TattvaDarsana at 10:48, 3 March 2019

2019-03-03T10:48:31Z

← Older revision		Revision as of 10:48, 3 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|~~B72~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|H72]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása
	]]'''</div>		]]'''
			</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2.71]] '''[[HU/BG 2.71\| BG 2.71]] - [[HU/BG 3.1\|BG 3.1]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.1]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2.71]] '''[[HU/BG 2.71\| BG 2.71]] - [[HU/BG 3.1\|BG 3.1]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 3.1]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 72. VERS ====		==== 72. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:एषा ब्राह्मी स्थितिः पार्थ नैनां प्राप्य विमुह्यति ।
			:स्थित्वास्यामन्तकालेऽपि ब्रह्मनिर्वाणमृच्छति ॥७२॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
Line 17:		Line 23:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	eṣā – ez; brāhmī – lelki; sthitiḥ – helyzet; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; enām – ezt; prāpya – elérve; vimuhyati – megzavarodik; sthitvā – ilyen állapotban; asyām – ebben; anta-kāle – az élet végén; api – szintén; brahma-nirvāṇam – Isten lelki birodalmát; ṛcchati – eléri.		''eṣā'' – ez; ''brāhmī'' – lelki; ''sthitiḥ'' – helyzet; ''pārtha'' – ó, Pṛthā fia; ''na'' – sohasem; ''enām'' – ezt; ''prāpya'' – elérve; ''vimuhyati'' – megzavarodik; ''sthitvā'' – ilyen állapotban; ''asyām'' – ebben; ''anta-kāle'' – az élet végén; ''api'' – szintén; ''brahma-nirvāṇam'' – Isten lelki birodalmát; ''ṛcchati'' – eléri.

	</div>		</div>

Line 24:		Line 29:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	''' Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába. '''		'''Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.'''
	</div>		</div>

Line 32:		Line 37:
	Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet. Ez csupán a tények megértésétől és elfogadásától függ. Khaṭvāṅga Mahārāja a halála előtt néhány perccel jutott el az életnek erre a szintjére, amikor átadta magát Kṛṣṇának. A nirvāṇa azt jelenti, hogy az ember véget vet az anyagi felfogású életnek. A buddhista filozófia szerint az anyagi élet után nincs semmi, ám a Bhagavad-gītā mást tanít. Az igazi élet az anyagi lét befejezése után kezdődik. A pusztán a durva anyagban hívő materialista beéri annyival, hogy tudja: fel kell hagynia anyagi életmódjával, ellenben a lelki értelemben fejlett emberek számára ez után az anyagi élet után egy másik élet következik. Ha valaki szerencsés módon még azelőtt Kṛṣṇa-tudatú lesz, hogy élete véget érne, azonnal eljut a brahma-nirvāṇa szintjére. Isten országa és az Úr odaadó szolgálata között nincsen különbség. Mindkettő az abszolút síkon van, ezért az Úr transzcendentális szerető szolgálata a lelki világ elérését jelenti. Az ember az anyagi világban érzékei kielégítéséért cselekszik, míg a lelki világban mindent Kṛṣṇa-tudatban tesz. Aki még ebben az életében Kṛṣṇa-tudatossá válik, az azonnal eléri a Brahmant, s aki Kṛṣṇa-tudatos, az minden kétséget kizárva már belépett Isten országába.		Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet. Ez csupán a tények megértésétől és elfogadásától függ. Khaṭvāṅga Mahārāja a halála előtt néhány perccel jutott el az életnek erre a szintjére, amikor átadta magát Kṛṣṇának. A nirvāṇa azt jelenti, hogy az ember véget vet az anyagi felfogású életnek. A buddhista filozófia szerint az anyagi élet után nincs semmi, ám a Bhagavad-gītā mást tanít. Az igazi élet az anyagi lét befejezése után kezdődik. A pusztán a durva anyagban hívő materialista beéri annyival, hogy tudja: fel kell hagynia anyagi életmódjával, ellenben a lelki értelemben fejlett emberek számára ez után az anyagi élet után egy másik élet következik. Ha valaki szerencsés módon még azelőtt Kṛṣṇa-tudatú lesz, hogy élete véget érne, azonnal eljut a brahma-nirvāṇa szintjére. Isten országa és az Úr odaadó szolgálata között nincsen különbség. Mindkettő az abszolút síkon van, ezért az Úr transzcendentális szerető szolgálata a lelki világ elérését jelenti. Az ember az anyagi világban érzékei kielégítéséért cselekszik, míg a lelki világban mindent Kṛṣṇa-tudatban tesz. Aki még ebben az életében Kṛṣṇa-tudatossá válik, az azonnal eléri a Brahmant, s aki Kṛṣṇa-tudatos, az minden kétséget kizárva már belépett Isten országába.

