TattvaDarsana at 13:54, 23 January 2019

2019-01-23T13:54:49Z

← Older revision		Revision as of 13:54, 23 January 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|~~B31~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|H31]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2.30]] '''[[HU/BG 2.30\| BG 2.30]] - [[HU/BG 2.32\|BG 2.32]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 2.32]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 2.30]] '''[[HU/BG 2.30\| BG 2.30]] - [[HU/BG 2.32\|BG 2.32]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 2.32]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 31. VERS ====		==== 31. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:स्वधर्ममपि चावेक्ष्य न विकम्पितुमर्हसि ।
			:धर्म्याद्धि युद्धाच्छ्रेयोऽन्यत्क्षत्रियस्य न विद्यते ॥३१॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	sva-dharmam – az emberre vonatkozó vallásos elveket; api – is; ca – valóban; avekṣya – figyelembe véve; na – sohasem; vikampitum – vonakodni; arhasi – érdemes; dharmyāt – a vallásos elvekért folytatott; hi – bizony; yuddhāt – harcnál; śreyaḥ – jobb elfoglaltság; anyat – bármi más; kṣatriyasya – egy kṣatriyának; na – nem; vidyate – létezik.		''sva-dharmam'' – az emberre vonatkozó vallásos elveket; ''api'' – is; ''ca'' – valóban; ''avekṣya'' – figyelembe véve; ''na'' – sohasem; ''vikampitum'' – vonakodni; ''arhasi'' – érdemes; ''dharmyāt'' – a vallásos elvekért folytatott; ''hi'' – bizony; ''yuddhāt'' – harcnál; ''śreyaḥ'' – jobb elfoglaltság; ''anyat'' – bármi más; ''kṣatriyasya'' – egy kṣatriyának; ''na'' – nem; ''vidyate'' – létezik.
	</div>		</div>

Line 30:		Line 35:
	A társadalom négy rendje közül a második tagjai a kṣatriyák, akik a megfelelő irányításért felelősek. A kṣat szó jelentése: „bánt”. Azt tehát, aki megvéd a bajtól, kṣatriyának nevezik (trāyate – védelmet nyújtani). A kṣatriyák az erdőben gyakorolják az ölést. Hajdanán egy szál karddal a kezükben szembeszálltak a tigrissel, megküzdöttek vele, s a legyőzött állatot aztán nagy pompával elhamvasztották. Dzsaipur állam kṣatriya királyai mind a mai napig követik e hagyományt. A kṣatriyákat főleg párbajra és ölésre tanítják, mert a vallásos erőszakra néha szükség van. Nekik éppen ezért sohasem szabad a sannyāsa, vagyis a lemondás rendjébe lépniük. Az erőszakmentesség lehet jó politikai fogás, de sohasem lehet alapvető tényező vagy elv. A vallásos törvénykönyvekben ez áll:		A társadalom négy rendje közül a második tagjai a kṣatriyák, akik a megfelelő irányításért felelősek. A kṣat szó jelentése: „bánt”. Azt tehát, aki megvéd a bajtól, kṣatriyának nevezik (trāyate – védelmet nyújtani). A kṣatriyák az erdőben gyakorolják az ölést. Hajdanán egy szál karddal a kezükben szembeszálltak a tigrissel, megküzdöttek vele, s a legyőzött állatot aztán nagy pompával elhamvasztották. Dzsaipur állam kṣatriya királyai mind a mai napig követik e hagyományt. A kṣatriyákat főleg párbajra és ölésre tanítják, mert a vallásos erőszakra néha szükség van. Nekik éppen ezért sohasem szabad a sannyāsa, vagyis a lemondás rendjébe lépniük. Az erőszakmentesség lehet jó politikai fogás, de sohasem lehet alapvető tényező vagy elv. A vallásos törvénykönyvekben ez áll:

	:āhaveṣu mitho ’nyonyaṁ		:''āhaveṣu mitho ’nyonyaṁ
	:jighāṁsanto mahī-kṣitaḥ		:''jighāṁsanto mahī-kṣitaḥ
	:yuddhamānāḥ paraṁ śaktyā		:''yuddhamānāḥ paraṁ śaktyā
	:svargaṁ yānty aparāṅ-mukhāḥ		:''svargaṁ yānty aparāṅ-mukhāḥ

	:yajñeṣu paśavo brahman		:''yajñeṣu paśavo brahman
	:hanyante satataṁ dvijaiḥ		:''hanyante satataṁ dvijaiḥ
	:saṁskṛtāḥ kila mantraiś ca		:''saṁskṛtāḥ kila mantraiś ca
	:te ’pi svargam avāpnuvan		:''te ’pi svargam avāpnuvan

	„Az a király vagy kṣatriya, aki a csatatéren a rá irigykedő király ellen harcol, méltó arra, hogy halála után a mennyei bolygókra kerüljön, ahogyan az áldozati tűzben állatot feláldozó brāhmaṇa is oda jut.” Ezért a csatában, a vallásos elvek érdekében történt ölés, valamint az állatok feláldozása az áldozati tűzben semmiképpen nem tekinthető erőszakos cselekedetnek, mert a vallásos elvek, amelyek érdekében végrehajtják őket, mindenkire áldást hoznak. A feláldozott állat azonnal emberi testet kap, anélkül hogy keresztül kellene mennie a fokozatos fejlődési folyamaton, egyik testből a másikba kerülve, s az áldozatot végrehajtó brāhmaṇákhoz hasonlóan a csatatéren elesett kṣatriyák is a felsőbb bolygókra jutnak.		„Az a király vagy kṣatriya, aki a csatatéren a rá irigykedő király ellen harcol, méltó arra, hogy halála után a mennyei bolygókra kerüljön, ahogyan az áldozati tűzben állatot feláldozó brāhmaṇa is oda jut.” Ezért a csatában, a vallásos elvek érdekében történt ölés, valamint az állatok feláldozása az áldozati tűzben semmiképpen nem tekinthető erőszakos cselekedetnek, mert a vallásos elvek, amelyek érdekében végrehajtják őket, mindenkire áldást hoznak. A feláldozott állat azonnal emberi testet kap, anélkül hogy keresztül kellene mennie a fokozatos fejlődési folyamaton, egyik testből a másikba kerülve, s az áldozatot végrehajtó brāhmaṇákhoz hasonlóan a csatatéren elesett kṣatriyák is a felsőbb bolygókra jutnak.

