Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists

2018-06-27T20:36:20Z

Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists

← Older revision		Revision as of 20:36, 27 June 2018
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|~~B01~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet\|H01]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2\|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 1.46]] '''[[HU/BG 1.46\|BG 1.46]] - [[HU/BG 2.2\|BG 2.2]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 2.2]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 1.46]] '''[[HU/BG 1.46\|BG 1.46]] - [[HU/BG 2.2\|BG 2.2]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 2.2]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 1. VERS ====		==== 1. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:सञ्जय उवाच

			:तं तथा कृपयाविष्टमश्रुपूर्णाकुलेक्षणम् ।
			:विषीदन्तमिदं वाक्यमुवाच मधुसूदनः ॥१॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	:sañjaya uvāca		:sañjaya uvāca

	:taṁ tathā kṛpayāviṣṭam		:taṁ tathā kṛpayāviṣṭam
	:aśru-pūrṇākulekṣaṇam		:aśru-pūrṇākulekṣaṇam
Line 17:		Line 25:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; tam – Arjunának; tathā – így; kṛpayā – részvéttől; āviṣṭam – lesújtottnak; aśru-pūrṇa-ākula – könnyekkel teli; īkṣaṇam – szeműnek; viṣīdantam – panaszkodónak; idam – ezeket; vākyam – a szavakat; uvāca – mondta; madhu-sūdanaḥ – Madhu démon végzete.		''sañjayaḥ uvāca'' – Sañjaya mondta; ''tam'' – Arjunának; ''tathā'' – így; ''kṛpayā'' – részvéttől; ''āviṣṭam'' – lesújtottnak; ''aśru-pūrṇa-ākula'' – könnyekkel teli; ''īkṣaṇam'' – szeműnek; ''viṣīdantam'' – panaszkodónak; ''idam'' – ezeket; ''vākyam'' – a szavakat; ''uvāca'' – mondta; ''madhu-sūdanaḥ'' – Madhu démon végzete.
	</div>		</div>

Line 29:		Line 37:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	~~Arjuna Govindának szólítja az Úr Kṛṣṇát~~, ~~mert Ő jelenti~~ a ~~gyönyört az érzékszervek~~ és a ~~tehenek számára. E fontos szó használatával Arjuna arra utal, hogy Kṛṣṇának tudnia kellene, mi~~ az~~, ami Arjuna érzékeinek örömet ad~~. ~~De Govindának nem~~ az ~~a feladata, hogy a mi érzékeinket kielégítse~~. ~~Ha azonban az Ő érzékeinek próbálunk örömet szerezni, azzal~~ a ~~mi érzékszerveink is kielégülnek. Anyagi szinten mindenki saját érzékeinek boldogságára vágyik, s azt akarja, hogy Isten teljesítse minden parancsát ennek érdekében~~. Az Úr ~~csak olyan mértékben szerez örömet az élőlények érzékszerveinek, amilyen mértékben megérdemlik~~, s ~~nem úgy~~, ~~ahogyan azt megkövetelik. Ám~~ ha ~~valaki az ellenkező utat választja – azaz nem saját~~, ~~hanem Govinda érzékeinek próbál örömet szerezni –, akkor Govinda kegyéből minden kívánsága teljesül~~. ~~Arjuna mély szeretete barátai és családtagjai iránt részben az irántuk érzett természetes részvétben nyilvánult meg, s ezért~~ nem ~~akart harcolni ellenük. Mindenki szeret eldicsekedni a vagyonával barátai és rokonai előtt~~, és Arjuna attól tartott, hogy a győzelem után, ha barátai és rokonai meghalnak a háborúban, nem tudja majd velük együtt élvezni a javakat. Ez a gondolkodásmód jellemzi a materialista életet. A ~~transzcendentális élet azonban nem ilyen~~. A ~~bhakta az Úr vágyainak akar eleget tenni, ezért ha az Úr úgy akarja, elfogadhat bármilyen kincset az Ő szolgálatában, s ha az Úr~~ nem ~~akarja, akkor nem szabad elfogadnia egy fillért sem. Arjuna nem akarta megölni a rokonait, s úgy vélte~~, ha ~~erre mégis szükség lenne~~, ~~akkor azt Kṛṣṇa tegye~~ meg ~~személyesen~~. ~~Ekkor még~~ nem ~~tudta, hogy Kṛṣṇa már megölte őket, mielőtt a csatatérre vonultak volna~~, s ~~neki~~ csak ~~Kṛṣṇa eszközévé kell válnia. Ez~~ a ~~későbbi fejezetekből fog majd kiderülni. Arjuna egy bhakta jellemével rendelkezett~~, ~~s nem akart bosszút állni gonosz unokatestvérein és fivérein~~, ám az Úr ~~terve az volt~~, ~~hogy mindegyiküknek meg kell halnia~~. ~~Az Úr bhaktája sohasem akar bosszút állni~~ a ~~vétkesen~~, az Úr ~~azonban nem tűri~~, ~~hogy~~ a ~~gonoszok ártsanak híveinek~~. ~~Megbocsát~~ annak, aki ~~Őellene vét~~, ~~de azoknak, akik a híveit bántják, sohasem. Az Úr tehát eltökélte, hogy elpusztítja a bűnösöket, annak ellenére, hogy Arjuna meg akart bocsátani nekik~~.		Az anyagi részvét, a panaszkodás és a könnyek mind az igazi énről való tudatlanság jelei. Az örök lélek iránti részvétet az önmegvalósítás jelenti. A „Madhusūdana” szónak nagy jelentősége van ebben a versben. Az Úr Kṛṣṇa megölte Madhu démont, s Arjuna azt szerette volna, ha most a félreértés démonával is végez, aki hatalmába kerítve őt akadályozta kötelessége végrehajtásában. Az emberek nem tudják, mi iránt kell részvétet érezniük. A fuldokló ruhája iránti szánalom ostobaság. A tudatlanság óceánjában fuldoklón nem segíthetünk azzal, ha csak ruháját, durvaanyagi testét mentjük meg. Aki ezt nem tudja, s ezért csak a ruha miatt siránkozik, azt śūdrának, vagyis fölöslegesen kesergőnek hívják. Arjunához kṣatriya lévén méltatlan volt az ilyen viselkedés. Az Úr Kṛṣṇa azonban véget vethet a tudatlan ember kesergésének, s e célból énekelte el a Bhagavad-gītāt. E fejezetben a legfelsőbb hiteles forrás, az Úr Śrī Kṛṣṇa arra oktat bennünket, hogyan érhetjük el az önmegvalósítást az anyagi test és a lélek elemző tanulmányozásával. Ez annak számára lehetséges, aki tettei során nem ragaszkodik azok gyümölcséhez, s az igazi önvaló szilárd tudatában cselekszik.
	</div>		</div>