	A Brahman az anyag ellentéte, így a brāhmī sthiti azt jelenti: „nem az anyagi cselekedetek szintjén”. A Bhagavad-gītā az Úr odaadó szolgálatát felszabadult szintnek tekinti (sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate), így a brāhmī sthiti nem más, mint megszabadulás az anyagi kötelékektől.		A Brahman az anyag ellentéte, így a brāhmī sthiti azt jelenti: „nem az anyagi cselekedetek szintjén”. A Bhagavad-gītā az Úr odaadó szolgálatát felszabadult szintnek tekinti ([[HU/BG 14.26\|BG 14.26]]: ''sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate''), így a brāhmī sthiti nem más, mint megszabadulás az anyagi kötelékektől.

	Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura a Bhagavad-gītā második fejezetéről kijelenti, hogy az az egész mű tartalmának tömör összefoglalása. A Bhagavad-gītā témáját a karma-yoga, a jñāna-yoga és a bhakti-yoga alkotja. A második fejezet a karma- és a jñāna-yogát tárgyalja nagyon érthetően, s röviden a bhakti-yogáról is említést tesz a mű tartalmának összegzése kapcsán.		Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura a Bhagavad-gītā második fejezetéről kijelenti, hogy az az egész mű tartalmának tömör összefoglalása. A Bhagavad-gītā témáját a karma-yoga, a jñāna-yoga és a bhakti-yoga alkotja. A második fejezet a karma- és a jñāna-yogát tárgyalja nagyon érthetően, s röviden a bhakti-yogáról is említést tesz a mű tartalmának összegzése kapcsán.
			</div>


	''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā második fejezetéhez, melynek címe: „A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása”.''		''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā második fejezetéhez, melynek címe: „A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása”.''
	~~</div>~~

EvaV: Created page with "B72
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

2017-06-17T15:06:59Z

Created page with "B72 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|B72]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása
]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.71]] '''[[HU/BG 2.71| BG 2.71]] - [[HU/BG 3.1|BG 3.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.1]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 72. VERS ====

<div class="verse">
:eṣā brāhmī sthitiḥ pārtha
:naināṁ prāpya vimuhyati
:sthitvāsyām anta-kāle ’pi
:brahma-nirvāṇam ṛcchati
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
eṣā – ez; brāhmī – lelki; sthitiḥ – helyzet; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; enām – ezt; prāpya – elérve; vimuhyati – megzavarodik; sthitvā – ilyen állapotban; asyām – ebben; anta-kāle – az élet végén; api – szintén; brahma-nirvāṇam – Isten lelki birodalmát; ṛcchati – eléri.

</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába. '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet. Ez csupán a tények megértésétől és elfogadásától függ. Khaṭvāṅga Mahārāja a halála előtt néhány perccel jutott el az életnek erre a szintjére, amikor átadta magát Kṛṣṇának. A nirvāṇa azt jelenti, hogy az ember véget vet az anyagi felfogású életnek. A buddhista filozófia szerint az anyagi élet után nincs semmi, ám a Bhagavad-gītā mást tanít. Az igazi élet az anyagi lét befejezése után kezdődik. A pusztán a durva anyagban hívő materialista beéri annyival, hogy tudja: fel kell hagynia anyagi életmódjával, ellenben a lelki értelemben fejlett emberek számára ez után az anyagi élet után egy másik élet következik. Ha valaki szerencsés módon még azelőtt Kṛṣṇa-tudatú lesz, hogy élete véget érne, azonnal eljut a brahma-nirvāṇa szintjére. Isten országa és az Úr odaadó szolgálata között nincsen különbség. Mindkettő az abszolút síkon van, ezért az Úr transzcendentális szerető szolgálata a lelki világ elérését jelenti. Az ember az anyagi világban érzékei kielégítéséért cselekszik, míg a lelki világban mindent Kṛṣṇa-tudatban tesz. Aki még ebben az életében Kṛṣṇa-tudatossá válik, az azonnal eléri a Brahmant, s aki Kṛṣṇa-tudatos, az minden kétséget kizárva már belépett Isten országába.

A Brahman az anyag ellentéte, így a brāhmī sthiti azt jelenti: „nem az anyagi cselekedetek szintjén”. A Bhagavad-gītā az Úr odaadó szolgálatát felszabadult szintnek tekinti (sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate), így a brāhmī sthiti nem más, mint megszabadulás az anyagi kötelékektől.

Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura a Bhagavad-gītā második fejezetéről kijelenti, hogy az az egész mű tartalmának tömör összefoglalása. A Bhagavad-gītā témáját a karma-yoga, a jñāna-yoga és a bhakti-yoga alkotja. A második fejezet a karma- és a jñāna-yogát tárgyalja nagyon érthetően, s röviden a bhakti-yogáról is említést tesz a mű tartalmának összegzése kapcsán.

''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā második fejezetéhez, melynek címe: „A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása”.''
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.71]] '''[[HU/BG 2.71| BG 2.71]] - [[HU/BG 3.1|BG 3.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 3.1]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 2.72 - Revision history

TattvaDarsana at 10:48, 3 March 2019

EvaV: Created page with "B72 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

EvaV: Created page with "B72
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."