EvaV: Created page with "B31
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

2017-06-15T15:12:39Z

Created page with "B31 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|B31]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.30]] '''[[HU/BG 2.30| BG 2.30]] - [[HU/BG 2.32|BG 2.32]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.32]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 31. VERS ====

<div class="verse">
:sva-dharmam api cāvekṣya
:na vikampitum arhasi
:dharmyād dhi yuddhāc chreyo ’nyat
:kṣatriyasya na vidyate
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
sva-dharmam – az emberre vonatkozó vallásos elveket; api – is; ca – valóban; avekṣya – figyelembe véve; na – sohasem; vikampitum – vonakodni; arhasi – érdemes; dharmyāt – a vallásos elvekért folytatott; hi – bizony; yuddhāt – harcnál; śreyaḥ – jobb elfoglaltság; anyat – bármi más; kṣatriyasya – egy kṣatriyának; na – nem; vidyate – létezik.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Kṣatriya kötelességedet figyelembe véve tudnod kell, hogy nincs számodra jobb elfoglaltság, mint harcolni a vallásos elvekért. Semmi szükség hát a tétovázásra. '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A társadalom négy rendje közül a második tagjai a kṣatriyák, akik a megfelelő irányításért felelősek. A kṣat szó jelentése: „bánt”. Azt tehát, aki megvéd a bajtól, kṣatriyának nevezik (trāyate – védelmet nyújtani). A kṣatriyák az erdőben gyakorolják az ölést. Hajdanán egy szál karddal a kezükben szembeszálltak a tigrissel, megküzdöttek vele, s a legyőzött állatot aztán nagy pompával elhamvasztották. Dzsaipur állam kṣatriya királyai mind a mai napig követik e hagyományt. A kṣatriyákat főleg párbajra és ölésre tanítják, mert a vallásos erőszakra néha szükség van. Nekik éppen ezért sohasem szabad a sannyāsa, vagyis a lemondás rendjébe lépniük. Az erőszakmentesség lehet jó politikai fogás, de sohasem lehet alapvető tényező vagy elv. A vallásos törvénykönyvekben ez áll:

:āhaveṣu mitho ’nyonyaṁ
:jighāṁsanto mahī-kṣitaḥ
:yuddhamānāḥ paraṁ śaktyā
:svargaṁ yānty aparāṅ-mukhāḥ

:yajñeṣu paśavo brahman
:hanyante satataṁ dvijaiḥ
:saṁskṛtāḥ kila mantraiś ca
:te ’pi svargam avāpnuvan

„Az a király vagy kṣatriya, aki a csatatéren a rá irigykedő király ellen harcol, méltó arra, hogy halála után a mennyei bolygókra kerüljön, ahogyan az áldozati tűzben állatot feláldozó brāhmaṇa is oda jut.” Ezért a csatában, a vallásos elvek érdekében történt ölés, valamint az állatok feláldozása az áldozati tűzben semmiképpen nem tekinthető erőszakos cselekedetnek, mert a vallásos elvek, amelyek érdekében végrehajtják őket, mindenkire áldást hoznak. A feláldozott állat azonnal emberi testet kap, anélkül hogy keresztül kellene mennie a fokozatos fejlődési folyamaton, egyik testből a másikba kerülve, s az áldozatot végrehajtó brāhmaṇákhoz hasonlóan a csatatéren elesett kṣatriyák is a felsőbb bolygókra jutnak.

Kétféle sva-dharma, azaz egyéni kötelesség van. Amíg az ember el nem jut a felszabadulás szintjére, ennek elérése érdekében a teste alapján meghatározott kötelességeknek kell eleget tennie, a vallásos elvekkel összhangban. Felszabadulása után sva-dharmája, sajátos kötelessége lelkivé válik, s nem az anyagi testhez kapcsolódik. A testet figyelembe vevő életfelfogásban a brāhmaṇákra és a kṣatriyákra sajátos kötelességek hárulnak, melyeket nem kerülhetnek ki. Ahogyan a negyedik fejezetből majd kiderül, a sva-dharmát az Úr Kṛṣṇa rendelte el. Testi síkon e sva-dharmát varṇāśrama-dharmának nevezik, s ez az egyik lépcsőfok a lelki felemelkedés felé vezető úton. Az emberi civilizáció a varṇāśrama-dharma szintjén kezdődik, azon a szinten, amikor az ember sajátos kötelességét az határozza meg, milyen természeti kötőerők hatnak a testére, melyet kapott. Ha adott kötelességét minden területen a felsőbb tekintélyek utasításainak megfelelően hajtja végre, egy magasabb szintű létbe emelkedhet.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.30]] '''[[HU/BG 2.30| BG 2.30]] - [[HU/BG 2.32|BG 2.32]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.32]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 2.31 - Revision history

TattvaDarsana at 13:54, 23 January 2019

EvaV: Created page with "B31 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

EvaV: Created page with "B31
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."