TattvaDarsana at 08:06, 6 March 2019

2019-03-06T08:06:00Z

← Older revision		Revision as of 08:06, 6 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet\|~~B26~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet\|H26]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14\|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14\|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 14.22-25]] '''[[HU/BG 14.22-25\| BG 14.22-25]] - [[HU/BG 14.27\|BG 14.27]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 14.27]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 14.22-25]] '''[[HU/BG 14.22-25\|BG 14.22-25]] - [[HU/BG 14.27\|BG 14.27]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 14.27]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 26. VERS ====		==== 26. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:मां च योऽव्यभिचारेण भक्तियोगेन सेवते ।
			:स गुणान्समतीत्यैतान्ब्रह्मभूयाय कल्पते ॥२६॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	: māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa		:māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa
	: bhakti-yogena sevate		:bhakti-yogena sevate
	: sa guṇān samatītyaitān		:sa guṇān samatītyaitān
	: brahma-bhūyāya kalpate		:brahma-bhūyāya kalpate
	</div>		</div>

Line 16:		Line 21:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	mām – Engem; ca – is; yaḥ – aki; avyabhicāreṇa – lankadatlan; bhakti-yogena – odaadó szolgálat által; sevate – szolgál; saḥ – ő; guṇān – az anyagi természet kötőerőin; samatītya – felülemelkedve; etān – mindezeken; brahma-bhūyāya – a Brahman-		''mām'' – Engem; ''ca'' – is; ''yaḥ'' – aki; ''avyabhicāreṇa'' – lankadatlan; ''bhakti-yogena'' – odaadó szolgálat által; ''sevate'' – szolgál; ''saḥ'' – ő; ''guṇān'' – az anyagi természet kötőerőin; ''samatītya'' – felülemelkedve; ''etān'' – mindezeken; ''brahma-bhūyāya'' – a Brahman-szintre; ''kalpate'' – elér.
	szintre; kalpate – elér.
	</div>		</div>

Line 23:		Line 27:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	''' Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik. '''		'''Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.'''
	</div>		</div>

