TattvaDarsana at 11:34, 3 March 2019

2019-03-03T11:34:21Z

← Older revision		Revision as of 11:34, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|~~B37~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|H37]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.36]] '''[[HU/BG 3.36\| BG 3.36]] - [[HU/BG 3.38\|BG 3.38]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.38]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.36]] '''[[HU/BG 3.36\| BG 3.36]] - [[HU/BG 3.38\|BG 3.38]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.38]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 37. VERS ====		==== 37. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:श्रीभगवानुवाच ।

			:काम एष क्रोध एष रजोगुणसमुद्भवः ।
			:महाशनो महापाप्मा विद्ध्येनमिह वैरिणम् ॥३७॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	: śrī-bhagavān uvāca		:śrī-bhagavān uvāca

	:kāma eṣa krodha eṣa		:kāma eṣa krodha eṣa
	: rajo-guṇa-samudbhavaḥ		:rajo-guṇa-samudbhavaḥ
	:mahāśano mahā-pāpmā		:mahāśano mahā-pāpmā
	: viddhy enam iha vairiṇam		:viddhy enam iha vairiṇam
	</div>		</div>

Line 17:		Line 25:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Személyisége mondta; kāmaḥ – kéjvágy; eṣaḥ – ez; krodhaḥ – harag; eṣaḥ – ez; rajaḥ-guṇa – a szenvedély kötőerejéből; samudbhavaḥ – született; mahā-aśanaḥ – mindent felemésztő; mahā-pāpmā – nagyon bűnös; viddhi – tudd; enam – ezt; iha – az anyagi világban; vairiṇam – a legnagyobb ellenség.		''śrī-bhagavān uvāca'' – az Istenség Személyisége mondta; ''kāmaḥ'' – kéjvágy; ''eṣaḥ'' – ez; ''krodhaḥ'' – harag; ''eṣaḥ'' – ez; ''rajaḥ-guṇa'' – a szenvedély kötőerejéből; ''samudbhavaḥ'' – született; ''mahā-aśanaḥ'' – mindent felemésztő; ''mahā-pāpmā'' – nagyon bűnös; ''viddhi'' – tudd; ''enam'' – ezt; ''iha'' – az anyagi világban; ''vairiṇam'' – a legnagyobb ellenség.
	</div>		</div>

Line 33:		Line 41:
	Az Istenség Legfelsőbb Személyisége számtalan formába terjesztette ki magát, hogy élvezze örökké növekvő lelki gyönyörét, melynek az élőlények szerves részei. Ők szintén rendelkeznek részleges függetlenséggel, de amikor ezzel visszaélnek, és szolgálatkész hajlamuk érzéki élvezetre vágyó hajlammá alakul át, akkor a kéjvágy hatalmába kerülnek. Ezt az anyagi világot azért teremtette az Úr, hogy lehetőséget adjon a feltételekhez kötött élőlényeknek kéjes hajlamaik kielégítésére, s hogy miután hosszú időn keresztül teljesen hiábavalóan próbálkoztak e vágyak kielégítésével, kezdjenek el tudakozódni igazi helyzetükről.		Az Istenség Legfelsőbb Személyisége számtalan formába terjesztette ki magát, hogy élvezze örökké növekvő lelki gyönyörét, melynek az élőlények szerves részei. Ők szintén rendelkeznek részleges függetlenséggel, de amikor ezzel visszaélnek, és szolgálatkész hajlamuk érzéki élvezetre vágyó hajlammá alakul át, akkor a kéjvágy hatalmába kerülnek. Ezt az anyagi világot azért teremtette az Úr, hogy lehetőséget adjon a feltételekhez kötött élőlényeknek kéjes hajlamaik kielégítésére, s hogy miután hosszú időn keresztül teljesen hiábavalóan próbálkoztak e vágyak kielégítésével, kezdjenek el tudakozódni igazi helyzetükről.

	Erről a tudakozódásról írnak a Vedānta-sūtra első sorai. Athāto brahma-jijñāsā: tudakozódnunk kell a Legfelsőbbről. A Legfelsőbbet a Śrīmad-Bhāgavatam a következőképpen határozza meg: janmādy asya yato ’nvayād itarataś ca. „Mindennek az eredete a Legfelsőbb Brahman.” A kéjvágy így szintén a Legfelsőbbtől származik. Ha kéjvágyunkat a Legfelsőbb iránti szeretetté, vagyis Kṛṣṇa-tudattá formáljuk át – más szóval amikor Kṛṣṇa öröme lesz minden vágyunk –, akkor a kéjvágyat és a haragot is lelkivé változtathatjuk. Hanumān, az Úr Rāma nagy szolgája Rāvaṇa arany városának felégetésére használta dühét, ám így az Úr legkiválóbb bhaktája lett. Itt a Bhagavad-gītāban az Úr arra biztatja Arjunát is, hogy dühét fordítsa ellenségei ellen, hogy örömet szerezzen Neki. A Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa kedvéért kimutatott kéjvágy és harag ily módon már nem az ellenségünk többé, hanem a barátunk.		Erről a tudakozódásról írnak a Vedānta-sūtra első sorai. '' Athāto brahma-jijñāsā'': tudakozódnunk kell a Legfelsőbbről. A Legfelsőbbet a Śrīmad-Bhāgavatam a következőképpen határozza meg: ''janmādy asya yato ’nvayād itarataś ca'' ([[HU/SB 1.1.1\|SB 1.1.1]]). „Mindennek az eredete a Legfelsőbb Brahman.” A kéjvágy így szintén a Legfelsőbbtől származik. Ha kéjvágyunkat a Legfelsőbb iránti szeretetté, vagyis Kṛṣṇa-tudattá formáljuk át – más szóval amikor Kṛṣṇa öröme lesz minden vágyunk –, akkor a kéjvágyat és a haragot is lelkivé változtathatjuk. Hanumān, az Úr Rāma nagy szolgája Rāvaṇa arany városának felégetésére használta dühét, ám így az Úr legkiválóbb bhaktája lett. Itt a Bhagavad-gītāban az Úr arra biztatja Arjunát is, hogy dühét fordítsa ellenségei ellen, hogy örömet szerezzen Neki. A Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa kedvéért kimutatott kéjvágy és harag ily módon már nem az ellenségünk többé, hanem a barátunk.
	</div>		</div>

