HU/BG 3.14 - Revision history

TattvaDarsana at 11:27, 3 March 2019

2019-03-03T11:27:02Z

← Older revision		Revision as of 11:27, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|~~B14~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet\|H14]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3\|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.13]] '''[[HU/BG 3.13\| BG 3.13]] - [[HU/BG 3.15\|BG 3.15]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.15]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 3.13]] '''[[HU/BG 3.13\| BG 3.13]] - [[HU/BG 3.15\|BG 3.15]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.15]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 14. VERS ====		==== 14. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:अन्नाद्भवन्ति भूतानि पर्जन्यादन्नसम्भवः ।
			:यज्ञाद्भवति पर्जन्यो यज्ञः कर्मसमुद्भवः ॥१४॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	: annād bhavanti bhūtāni		:annād bhavanti bhūtāni
	: parjanyād anna-sambhavaḥ		:parjanyād anna-sambhavaḥ
	: yajñād bhavati parjanyo		:yajñād bhavati parjanyo
	: yajñaḥ karma-samudbhavaḥ		:yajñaḥ karma-samudbhavaḥ
	</div>		</div>

Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	annāt – a gabonaféléktől; bhavanti – növekednek; bhūtāni – az anyagi testek; parjanyāt – az esőtől; anna – gabonaféléknek; sambhavaḥ – termése; yajñāt – az áldozat végzéséből; bhavati – lehetővé válik; parjanyaḥ – az eső; yajñaḥ – a yajña végzése; karma – előírt kötelességekből; samudbhavaḥ – születő.		''annāt'' – a gabonaféléktől; ''bhavanti'' – növekednek; ''bhūtāni'' – az anyagi testek; ''parjanyāt'' – az esőtől; ''anna'' – gabonaféléknek; ''sambhavaḥ'' – termése; ''yajñāt'' – az áldozat végzéséből; ''bhavati'' – lehetővé válik; ''parjanyaḥ'' – az eső; ''yajñaḥ'' – a yajña végzése; ''karma'' – előírt kötelességekből; ''samudbhavaḥ'' – születő.
	</div>		</div>

Line 28:		Line 33:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a Bhagavad-gītā híres magyarázója így ír: ye indrādy-aṅgatayāvasthitaṁ yajñaṁ sarveśvaraṁ viṣṇuṁ abhyarcya tac-cheṣam aśnanti tena tad deha-yātrāṁ sampādayanti, te santaḥ sarveśvarasya yajña-puruṣasya bhaktāḥ sarva-kilbiṣair anādi-kāla-vivṛddhair ātmānubhava-prati-bandhakair nikhilaiḥ pāpair vimucyante. A Legfelsőbb Úr, akit yajña-puruṣának, minden áldozat személyes haszonélvezőjének neveznek, minden félisten Ura, akik úgy szolgálják Őt, mint a testrészek az egész testet. Indra, Candra és Varuṇa félistenek felhatalmazott vezetők, akik az anyagi világ dolgait irányítják. A Védák áldozatokat írnak elő e félistenek elégedettségének elérése érdekében, hogy örömmel adjanak elegendő mennyiségű levegőt, fényt és vizet a gabonafélék termesztéséhez. Az Úr Kṛṣṇát imádva egyben a félisteneket – az Úr különféle testrészeit – is imádjuk, ezért nincs szükség a félistenek külön imádatára. Ez az oka, hogy a bhakták, a Kṛṣṇa-tudatú emberek az ételüket először felajánlják Kṛṣṇának, és csak azután fogyasztják el. Ez a folyamat lelki táplálékot nyújt a testnek. Nemcsak megszabadítja a testet az előző bűnök visszahatásaitól, hanem ellenállóvá is teszi az anyagi természet minden szennyeződésével szemben. Egy járványos betegség esetén a fertőtlenítő oltóanyag megvédi az embert a ragályos betegségtől. A Viṣṇunak felajánlott étel fogyasztása kellőképpen ellenállóvá tesz bennünket az anyagi vonzódással szemben, s aki ilyen ételt eszik, azt az Úr bhaktájának nevezik. A Kṛṣṇa-tudatú ember tehát, aki csak Kṛṣṇának felajánlott ételt fogyaszt, képes elhárítani a múltban szerzett anyagi fertőzések visszahatásait, melyek gátolják fejlődését az önmegvalósítás útján. Aki azonban nem így él, az csak szaporítja bűnös tetteit, s ennek eredményeként következő teste disznókhoz és kutyákhoz hasonló lesz, hogy szenvedjen bűnei visszahatásaitól. Az anyagi világ szennyeződésekkel teli, ám aki az Úr prasādáját (a Viṣṇunak felajánlott ételt) fogyasztja, az ellenállóvá válik, s megmenekül támadásaitól. Aki azonban nem így cselekszik, azt a szennyeződések legyőzik.		Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a Bhagavad-gītā híres magyarázója így ír: ''ye indrādy-aṅgatayāvasthitaṁ yajñaṁ sarveśvaraṁ viṣṇuṁ abhyarcya tac-cheṣam aśnanti tena tad deha-yātrāṁ sampādayanti, te santaḥ sarveśvarasya yajña-puruṣasya bhaktāḥ sarva-kilbiṣair anādi-kāla-vivṛddhair ātmānubhava-prati-bandhakair nikhilaiḥ pāpair vimucyante.'' A Legfelsőbb Úr, akit yajña-puruṣának, minden áldozat személyes haszonélvezőjének neveznek, minden félisten Ura, akik úgy szolgálják Őt, mint a testrészek az egész testet. Indra, Candra és Varuṇa félistenek felhatalmazott vezetők, akik az anyagi világ dolgait irányítják. A Védák áldozatokat írnak elő e félistenek elégedettségének elérése érdekében, hogy örömmel adjanak elegendő mennyiségű levegőt, fényt és vizet a gabonafélék termesztéséhez. Az Úr Kṛṣṇát imádva egyben a félisteneket – az Úr különféle testrészeit – is imádjuk, ezért nincs szükség a félistenek külön imádatára. Ez az oka, hogy a bhakták, a Kṛṣṇa-tudatú emberek az ételüket először felajánlják Kṛṣṇának, és csak azután fogyasztják el. Ez a folyamat lelki táplálékot nyújt a testnek. Nemcsak megszabadítja a testet az előző bűnök visszahatásaitól, hanem ellenállóvá is teszi az anyagi természet minden szennyeződésével szemben. Egy járványos betegség esetén a fertőtlenítő oltóanyag megvédi az embert a ragályos betegségtől. A Viṣṇunak felajánlott étel fogyasztása kellőképpen ellenállóvá tesz bennünket az anyagi vonzódással szemben, s aki ilyen ételt eszik, azt az Úr bhaktájának nevezik. A Kṛṣṇa-tudatú ember tehát, aki csak Kṛṣṇának felajánlott ételt fogyaszt, képes elhárítani a múltban szerzett anyagi fertőzések visszahatásait, melyek gátolják fejlődését az önmegvalósítás útján. Aki azonban nem így él, az csak szaporítja bűnös tetteit, s ennek eredményeként következő teste disznókhoz és kutyákhoz hasonló lesz, hogy szenvedjen bűnei visszahatásaitól. Az anyagi világ, szennyeződésekkel teli, ám aki az Úr prasādáját (a Viṣṇunak felajánlott ételt) fogyasztja, az ellenállóvá válik, s megmenekül támadásaitól. Aki azonban nem így cselekszik, azt a szennyeződések legyőzik.

