelül. A test cselekedete az érzékek működését jelenti, így az érzékek leállítása valamennyi testi tevékenység megszűnésével jár. Mivel azonban az elme aktív, még akkor is cselekszik, ha a test nyugalomban, tétlen állapotban van. Ez történik az álom során is. Ám az értelem döntése felette áll az elmének, afölött pedig maga a lélek áll. Ha tehát a lélek közvetlenül a Legfelsőbbet szolgálja, akkor automatikusan alárendeltjei – az értelem, az elme és az érzékek – is mind Őt szolgálják. A Kaṭha-upaniṣadban egy hasonló verssel találkozhatunk, ami arról szól, hogy az érzékkielégítés tárgyai magasabb rendűek az érzékeknél, az elme pedig az érzéktárgyaknál. Ha tehát az elmét állandóan az Úr közvetlen szolgálatával foglaljuk el, akkor az érzékek sem tudnak mást tenni. Az elmének erről a hozzáállásáról már beszéltünk. Paraṁ dṛṣṭvā nivartate. Ha az elme az Úr transzcendentális szolgálatába merül, lehetetlen, hogy az alacsonyabb rendű hajlamok felülkerekedjenek rajta. A Kaṭha-upaniṣad mahānak, nagynak írja le a lelket. A lélek tehát legfölül, az érzéktárgyak, az érzékek, az elme és az értelem fölött áll, így minden probléma megoldása a lélek eredeti helyzetének közvetlen felismerésében rejlik.

Értelmünkkel meg kell ismernünk a lélek eredeti helyzetét, s aztán elménket örökre a Kṛṣṇa-tudatra kell összpontosítanunk. Ez meg fog oldani minden problémát. A kezdő transzcendentalistának ajánlatos tartózkodnia az érzékek tárgyaitól, emellett azonban elméjét is meg kell erősítenie az értelme segítségével. Ha az ember az értelme segítségével Kṛṣṇa-tudatban foglalja el az elméjét, úgy, hogy teljesen átadja magát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, akkor az elme is egyre erősebb lesz, s bár az érzékek – mint a kígyók – rendkívül erősek, nem jelentenek majd többet az elme számára kitört fogú mérges kígyóknál. Annak ellenére azonban, hogy a lélek az értelem, az elme és az érzékek ura, amíg a Kṛṣṇával való kapcsolat révén nem erősödik meg a Kṛṣṇa-tudatban, addig az izgatott elme miatt bármikor visszaeshet.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.41]] '''[[HU/BG 3.41| BG 3.41]] - [[HU/BG 3.43|BG 3.43]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.43]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 3.42 - Revision history

TattvaDarsana at 11:37, 3 March 2019

EvaV: Created page with "B42 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

EvaV: Created page with "B42
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."