TattvaDarsana at 19:52, 5 March 2019

2019-03-05T19:52:43Z

← Older revision		Revision as of 19:52, 5 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 15. fejezet\|~~B16~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 15. fejezet\|H16]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 15\|TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Személy elérésének yogája]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 15\|TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Személy elérésének yogája]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 15.15]] '''[[HU/BG 15.15\| BG 15.15]] - [[HU/BG 15.17\|BG 15.17]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 15.17]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 15.15]] '''[[HU/BG 15.15\|BG 15.15]] - [[HU/BG 15.17\|BG 15.17]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 15.17]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 16. VERS ====		==== 16. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:द्वाविमौ पुरुषौ लोके क्षरश्चाक्षर एव च ।
			:क्षरः सर्वाणि भूतानि कूटस्थोऽक्षर उच्यते ॥१६॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	dvau – kettő; imau – ezek; puruṣau – élőlények; loke – a világban; kṣaraḥ – esendő; ca – és; akṣaraḥ – tévedhetetlen; eva – bizony; ca – és; kṣaraḥ – esendő; sarvāṇi – minden; bhūtāni – élőlények; kūṭa-sthaḥ – az egységben lévő; akṣaraḥ – tévedhetetlen; ucyate – úgy mondják.		''dvau'' – kettő; ''imau'' – ezek; ''puruṣau'' – élőlények; ''loke'' – a világban; ''kṣaraḥ'' – esendő; ''ca'' – és; ''akṣaraḥ'' – tévedhetetlen; ''eva'' – bizony; ''ca'' – és; ''kṣaraḥ'' – esendő; ''sarvāṇi'' – minden; ''bhūtāni'' – élőlények; ''kūṭa-sthaḥ'' – az egységben lévő; ''akṣaraḥ'' – tévedhetetlen; ''ucyate'' – úgy mondják.
	</div>		</div>

Line 22:		Line 27:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	''' Kétféle lény létezik: az esendő és a tévedhetetlen. Az anyagi világban minden lény esendő, a lelki világban pedig mindenki tévedhetetlen. '''		'''Kétféle lény létezik: az esendő és a tévedhetetlen. Az anyagi világban minden lény esendő, a lelki világban pedig mindenki tévedhetetlen.'''
	</div>		</div>

Line 28:		Line 33:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Korábban már szó volt arról, hogy a Vedānta-sūtrát az Úr egyik inkarnációja, Vyāsadeva szerkesztette. Ebben a versben az Úr a Vedānta-sūtra tartalmát foglalja össze, s azt mondja: a megszámlálhatatlan élőlényeket két csoportra lehet osztani – esendőkre és tévedhetetlenekre. Az élőlények örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különálló szerves részei. Ha az anyagi világgal állnak kapcsolatban, jīva-bhūtának hívják őket, s az ebben a versben használt kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni szanszkrit szavak azt jelentik, hogy esendőek. Akik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével egységben élnek, azokat tévedhetetleneknek hívják. Ez az egység nem az egyéni lét megszűnését jelenti, hanem arra utal, hogy harmóniában élnek egymással. Mindannyian összhangban vannak a teremtés szándékával. A lelki világban természetesen nincs teremtés, de mivel – ahogy azt a Vedānta-sūtra kijelenti – az Istenség Legfelsőbb Személyisége a forrása minden kiáradásnak, ezért ezt a fogalmat magyarázzuk most meg.		Korábban már szó volt arról, hogy a Vedānta-sūtrát az Úr egyik inkarnációja, Vyāsadeva szerkesztette. Ebben a versben az Úr a Vedānta-sūtra tartalmát foglalja össze, s azt mondja: a megszámlálhatatlan élőlényeket két csoportra lehet osztani – esendőkre és tévedhetetlenekre. Az élőlények örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különálló szerves részei. Ha az anyagi világgal állnak kapcsolatban, ''jīva-bhūtának'' hívják őket, s az ebben a versben használt ''kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni'' szanszkrit szavak azt jelentik, hogy esendőek. Akik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével egységben élnek, azokat tévedhetetleneknek hívják. Ez az egység nem az egyéni lét megszűnését jelenti, hanem arra utal, hogy harmóniában élnek egymással. Mindannyian összhangban vannak a teremtés szándékával. A lelki világban természetesen nincs teremtés, de mivel – ahogy azt a Vedānta-sūtra kijelenti – az Istenség Legfelsőbb Személyisége a forrása minden kiáradásnak, ezért ezt a fogalmat magyarázzuk most meg.