	A valódi táplálékot a gabonafélék és a zöldségek jelentik. Az emberek különféle gabonamagvakat, zöldségeket, gyümölcsöket stb. esznek, míg az állatok a gabona és a zöldségek maradékát, valamint füvet, növényeket stb. fogyasztanak. A húsevéshez szokott emberek szintén függenek a növénytermesztéstől, hogy az állatokat megehessék. Végső soron tehát a mezőgazdaság az, amire támaszkodnunk kell, nem pedig a nagyipari termelés. A földműveléshez kellő mennyiségű eső szükséges, ami a félistenek, például Indra, a Nap, a Hold és mások irányításától függ. Mindannyian az Úr szolgái, akiknek az áldozatok végrehajtásával lehet a kedvükben járni. Így tehát aki nem hajt végre yajñát, arra ínség vár – ez a természet törvénye. Az erre a korra előírt yajñát, különösen a saṅkīrtana-yajñát végre kell hajtanunk, hogy legalább az élelemhiányt elkerüljük.		A valódi táplálékot a gabonafélék és a zöldségek jelentik. Az emberek különféle gabonamagvakat, zöldségeket, gyümölcsöket stb. esznek, míg az állatok a gabona és a zöldségek maradékát, valamint füvet, növényeket stb. fogyasztanak. A húsevéshez szokott emberek szintén függenek a növénytermesztéstől, hogy az állatokat megehessék. Végső soron tehát a mezőgazdaság az, amire támaszkodnunk kell, nem pedig a nagyipari termelés. A földműveléshez kellő mennyiségű eső szükséges, ami a félistenek, például Indra, a Nap, a Hold és mások irányításától függ. Mindannyian az Úr szolgái, akiknek az áldozatok végrehajtásával lehet a kedvükben járni. Így tehát aki nem hajt végre yajñát, arra ínség vár – ez a természet törvénye. Az erre a korra előírt yajñát, különösen a saṅkīrtana-yajñát végre kell hajtanunk, hogy legalább az élelemhiányt elkerüljük.