Line 29:		Line 33:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ez a vers válasz Arjuna harmadik kérdésére: Hogyan lehet elérni a transzcendentális síkot? Ahogyan arról korábban már szó volt, az anyagi világ az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt működik. Az embernek nem szabad hagynia, hogy a természet kötőerőinek tettei megzavarják. Az anyagi tettek helyett a Kṛṣṇa-tudatú tettekre kell irányítania a tudatát. A Kṛṣṇa-tudatú cselekvést bhakti-yogának nevezik, s ez nem más, mint hogy mindig Kṛṣṇa érdekében cselekszünk. Ez nem csak magára Kṛṣṇára vonatkozik, hanem különféle teljes értékű kiterjedéseire is, például Rāmára és Nārāyaṇára. Kṛṣṇának megszámlálhatatlanul sok kiterjedése van. Aki valamelyik formáját vagy számtalan teljes értékű kiterjedésének egyikét szolgálja, arra úgy kell tekintenünk, mint aki már elérte a transzcendentális síkot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kṛṣṇa valamennyi formája teljesen transzcendentális, gyönyörrel és tudással teli, valamint ~~örökkévalóAz~~ Istenség személyiségei mindenhatóak és mindentudóak, és minden transzcendentális tulajdonság a birtokukban van. Ha tehát valaki rendíthetetlen elszántsággal végzi Kṛṣṇa vagy teljes értékű kiterjedése szolgálatát, könnyedén felülkerekedhet az anyagi természet kötőerőin, melyeket másképpen nagyon nehéz legyőzni. A hetedik fejezet már elmagyarázta ezt. Aki meghódol Kṛṣṇa előtt, az egy csapásra legyőzheti az anyagi természet kötőerőinek befolyását. Kṛṣṇa-tudatúnak lenni, vagyis az odaadó szolgálatban élni azt jelenti, hogy az ember egyenlővé válik Kṛṣṇával. Az Úr azt mondja, hogy az Ő természetét örökkévalóság, teljes gyönyör és tudás jellemzi, s az élőlények a Legfelsőbb szerves részei, ahogyan az aranyrögök is részei az aranybányának. Ezért az élőlény lelki helyzetében természetét tekintve éppen olyan, mint az arany, mint Kṛṣṇa. Az egyéniségük közötti különbség továbbra is fennáll, különben nem lehetne szó bhakti-yogáról. A bhakti-yoga magában foglalja az Úr, a bhakta, valamint a kettőjük közötti szeretetteljes, aktív kapcsolat létét. Ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az egyéni személy is megőrzi egyéniségét, másképp a bhakti-yoga értelmét ~~vesztenéHa~~ valaki nem érte el azt a transzcendentális helyzetet, amely az Úrra jellemző, nem szolgálhatja a Legfelsőbb Urat. Ha valaki a király személyes szolgája akar lenni, el kell sajátítania a szükséges tulajdonságokat. A szükséges tulajdonság a Brahmanná válás, vagyis megszabadulás az anyagi szennyeződéstől. A védikus irodalom kijelenti: brahmaiva san brahmāpy ~~etiA~~ Legfelsőbb Brahmant úgy érheti el az ember, hogy Brahmanná válik. Ez azt jelenti, hogy az embernek természetét tekintve azonossá kell válnia a Brahmannal. A Brahman elérése nem azt jelenti, hogy az élőlény elveszíti örökkévaló Brahman-azonosságát mint egyéni lélek.		Ez a vers válasz Arjuna harmadik kérdésére: Hogyan lehet elérni a transzcendentális síkot? Ahogyan arról korábban már szó volt, az anyagi világ az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt működik. Az embernek nem szabad hagynia, hogy a természet kötőerőinek tettei megzavarják. Az anyagi tettek helyett a Kṛṣṇa-tudatú tettekre kell irányítania a tudatát. A Kṛṣṇa-tudatú cselekvést bhakti-yogának nevezik, s ez nem más, mint hogy mindig Kṛṣṇa érdekében cselekszünk. Ez nem csak magára Kṛṣṇára vonatkozik, hanem különféle teljes értékű kiterjedéseire is, például Rāmára és Nārāyaṇára. Kṛṣṇának megszámlálhatatlanul sok kiterjedése van. Aki valamelyik formáját vagy számtalan teljes értékű kiterjedésének egyikét szolgálja, arra úgy kell tekintenünk, mint aki már elérte a transzcendentális síkot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kṛṣṇa valamennyi formája teljesen transzcendentális, gyönyörrel és tudással teli, valamint örökkévaló. Az Istenség személyiségei mindenhatóak és mindentudóak, és minden transzcendentális tulajdonság a birtokukban van. Ha tehát valaki rendíthetetlen elszántsággal végzi Kṛṣṇa vagy teljes értékű kiterjedése szolgálatát, könnyedén felülkerekedhet az anyagi természet kötőerőin, melyeket másképpen nagyon nehéz legyőzni. A hetedik fejezet már elmagyarázta ezt. Aki meghódol Kṛṣṇa előtt, az egy csapásra legyőzheti az anyagi természet kötőerőinek befolyását. Kṛṣṇa-tudatúnak lenni, vagyis az odaadó szolgálatban élni azt jelenti, hogy az ember egyenlővé válik Kṛṣṇával. Az Úr azt mondja, hogy az Ő természetét örökkévalóság, teljes gyönyör és tudás jellemzi, s az élőlények a Legfelsőbb szerves részei, ahogyan az aranyrögök is részei az aranybányának. Ezért az élőlény lelki helyzetében természetét tekintve éppen olyan, mint az arany, mint Kṛṣṇa. Az egyéniségük közötti különbség továbbra is fennáll, különben nem lehetne szó bhakti-yogáról. A bhakti-yoga magában foglalja az Úr, a bhakta, valamint a kettőjük közötti szeretetteljes, aktív kapcsolat létét. Ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az egyéni személy is megőrzi egyéniségét, másképp a bhakti-yoga értelmét vesztené. Ha valaki nem érte el azt a transzcendentális helyzetet, amely az Úrra jellemző, nem szolgálhatja a Legfelsőbb Urat. Ha valaki a király személyes szolgája akar lenni, el kell sajátítania a szükséges tulajdonságokat. A szükséges tulajdonság a Brahmanná válás, vagyis megszabadulás az anyagi szennyeződéstől. A védikus irodalom kijelenti: ''brahmaiva san brahmāpy eti''. A Legfelsőbb Brahmant úgy érheti el az ember, hogy Brahmanná válik. Ez azt jelenti, hogy az embernek természetét tekintve azonossá kell válnia a Brahmannal. A Brahman elérése nem azt jelenti, hogy az élőlény elveszíti örökkévaló Brahman-azonosságát, mint egyéni lélek.
	</div>		</div>


	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 14.22-25]] '''[[HU/BG 14.22-25\| BG 14.22-25]] - [[HU/BG 14.27\|BG 14.27]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 14.27]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 14.22-25]] '''[[HU/BG 14.22-25\|BG 14.22-25]] - [[HU/BG 14.27\|BG 14.27]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 14.27]]</div>
	__NOTOC__		__NOTOC__
	__NOEDITSECTION__		__NOEDITSECTION__

Richard: Created page with "B26
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ..."