	Az Úr Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kijelentése szerint az embereknek két csoportja van. Ezt a Védák is alátámasztják, így hát nem férhet hozzá kétség. Az anyagi világban az elméjükkel és az öt érzékkel küzdő élőlények anyagi testtel rendelkeznek, amely mindig változik. Amíg feltételekhez kötött állapotban vannak, testük az anyaggal való kapcsolatuk következtében változik. Az anyag változik, ezért úgy tűnik, hogy így tesz az élőlény is. A lelki világban azonban a test nem anyagból van, ezért nem változik. Az anyagi világban a test hat változáson megy keresztül: születés, növekedés, állandósulás, szaporodás, sorvadás és végül pusztulás. Ezek az anyagi test változásai. Ezzel ellentétben a lelki világban a test nem változik; ott nincsen sem öregkor, sem születés, sem halál. Ott minden egységben van. Kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni: az anyaggal kapcsolatba került élőlény cseréli a testét, tehát esendő, kezdve az első teremtett lénytől, Brahmātól egészen a parányi hangyáig. Ezzel szemben a lelki világban az élőlények mindig szabadok az egységben.		Az Úr Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kijelentése szerint az embereknek két csoportja van. Ezt a Védák is alátámasztják, így hát nem férhet hozzá kétség. Az anyagi világban az elméjükkel és az öt érzékkel küzdő élőlények anyagi testtel rendelkeznek, amely mindig változik. Amíg feltételekhez kötött állapotban vannak, testük az anyaggal való kapcsolatuk következtében változik. Az anyag változik, ezért úgy tűnik, hogy így tesz az élőlény is. A lelki világban azonban a test nem anyagból van, ezért nem változik. Az anyagi világban a test hat változáson megy keresztül: születés, növekedés, állandósulás, szaporodás, sorvadás és végül pusztulás. Ezek az anyagi test változásai. Ezzel ellentétben, a lelki világban a test nem változik; ott nincsen sem öregkor, sem születés, sem halál. Ott minden egységben van. ''Kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni'': az anyaggal kapcsolatba került élőlény cseréli a testét, tehát esendő, kezdve az első teremtett lénytől, Brahmātól egészen a parányi hangyáig. Ezzel szemben a lelki világban az élőlények mindig szabadok az egységben.
	</div>		</div>


	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 15.15]] '''[[HU/BG 15.15\| BG 15.15]] - [[HU/BG 15.17\|BG 15.17]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 15.17]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 15.15]] '''[[HU/BG 15.15\|BG 15.15]] - [[HU/BG 15.17\|BG 15.17]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 15.17]]</div>
	__NOTOC__		__NOTOC__
	__NOEDITSECTION__		__NOEDITSECTION__

Richard: Created page with "B16
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 15|TIZ..."

2017-06-24T12:45:11Z

Created page with "B16 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 15|TIZ..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 15. fejezet|B16]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 15|TIZENÖTÖDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Személy elérésének yogája]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.15]] '''[[HU/BG 15.15| BG 15.15]] - [[HU/BG 15.17|BG 15.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 15.17]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 16. VERS ====

<div class="verse">
:dvāv imau puruṣau loke
:kṣaraś cākṣara eva ca
:kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni
:kūṭa-stho ’kṣara ucyate
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
dvau – kettő; imau – ezek; puruṣau – élőlények; loke – a világban; kṣaraḥ – esendő; ca – és; akṣaraḥ – tévedhetetlen; eva – bizony; ca – és; kṣaraḥ – esendő; sarvāṇi – minden; bhūtāni – élőlények; kūṭa-sthaḥ – az egységben lévő; akṣaraḥ – tévedhetetlen; ucyate – úgy mondják.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Kétféle lény létezik: az esendő és a tévedhetetlen. Az anyagi világban minden lény esendő, a lelki világban pedig mindenki tévedhetetlen. '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Korábban már szó volt arról, hogy a Vedānta-sūtrát az Úr egyik inkarnációja, Vyāsadeva szerkesztette. Ebben a versben az Úr a Vedānta-sūtra tartalmát foglalja össze, s azt mondja: a megszámlálhatatlan élőlényeket két csoportra lehet osztani – esendőkre és tévedhetetlenekre. Az élőlények örökké az Istenség Legfelsőbb Személyiségének különálló szerves részei. Ha az anyagi világgal állnak kapcsolatban, jīva-bhūtának hívják őket, s az ebben a versben használt kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni szanszkrit szavak azt jelentik, hogy esendőek. Akik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével egységben élnek, azokat tévedhetetleneknek hívják. Ez az egység nem az egyéni lét megszűnését jelenti, hanem arra utal, hogy harmóniában élnek egymással. Mindannyian összhangban vannak a teremtés szándékával. A lelki világban természetesen nincs teremtés, de mivel – ahogy azt a Vedānta-sūtra kijelenti – az Istenség Legfelsőbb Személyisége a forrása minden kiáradásnak, ezért ezt a fogalmat magyarázzuk most meg.

Az Úr Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kijelentése szerint az embereknek két csoportja van. Ezt a Védák is alátámasztják, így hát nem férhet hozzá kétség. Az anyagi világban az elméjükkel és az öt érzékkel küzdő élőlények anyagi testtel rendelkeznek, amely mindig változik. Amíg feltételekhez kötött állapotban vannak, testük az anyaggal való kapcsolatuk következtében változik. Az anyag változik, ezért úgy tűnik, hogy így tesz az élőlény is. A lelki világban azonban a test nem anyagból van, ezért nem változik. Az anyagi világban a test hat változáson megy keresztül: születés, növekedés, állandósulás, szaporodás, sorvadás és végül pusztulás. Ezek az anyagi test változásai. Ezzel ellentétben a lelki világban a test nem változik; ott nincsen sem öregkor, sem születés, sem halál. Ott minden egységben van. Kṣaraḥ sarvāṇi bhūtāni: az anyaggal kapcsolatba került élőlény cseréli a testét, tehát esendő, kezdve az első teremtett lénytől, Brahmātól egészen a parányi hangyáig. Ezzel szemben a lelki világban az élőlények mindig szabadok az egységben.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 15.15]] '''[[HU/BG 15.15| BG 15.15]] - [[HU/BG 15.17|BG 15.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 15.17]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 15.16 - Revision history

TattvaDarsana at 19:52, 5 March 2019

Richard: Created page with "B16 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 15|TIZ..."

Richard: Created page with "B16
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 15|TIZ..."