TattvaDarsana at 14:25, 23 January 2019

2019-01-23T14:25:37Z

← Older revision		Revision as of 14:25, 23 January 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|~~B41~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|H41]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.40]] '''[[HU/BG 3.40\| BG 3.40]] - [[HU/BG 3.42\|BG 3.42]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.42]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.40]] '''[[HU/BG 3.40\| BG 3.40]] - [[HU/BG 3.42\|BG 3.42]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.42]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 41. VERS ====		==== 41. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:तस्मात्त्वमिन्द्रियाण्यादौ नियम्य भरतर्षभ ।
			:पाप्मानं प्रजहि ह्येनं ज्ञानविज्ञाननाशनम् ॥४१॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	: tasmāt tvam indriyāṇy ādau		:tasmāt tvam indriyāṇy ādau
	: niyamya bharatarṣabha		:niyamya bharatarṣabha
	:pāpmānaṁ prajahi hy enaṁ		:pāpmānaṁ prajahi hy enaṁ
	: jñāna-vijñāna-nāśanam		:jñāna-vijñāna-nāśanam
	</div>		</div>

Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	tasmāt – ezért; tvam – te; indriyāṇi – érzékeket; ādau – az elején; niyamya – szabályozva; bharata-ṛṣabha – ó, Bharata leszármazottainak vezére; pāpmānam – a bűn nagy jelképét; prajahi – zabolázd meg; hi – bizony; enam – ezt; jñāna – a tudásnak; vijñāna – és a tiszta lélek tudományos ismeretének; nāśanam – a megsemmisítőjét.		''tasmāt'' – ezért; ''tvam'' – te; ''indriyāṇi'' – érzékeket; ''ādau'' – az elején; ''niyamya'' – szabályozva; ''bharata-ṛṣabha'' – ó, Bharata leszármazottainak vezére; ''pāpmānam'' – a bűn nagy jelképét; ''prajahi'' – zabolázd meg; ''hi'' – bizony; ''enam'' – ezt; ''jñāna'' – a tudásnak; ''vijñāna'' – és a tiszta lélek tudományos ismeretének; ''nāśanam'' – a megsemmisítőjét.
	</div>		</div>

Line 22:		Line 27:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	''' Ezért, ó, Arjuna, legjobb a Bhāraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét [a kéjvágyat], és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját! '''		'''Ezért, ó, Arjuna, legjobb a Bhāraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét [a kéjvágyat], és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját!'''
	</div>		</div>

Line 28:		Line 33:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az Úr azt tanácsolta Arjunának, hogy még a legelején fékezze meg az érzékeit, mert csak úgy győzheti le a legnagyobb, bűnös ellenséget, a kéjvágyat, ami elpusztítja az önmegvalósítás vágyát és az önvalóról szóló tudást. A jñāna a hamis önvalótól különböző önvaló ismeretére utal, arra a tudásra, mely szerint a lélek nem azonos a testtel. A vijñāna a lélek eredeti helyzetének és a Legfelsőbb Lélekhez fűződő kapcsolatának ismeretét jelenti. A Śrīmad-Bhāgavatam (2.9.31) ezt a következőképpen magyarázza:		Az Úr azt tanácsolta Arjunának, hogy még a legelején fékezze meg az érzékeit, mert csak úgy győzheti le a legnagyobb, bűnös ellenséget, a kéjvágyat, ami elpusztítja az önmegvalósítás vágyát és az önvalóról szóló tudást. A jñāna a hamis önvalótól különböző önvaló ismeretére utal, arra a tudásra, mely szerint a lélek nem azonos a testtel. A vijñāna a lélek eredeti helyzetének és a Legfelsőbb Lélekhez fűződő kapcsolatának ismeretét jelenti. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 2.9.31\|SB 2.9.31]]) ezt a következőképpen magyarázza:

	:jñānaṁ parama-guhyaṁ me		:''jñānaṁ parama-guhyaṁ me
	:yad-vijñāna-samanvitam		:''yad-vijñāna-samanvitam
	:sa-rahasyaṁ tad-aṅgaṁ ca		:''sa-rahasyaṁ tad-aṅgaṁ ca
	:gṛhāṇa gaditaṁ mayā		:''gṛhāṇa gaditaṁ mayā