PeterL: Created page with "B01
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

2017-06-13T11:35:20Z

Created page with "B01 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|B01]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 1.46]] '''[[HU/BG 1.46|BG 1.46]] - [[HU/BG 2.2|BG 2.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.2]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 1. VERS ====

<div class="verse">
:sañjaya uvāca
:taṁ tathā kṛpayāviṣṭam
:aśru-pūrṇākulekṣaṇam
:viṣīdantam idaṁ vākyam
:uvāca madhusūdanaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
sañjayaḥ uvāca – Sañjaya mondta; tam – Arjunának; tathā – így; kṛpayā – részvéttől; āviṣṭam – lesújtottnak; aśru-pūrṇa-ākula – könnyekkel teli; īkṣaṇam – szeműnek; viṣīdantam – panaszkodónak; idam – ezeket; vākyam – a szavakat; uvāca – mondta; madhu-sūdanaḥ – Madhu démon végzete.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Sañjaya mondta: Arjuna együttérzését, bánatát és könnyes szemét látván így szólt Madhusūdana, Kṛṣṇa:'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Arjuna Govindának szólítja az Úr Kṛṣṇát, mert Ő jelenti a gyönyört az érzékszervek és a tehenek számára. E fontos szó használatával Arjuna arra utal, hogy Kṛṣṇának tudnia kellene, mi az, ami Arjuna érzékeinek örömet ad. De Govindának nem az a feladata, hogy a mi érzékeinket kielégítse. Ha azonban az Ő érzékeinek próbálunk örömet szerezni, azzal a mi érzékszerveink is kielégülnek. Anyagi szinten mindenki saját érzékeinek boldogságára vágyik, s azt akarja, hogy Isten teljesítse minden parancsát ennek érdekében. Az Úr csak olyan mértékben szerez örömet az élőlények érzékszerveinek, amilyen mértékben megérdemlik, s nem úgy, ahogyan azt megkövetelik. Ám ha valaki az ellenkező utat választja – azaz nem saját, hanem Govinda érzékeinek próbál örömet szerezni –, akkor Govinda kegyéből minden kívánsága teljesül. Arjuna mély szeretete barátai és családtagjai iránt részben az irántuk érzett természetes részvétben nyilvánult meg, s ezért nem akart harcolni ellenük. Mindenki szeret eldicsekedni a vagyonával barátai és rokonai előtt, és Arjuna attól tartott, hogy a győzelem után, ha barátai és rokonai meghalnak a háborúban, nem tudja majd velük együtt élvezni a javakat. Ez a gondolkodásmód jellemzi a materialista életet. A transzcendentális élet azonban nem ilyen. A bhakta az Úr vágyainak akar eleget tenni, ezért ha az Úr úgy akarja, elfogadhat bármilyen kincset az Ő szolgálatában, s ha az Úr nem akarja, akkor nem szabad elfogadnia egy fillért sem. Arjuna nem akarta megölni a rokonait, s úgy vélte, ha erre mégis szükség lenne, akkor azt Kṛṣṇa tegye meg személyesen. Ekkor még nem tudta, hogy Kṛṣṇa már megölte őket, mielőtt a csatatérre vonultak volna, s neki csak Kṛṣṇa eszközévé kell válnia. Ez a későbbi fejezetekből fog majd kiderülni. Arjuna egy bhakta jellemével rendelkezett, s nem akart bosszút állni gonosz unokatestvérein és fivérein, ám az Úr terve az volt, hogy mindegyiküknek meg kell halnia. Az Úr bhaktája sohasem akar bosszút állni a vétkesen, az Úr azonban nem tűri, hogy a gonoszok ártsanak híveinek. Megbocsát annak, aki Őellene vét, de azoknak, akik a híveit bántják, sohasem. Az Úr tehát eltökélte, hogy elpusztítja a bűnösöket, annak ellenére, hogy Arjuna meg akart bocsátani nekik.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 1.46]] '''[[HU/BG 1.46|BG 1.46]] - [[HU/BG 2.2|BG 2.2]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.2]]</div>

__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 2.1 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists

PeterL: Created page with "B01 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."

PeterL: Created page with "B01
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO..."