2017-06-17T17:53:15Z

Created page with "B26 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|B26]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.22-25]] '''[[HU/BG 14.22-25| BG 14.22-25]] - [[HU/BG 14.27|BG 14.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.27]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 26. VERS ====

<div class="verse">
: māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa
: bhakti-yogena sevate
: sa guṇān samatītyaitān
: brahma-bhūyāya kalpate
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
mām – Engem; ca – is; yaḥ – aki; avyabhicāreṇa – lankadatlan; bhakti-yogena – odaadó szolgálat által; sevate – szolgál; saḥ – ő; guṇān – az anyagi természet kötőerőin; samatītya – felülemelkedve; etān – mindezeken; brahma-bhūyāya – a Brahman-
szintre; kalpate – elér.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik. '''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ez a vers válasz Arjuna harmadik kérdésére: Hogyan lehet elérni a transzcendentális síkot? Ahogyan arról korábban már szó volt, az anyagi világ az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt működik. Az embernek nem szabad hagynia, hogy a természet kötőerőinek tettei megzavarják. Az anyagi tettek helyett a Kṛṣṇa-tudatú tettekre kell irányítania a tudatát. A Kṛṣṇa-tudatú cselekvést bhakti-yogának nevezik, s ez nem más, mint hogy mindig Kṛṣṇa érdekében cselekszünk. Ez nem csak magára Kṛṣṇára vonatkozik, hanem különféle teljes értékű kiterjedéseire is, például Rāmára és Nārāyaṇára. Kṛṣṇának megszámlálhatatlanul sok kiterjedése van. Aki valamelyik formáját vagy számtalan teljes értékű kiterjedésének egyikét szolgálja, arra úgy kell tekintenünk, mint aki már elérte a transzcendentális síkot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kṛṣṇa valamennyi formája teljesen transzcendentális, gyönyörrel és tudással teli, valamint örökkévalóAz Istenség személyiségei mindenhatóak és mindentudóak, és minden transzcendentális tulajdonság a birtokukban van. Ha tehát valaki rendíthetetlen elszántsággal végzi Kṛṣṇa vagy teljes értékű kiterjedése szolgálatát, könnyedén felülkerekedhet az anyagi természet kötőerőin, melyeket másképpen nagyon nehéz legyőzni. A hetedik fejezet már elmagyarázta ezt. Aki meghódol Kṛṣṇa előtt, az egy csapásra legyőzheti az anyagi természet kötőerőinek befolyását. Kṛṣṇa-tudatúnak lenni, vagyis az odaadó szolgálatban élni azt jelenti, hogy az ember egyenlővé válik Kṛṣṇával. Az Úr azt mondja, hogy az Ő természetét örökkévalóság, teljes gyönyör és tudás jellemzi, s az élőlények a Legfelsőbb szerves részei, ahogyan az aranyrögök is részei az aranybányának. Ezért az élőlény lelki helyzetében természetét tekintve éppen olyan, mint az arany, mint Kṛṣṇa. Az egyéniségük közötti különbség továbbra is fennáll, különben nem lehetne szó bhakti-yogáról. A bhakti-yoga magában foglalja az Úr, a bhakta, valamint a kettőjük közötti szeretetteljes, aktív kapcsolat létét. Ezért az Istenség Legfelsőbb Személyisége és az egyéni személy is megőrzi egyéniségét, másképp a bhakti-yoga értelmét vesztenéHa valaki nem érte el azt a transzcendentális helyzetet, amely az Úrra jellemző, nem szolgálhatja a Legfelsőbb Urat. Ha valaki a király személyes szolgája akar lenni, el kell sajátítania a szükséges tulajdonságokat. A szükséges tulajdonság a Brahmanná válás, vagyis megszabadulás az anyagi szennyeződéstől. A védikus irodalom kijelenti: brahmaiva san brahmāpy etiA Legfelsőbb Brahmant úgy érheti el az ember, hogy Brahmanná válik. Ez azt jelenti, hogy az embernek természetét tekintve azonossá kell válnia a Brahmannal. A Brahman elérése nem azt jelenti, hogy az élőlény elveszíti örökkévaló Brahman-azonosságát mint egyéni lélek.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.22-25]] '''[[HU/BG 14.22-25| BG 14.22-25]] - [[HU/BG 14.27|BG 14.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.27]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 14.26 - Revision history

TattvaDarsana at 08:06, 6 March 2019

Richard: Created page with "B26 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ..."

Richard: Created page with "B26
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ..."