	„Az önvalóról, valamint a Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás rendkívül titkos és misztikus, ám ezt a tudást és sajátságos megvalósítását meg lehet érteni, ha különféle aspektusait maga az Úr magyarázza el.” Ezt az az önvalóról szóló általános és sajátságos tudást a Bhagavad-gītā adja át nekünk. Az élőlények az Úr szerves részei, ezért feladatuk egyedül az, hogy szolgálják Őt. Ezt a tudatot nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. A Kṛṣṇa-tudatot már életünk korai szakaszában el kell sajátítanunk, hogy teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válhassunk, és eszerint cselekedhessünk.		„Az önvalóról, valamint a Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás rendkívül titkos és misztikus, ám ezt a tudást és sajátságos megvalósítását meg lehet érteni, ha különféle aspektusait maga az Úr magyarázza el.” Ezt az az önvalóról szóló általános és sajátságos tudást a Bhagavad-gītā adja át nekünk. Az élőlények az Úr szerves részei, ezért feladatuk egyedül az, hogy szolgálják Őt. Ezt a tudatot nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. A Kṛṣṇa-tudatot már életünk korai szakaszában el kell sajátítanunk, hogy teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válhassunk, és eszerint cselekedhessünk.

EvaV: Created page with "B41
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

2017-06-18T17:23:11Z

Created page with "B41 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|B41]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.40]] '''[[HU/BG 3.40| BG 3.40]] - [[HU/BG 3.42|BG 3.42]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.42]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 41. VERS ====

<div class="verse">
: tasmāt tvam indriyāṇy ādau
: niyamya bharatarṣabha
:pāpmānaṁ prajahi hy enaṁ
: jñāna-vijñāna-nāśanam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
tasmāt – ezért; tvam – te; indriyāṇi – érzékeket; ādau – az elején; niyamya – szabályozva; bharata-ṛṣabha – ó, Bharata leszármazottainak vezére; pāpmānam – a bűn nagy jelképét; prajahi – zabolázd meg; hi – bizony; enam – ezt; jñāna – a tudásnak; vijñāna – és a tiszta lélek tudományos ismeretének; nāśanam – a megsemmisítőjét.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Ezért, ó, Arjuna, legjobb a Bhāraták között, még az elején zabolázd meg érzékeid szabályozásával a bűn e nagy jelképét [a kéjvágyat], és semmisítsd meg a tudás és az önmegvalósítás elpusztítóját! '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Úr azt tanácsolta Arjunának, hogy még a legelején fékezze meg az érzékeit, mert csak úgy győzheti le a legnagyobb, bűnös ellenséget, a kéjvágyat, ami elpusztítja az önmegvalósítás vágyát és az önvalóról szóló tudást. A jñāna a hamis önvalótól különböző önvaló ismeretére utal, arra a tudásra, mely szerint a lélek nem azonos a testtel. A vijñāna a lélek eredeti helyzetének és a Legfelsőbb Lélekhez fűződő kapcsolatának ismeretét jelenti. A Śrīmad-Bhāgavatam (2.9.31) ezt a következőképpen magyarázza:

:jñānaṁ parama-guhyaṁ me
:yad-vijñāna-samanvitam
:sa-rahasyaṁ tad-aṅgaṁ ca
:gṛhāṇa gaditaṁ mayā

„Az önvalóról, valamint a Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás rendkívül titkos és misztikus, ám ezt a tudást és sajátságos megvalósítását meg lehet érteni, ha különféle aspektusait maga az Úr magyarázza el.” Ezt az az önvalóról szóló általános és sajátságos tudást a Bhagavad-gītā adja át nekünk. Az élőlények az Úr szerves részei, ezért feladatuk egyedül az, hogy szolgálják Őt. Ezt a tudatot nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. A Kṛṣṇa-tudatot már életünk korai szakaszában el kell sajátítanunk, hogy teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válhassunk, és eszerint cselekedhessünk.

A kéjvágy csupán eltorzult tükörképe az Isten iránti szeretetnek, amely minden élőlény természetéhez hozzátartozik. De ha valakit már fiatal korától Kṛṣṇa-tudatban nevelnek, annak Isten iránti szeretete nem fajulhat kéjvággyá. Ha az Isten iránti szeretet egyszer kéjvággyá torzul, nagyon nehéz visszaállítani a természetes állapotot. A Kṛṣṇa-tudat azonban olyannyira hatásos, hogy az odaadó szolgálat szabályozó elveinek betartásával még abban az emberben is kialakulhat az Isten iránti szeretet, aki későn kezd a folyamat gyakorlásához. Az érzékeknek a Kṛṣṇa-tudatban, vagyis az Úr odaadó szolgálatában való szabályozását tehát az élet bármelyik szakaszában el lehet kezdeni, amikor megértettük annak sürgősségét, s ily módon a kéjvágyat Isten iránti szeretetté változtathatjuk át. Ez az emberi élet legtökéletesebb szintje.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.40]] '''[[HU/BG 3.40| BG 3.40]] - [[HU/BG 3.42|BG 3.42]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.42]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 3.41 - Revision history

TattvaDarsana at 14:25, 23 January 2019

EvaV: Created page with "B41 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

EvaV: Created page with "B41
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."