Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists

2018-06-27T21:07:41Z

Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists

← Older revision		Revision as of 21:07, 27 June 2018
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|~~B03~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|H03]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.2]] '''[[HU/BG 3.2\|BG 3.2]] - [[HU/BG 3.4\|BG 3.4]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.4]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.2]] '''[[HU/BG 3.2\|BG 3.2]] - [[HU/BG 3.4\|BG 3.4]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.4]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 3. VERS ====		==== 3. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:श्रीभगवानुवाच ।

			:लोकेऽस्मिन् द्विविधा निष्ठा पुरा प्रोक्ता मयानघ ।
			:ज्ञानयोगेन साङ्ख्यानां कर्मयोगेन योगिनाम् ॥३॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	:śrī-bhagavān uvāca		:śrī-bhagavān uvāca

	:loke ’smin dvi-vidhā niṣṭhā		:loke ’smin dvi-vidhā niṣṭhā
	:purā proktā mayānagha		:purā proktā mayānagha
Line 17:		Line 25:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; loke – a világban; asmin – ebben; dvi-vidhā – kétféle; niṣṭhā – hit; purā – korábban; proktā – említett; mayā – Általam; anagha – ó, bűntelen; jñāna-yogena – a tudás összekapcsoló folyamata által; sāṅkhyānām – az empirikus filozófusoké; karma-yogena – az odaadás összekapcsoló folyamata által; yoginām – a bhaktáké.		''śrī-bhagavān uvāca'' – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; ''loke'' – a világban; ''asmin'' – ebben; ''dvi-vidhā'' – kétféle; ''niṣṭhā'' – hit; ''purā'' – korábban; ''proktā'' – említett; ''mayā'' – Általam; ''anagha'' – ó, bűntelen; ''jñāna-yogena'' – a tudás összekapcsoló folyamata által; ''sāṅkhyānām'' – az empirikus filozófusoké; ''karma-yogena'' – az odaadás összekapcsoló folyamata által; ''yoginām'' – a bhaktáké.
	</div>		</div>

Line 29:		Line 37:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A második fejezet harminckilencedik versében az Úr két útról beszélt: a sāṅkhya-yogáról és a karma-yogáról vagy buddhi-yogáról. Ebben a versben ugyanezt magyarázza el sokkal érthetőbben. A sāṅkhya-yogát, vagyis a lélek és az anyag természetének elemző tanulmányozását azok végzik, akik hajlamosak a spekulációra, valamint a dolgok tapasztalati tudás és filozófia által történő megértésére. Az emberek másik rétege Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, ahogy azt a második fejezet hatvanegyedik verse megmagyarázza. Szintén a harminckilencedik versben az Úr kifejti, hogy a buddhi-yoga, vagyis a Kṛṣṇa-tudat elvei szerinti cselekvés által az ember megszabadulhat a tettek kötelékeitől, s ezenkívül e folyamat teljesen mentes minden hibától. A hatvanegyedik vers még világosabban megmagyarázza ugyanezt az elvet, miszerint a buddhi-yoga azt jelenti, hogy az ember teljesen a Legfelsőbbre (pontosabban Kṛṣṇára) bízza magát, s hogy ily módon könnyedén uralkodni tud valamennyi érzéke felett. Ezért mindkét yoga-folyamat kölcsönösen függ egymástól – az egyik a vallási, a másik a filozófiai aspektus. A vallás filozófia nélkül szentimentalizmus vagy néha fanatizmus, míg a filozófia vallás nélkül csupán elméleti spekuláció. A végső cél Kṛṣṇa, hiszen az Abszolút Igazság után őszintén kutató filozófusok végül szintén a Kṛṣṇa-tudathoz érkeznek el. A Bhagavad-gītā erről is ír. Az egész folyamat arra szolgál, hogy megértsük az önvaló valódi helyzetét a Legfelsőbbel való viszonyában. A filozófiai spekuláció közvetett folyamat, ami által az ember fokozatosan eljuthat a Kṛṣṇa-tudat szintjére, míg a másik folyamat közvetlen, s mindent közvetlenül Kṛṣṇával kapcsol össze, Kṛṣṇa-tudatban. E kettő közül a Kṛṣṇa-tudat útja a jobb, mert nem függ az érzékek filozófiai úton való megtisztításától. A Kṛṣṇa-tudat maga a tisztító folyamat, amely az odaadó szolgálat közvetlen alkalmazásával könnyű, s egyben magasztos is.		A [[HU/BG 2.39\|második fejezet harminckilencedik versében]] az Úr két útról beszélt: a sāṅkhya-yogáról és a karma-yogáról vagy buddhi-yogáról. Ebben a versben ugyanezt magyarázza el sokkal érthetőbben. A sāṅkhya-yogát, vagyis a lélek és az anyag természetének elemző tanulmányozását azok végzik, akik hajlamosak a spekulációra, valamint a dolgok tapasztalati tudás és filozófia által történő megértésére. Az emberek másik rétege Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, ahogy azt a [[HU/BG 2.61\|második fejezet hatvanegyedik verse]] megmagyarázza. Szintén a harminckilencedik versben az Úr kifejti, hogy a buddhi-yoga, vagyis a Kṛṣṇa-tudat elvei szerinti cselekvés által az ember megszabadulhat a tettek kötelékeitől, s ezenkívül e folyamat teljesen mentes minden hibától. A hatvanegyedik vers még világosabban megmagyarázza ugyanezt az elvet, miszerint a buddhi-yoga azt jelenti, hogy az ember teljesen a Legfelsőbbre (pontosabban Kṛṣṇára) bízza magát, s hogy ily módon könnyedén uralkodni tud valamennyi érzéke felett. Ezért mindkét yoga-folyamat kölcsönösen függ egymástól – az egyik a vallási, a másik a filozófiai aspektus. A vallás filozófia nélkül szentimentalizmus vagy néha fanatizmus, míg a filozófia vallás nélkül csupán elméleti spekuláció. A végső cél Kṛṣṇa, hiszen az Abszolút Igazság után őszintén kutató filozófusok végül szintén a Kṛṣṇa-tudathoz érkeznek el. A Bhagavad-gītā erről is ír. Az egész folyamat arra szolgál, hogy megértsük az önvaló valódi helyzetét a Legfelsőbbel való viszonyában. A filozófiai spekuláció közvetett folyamat, ami által az ember fokozatosan eljuthat a Kṛṣṇa-tudat szintjére, míg a másik folyamat közvetlen, s mindent közvetlenül Kṛṣṇával kapcsol össze, Kṛṣṇa-tudatban. E kettő közül a Kṛṣṇa-tudat útja a jobb, mert nem függ az érzékek filozófiai úton való megtisztításától. A Kṛṣṇa-tudat maga a tisztító folyamat, amely az odaadó szolgálat közvetlen alkalmazásával könnyű, s egyben magasztos is.
	</div>		</div>