EvaV: Created page with "B37
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

2017-06-18T17:17:29Z

Created page with "B37 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|B37]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.36]] '''[[HU/BG 3.36| BG 3.36]] - [[HU/BG 3.38|BG 3.38]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.38]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 37. VERS ====

<div class="verse">
: śrī-bhagavān uvāca
:kāma eṣa krodha eṣa
: rajo-guṇa-samudbhavaḥ
:mahāśano mahā-pāpmā
: viddhy enam iha vairiṇam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Személyisége mondta; kāmaḥ – kéjvágy; eṣaḥ – ez; krodhaḥ – harag; eṣaḥ – ez; rajaḥ-guṇa – a szenvedély kötőerejéből; samudbhavaḥ – született; mahā-aśanaḥ – mindent felemésztő; mahā-pāpmā – nagyon bűnös; viddhi – tudd; enam – ezt; iha – az anyagi világban; vairiṇam – a legnagyobb ellenség.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a kéjvágy az, ó, Arjuna. A szenvedély anyagi kötőerejével való kapcsolatból születik, s később haraggá alakul át – ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége. '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az anyagi teremtéssel és a szenvedély kötőerejével kapcsolatba kerülve az élőlény Kṛṣṇa iránti örök szeretete kéjvággyá alakul át. Az Isten iránti szeretet úgy változik kéjvággyá, mint ahogyan a tej válik joghurttá a savanyú tamarindgyümölcs hatására. A kielégítetlen kéjvágy haraggá alakul, a haragból illúzió lesz, az illúzió pedig azt eredményezi, hogy az ember folytatja anyagi létét. Ezért a kéjvágy az élőlény legnagyobb ellensége. Egyedül ez az, ami arra készteti a különben tiszta élőlényt, hogy az anyagi világ béklyóiban maradjon. A harag a tudatlanság kötőerejének megnyilvánulása. Ezeket a kötőerőket tehát a dühről és más velejáróiról lehet felismerni. Ha a szenvedély kötőerejéből az előírt cselekedetek és életmód által a jóságéba emelkedünk, s nem süllyedünk a tudatlanság kötőerejébe, akkor a lelki vonzódás megmenthet bennünket a mélybe taszító dühtől.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége számtalan formába terjesztette ki magát, hogy élvezze örökké növekvő lelki gyönyörét, melynek az élőlények szerves részei. Ők szintén rendelkeznek részleges függetlenséggel, de amikor ezzel visszaélnek, és szolgálatkész hajlamuk érzéki élvezetre vágyó hajlammá alakul át, akkor a kéjvágy hatalmába kerülnek. Ezt az anyagi világot azért teremtette az Úr, hogy lehetőséget adjon a feltételekhez kötött élőlényeknek kéjes hajlamaik kielégítésére, s hogy miután hosszú időn keresztül teljesen hiábavalóan próbálkoztak e vágyak kielégítésével, kezdjenek el tudakozódni igazi helyzetükről.

Erről a tudakozódásról írnak a Vedānta-sūtra első sorai. Athāto brahma-jijñāsā: tudakozódnunk kell a Legfelsőbbről. A Legfelsőbbet a Śrīmad-Bhāgavatam a következőképpen határozza meg: janmādy asya yato ’nvayād itarataś ca. „Mindennek az eredete a Legfelsőbb Brahman.” A kéjvágy így szintén a Legfelsőbbtől származik. Ha kéjvágyunkat a Legfelsőbb iránti szeretetté, vagyis Kṛṣṇa-tudattá formáljuk át – más szóval amikor Kṛṣṇa öröme lesz minden vágyunk –, akkor a kéjvágyat és a haragot is lelkivé változtathatjuk. Hanumān, az Úr Rāma nagy szolgája Rāvaṇa arany városának felégetésére használta dühét, ám így az Úr legkiválóbb bhaktája lett. Itt a Bhagavad-gītāban az Úr arra biztatja Arjunát is, hogy dühét fordítsa ellenségei ellen, hogy örömet szerezzen Neki. A Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇa kedvéért kimutatott kéjvágy és harag ily módon már nem az ellenségünk többé, hanem a barátunk.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.36]] '''[[HU/BG 3.36| BG 3.36]] - [[HU/BG 3.38|BG 3.38]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.38]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 3.37 - Revision history

TattvaDarsana at 11:34, 3 March 2019

EvaV: Created page with "B37 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

EvaV: Created page with "B37
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."