EvaV: Created page with "B14
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

2017-06-18T16:17:16Z

Created page with "B14 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 3. fejezet|B14]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 3|HARMADIK FEJEZET: Karma-yoga]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.13]] '''[[HU/BG 3.13| BG 3.13]] - [[HU/BG 3.15|BG 3.15]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.15]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 14. VERS ====

<div class="verse">
: annād bhavanti bhūtāni
: parjanyād anna-sambhavaḥ
: yajñād bhavati parjanyo
: yajñaḥ karma-samudbhavaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
annāt – a gabonaféléktől; bhavanti – növekednek; bhūtāni – az anyagi testek; parjanyāt – az esőtől; anna – gabonaféléknek; sambhavaḥ – termése; yajñāt – az áldozat végzéséből; bhavati – lehetővé válik; parjanyaḥ – az eső; yajñaḥ – a yajña végzése; karma – előírt kötelességekből; samudbhavaḥ – születő.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Mindenki teste gabonaféléken él, melyek az esőből származnak. Az eső a yajña [áldozat] végzéséből ered, a yajña pedig az előírt kötelességekből születik. '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Śrīla Baladeva Vidyābhūṣaṇa, a Bhagavad-gītā híres magyarázója így ír: ye indrādy-aṅgatayāvasthitaṁ yajñaṁ sarveśvaraṁ viṣṇuṁ abhyarcya tac-cheṣam aśnanti tena tad deha-yātrāṁ sampādayanti, te santaḥ sarveśvarasya yajña-puruṣasya bhaktāḥ sarva-kilbiṣair anādi-kāla-vivṛddhair ātmānubhava-prati-bandhakair nikhilaiḥ pāpair vimucyante. A Legfelsőbb Úr, akit yajña-puruṣának, minden áldozat személyes haszonélvezőjének neveznek, minden félisten Ura, akik úgy szolgálják Őt, mint a testrészek az egész testet. Indra, Candra és Varuṇa félistenek felhatalmazott vezetők, akik az anyagi világ dolgait irányítják. A Védák áldozatokat írnak elő e félistenek elégedettségének elérése érdekében, hogy örömmel adjanak elegendő mennyiségű levegőt, fényt és vizet a gabonafélék termesztéséhez. Az Úr Kṛṣṇát imádva egyben a félisteneket – az Úr különféle testrészeit – is imádjuk, ezért nincs szükség a félistenek külön imádatára. Ez az oka, hogy a bhakták, a Kṛṣṇa-tudatú emberek az ételüket először felajánlják Kṛṣṇának, és csak azután fogyasztják el. Ez a folyamat lelki táplálékot nyújt a testnek. Nemcsak megszabadítja a testet az előző bűnök visszahatásaitól, hanem ellenállóvá is teszi az anyagi természet minden szennyeződésével szemben. Egy járványos betegség esetén a fertőtlenítő oltóanyag megvédi az embert a ragályos betegségtől. A Viṣṇunak felajánlott étel fogyasztása kellőképpen ellenállóvá tesz bennünket az anyagi vonzódással szemben, s aki ilyen ételt eszik, azt az Úr bhaktájának nevezik. A Kṛṣṇa-tudatú ember tehát, aki csak Kṛṣṇának felajánlott ételt fogyaszt, képes elhárítani a múltban szerzett anyagi fertőzések visszahatásait, melyek gátolják fejlődését az önmegvalósítás útján. Aki azonban nem így él, az csak szaporítja bűnös tetteit, s ennek eredményeként következő teste disznókhoz és kutyákhoz hasonló lesz, hogy szenvedjen bűnei visszahatásaitól. Az anyagi világ szennyeződésekkel teli, ám aki az Úr prasādáját (a Viṣṇunak felajánlott ételt) fogyasztja, az ellenállóvá válik, s megmenekül támadásaitól. Aki azonban nem így cselekszik, azt a szennyeződések legyőzik.

A valódi táplálékot a gabonafélék és a zöldségek jelentik. Az emberek különféle gabonamagvakat, zöldségeket, gyümölcsöket stb. esznek, míg az állatok a gabona és a zöldségek maradékát, valamint füvet, növényeket stb. fogyasztanak. A húsevéshez szokott emberek szintén függenek a növénytermesztéstől, hogy az állatokat megehessék. Végső soron tehát a mezőgazdaság az, amire támaszkodnunk kell, nem pedig a nagyipari termelés. A földműveléshez kellő mennyiségű eső szükséges, ami a félistenek, például Indra, a Nap, a Hold és mások irányításától függ. Mindannyian az Úr szolgái, akiknek az áldozatok végrehajtásával lehet a kedvükben járni. Így tehát aki nem hajt végre yajñát, arra ínség vár – ez a természet törvénye. Az erre a korra előírt yajñát, különösen a saṅkīrtana-yajñát végre kell hajtanunk, hogy legalább az élelemhiányt elkerüljük.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 3.13]] '''[[HU/BG 3.13| BG 3.13]] - [[HU/BG 3.15|BG 3.15]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.15]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 3.14 - Revision history

TattvaDarsana at 11:27, 3 March 2019

EvaV: Created page with "B14 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."

EvaV: Created page with "B14
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 3|HARMA..."