	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.2]] '''[[HU/BG 3.2\|BG 3.2]] - [[HU/BG 3.4\|BG 3.4]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.4]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.2]] '''[[HU/BG 3.2\|BG 3.2]] - [[HU/BG 3.4\|BG 3.4]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.4]]</div>

	__NOTOC__		__NOTOC__
	__NOEDITSECTION__		__NOEDITSECTION__

PeterL: Created page with "B03
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

2017-06-18T14:47:25Z

Created page with "B03 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|B03]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.2]] '''[[HU/BG 3.2|BG 3.2]] - [[HU/BG 3.4|BG 3.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.4]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 3. VERS ====

<div class="verse">
:śrī-bhagavān uvāca
:loke ’smin dvi-vidhā niṣṭhā
:purā proktā mayānagha
:jñāna-yogena sāṅkhyānāṁ
:karma-yogena yoginām
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; loke – a világban; asmin – ebben; dvi-vidhā – kétféle; niṣṭhā – hit; purā – korábban; proktā – említett; mayā – Általam; anagha – ó, bűntelen; jñāna-yogena – a tudás összekapcsoló folyamata által; sāṅkhyānām – az empirikus filozófusoké; karma-yogena – az odaadás összekapcsoló folyamata által; yoginām – a bhaktáké.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, bűntelen Arjuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megismerésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni.'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A második fejezet harminckilencedik versében az Úr két útról beszélt: a sāṅkhya-yogáról és a karma-yogáról vagy buddhi-yogáról. Ebben a versben ugyanezt magyarázza el sokkal érthetőbben. A sāṅkhya-yogát, vagyis a lélek és az anyag természetének elemző tanulmányozását azok végzik, akik hajlamosak a spekulációra, valamint a dolgok tapasztalati tudás és filozófia által történő megértésére. Az emberek másik rétege Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, ahogy azt a második fejezet hatvanegyedik verse megmagyarázza. Szintén a harminckilencedik versben az Úr kifejti, hogy a buddhi-yoga, vagyis a Kṛṣṇa-tudat elvei szerinti cselekvés által az ember megszabadulhat a tettek kötelékeitől, s ezenkívül e folyamat teljesen mentes minden hibától. A hatvanegyedik vers még világosabban megmagyarázza ugyanezt az elvet, miszerint a buddhi-yoga azt jelenti, hogy az ember teljesen a Legfelsőbbre (pontosabban Kṛṣṇára) bízza magát, s hogy ily módon könnyedén uralkodni tud valamennyi érzéke felett. Ezért mindkét yoga-folyamat kölcsönösen függ egymástól – az egyik a vallási, a másik a filozófiai aspektus. A vallás filozófia nélkül szentimentalizmus vagy néha fanatizmus, míg a filozófia vallás nélkül csupán elméleti spekuláció. A végső cél Kṛṣṇa, hiszen az Abszolút Igazság után őszintén kutató filozófusok végül szintén a Kṛṣṇa-tudathoz érkeznek el. A Bhagavad-gītā erről is ír. Az egész folyamat arra szolgál, hogy megértsük az önvaló valódi helyzetét a Legfelsőbbel való viszonyában. A filozófiai spekuláció közvetett folyamat, ami által az ember fokozatosan eljuthat a Kṛṣṇa-tudat szintjére, míg a másik folyamat közvetlen, s mindent közvetlenül Kṛṣṇával kapcsol össze, Kṛṣṇa-tudatban. E kettő közül a Kṛṣṇa-tudat útja a jobb, mert nem függ az érzékek filozófiai úton való megtisztításától. A Kṛṣṇa-tudat maga a tisztító folyamat, amely az odaadó szolgálat közvetlen alkalmazásával könnyű, s egyben magasztos is.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.2]] '''[[HU/BG 3.2|BG 3.2]] - [[HU/BG 3.4|BG 3.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.4]]</div>

__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 3.3 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists

PeterL: Created page with "B03 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

PeterL: Created page with "B03
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."