HU/BG 13.5 - Revision history

TattvaDarsana at 18:52, 5 March 2019

2019-03-05T18:52:59Z

← Older revision		Revision as of 18:52, 5 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet\|~~B05~~]]		[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet\|H05]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13\|TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van\|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13\|TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 13.4]] '''[[HU/BG 13.4\| BG 13.4]] - [[HU/BG 13.6-7\|BG 13.6-7]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 13.6-7]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/BG 13.4]] '''[[HU/BG 13.4\| BG 13.4]] - [[HU/BG 13.6-7\|BG 13.6-7]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/BG 13.6-7]]</div>
	{{~~RandomImageHu~~}}		{{RandomImage\|Hungarian}}

	==== 5. VERS ====		==== 5. VERS ====

			<div class="devanagari">
			:ऋषिभिर्बहुधा गीतं छन्दोभिर्विविधैः पृथक् ।
			:ब्रह्मसूत्रपदैश्चैव हेतुमद्भिर्विनिश्चितैः ॥५॥
			</div>

	<div class="verse">		<div class="verse">
	:ṛṣibhir bahudhā gītaṁ		:ṛṣibhir bahudhā gītaṁ
	:chandobhir vividhaiḥ pṛthak		:chandobhir vividhaiḥ pṛthak
	:brahma-sūtra-padaiś caiva		:brahma-sūtra-padaiś caiva
	:hetumadbhir viniścitaiḥ </div>		:hetumadbhir viniścitaiḥ
			</div>

	==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====		==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	ṛṣibhiḥ – a bölcs szentek által; bahudhā – sokféleképpen; gītam – leírt; chandobhiḥ – védikus himnuszok által; vividhaiḥ – különfélék; pṛthak – különbözőképpen; brahma-sūtra – a Vedāntának; padaiḥ – az aforizmái által; ca – is; eva – bizony; hetu-madbhiḥ – okot és okozatot; viniścitaiḥ – megállapítók által.		''ṛṣibhiḥ'' – a bölcs szentek által; ''bahudhā'' – sokféleképpen; ''gītam'' – leírt; ''chandobhiḥ'' – védikus himnuszok által; ''vividhaiḥ'' – különfélék; ''pṛthak'' – különbözőképpen; ''brahma-sūtra'' – a Vedāntának; ''padaiḥ'' – az aforizmái által; ''ca'' – is; ''eva'' – bizony; ''hetu-madbhiḥ'' – okot és okozatot; ''viniścitaiḥ'' – megállapítók által.
	</div>		</div>

Line 21:		Line 27:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	''' A bölcsek a különféle védikus írásokban ismertetik a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Vedānta-sūtra ír erről, ami nagyon logikusan, ok és okozatként mutatja be őket.'''		'''A bölcsek a különféle védikus írásokban ismertetik a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Vedānta-sūtra ír erről, ami nagyon logikusan, ok és okozatként mutatja be őket.'''
	</div>		</div>

Line 27:		Line 33:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ennek a tudásnak a megmagyarázásában Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a legfőbb szaktekintély. A művelt tudósok és az élenjáró tekintélyek a szokások szerint még mindig a korábbi hiteles forrásokra hivatkozva bizonyítják állításaikat. Kṛṣṇa ezt a legellentmondásosabb pontot – a lélek és a Felsőlélek kettősségét illetve egységét – a szentírásra, név szerint a hiteles forrásként elfogadott Vedāntára hivatkozva magyarázza meg. Először is azt mondja: „Ez a bölcsek véleménye.” A bölcsek alatt saját magán kívül elsősorban Vyāsadevát, a Vedānta-sūtra szerzőjét érti. A Vedānta-sūtra tökéletesen rávilágít a kettősségre. Parāśara, Vyāsadeva apja egy másik nagy bölcs, aki vallásos témájú könyvében így ír: aham tvaṁ ca ~~tathānye~~ „Mi – én, te és a számtalan különféle élőlény – mindannyian transzcendentálisak vagyunk, noha anyagi testet öltöttünk. Jelenlegi cselekvésünket eltérő karmánk alapján az anyagi természet három kötőereje határozza meg. Ezért van az, hogy egyesek magasabb, mások alacsonyabb szinten állnak. A magasabb és alacsonyabb szintek létezése a tudatlanságnak köszönhető, és végtelen számú élőlényben nyilvánul meg. A csalhatatlan, transzcendentális Felsőlelket azonban nem szennyezi be a természet három kötőereje.” Az eredeti Védák – leginkább a Kaṭha-upaniṣad – szintén különbséget tesznek a lélek, a Felsőlélek és a test között. Sok nagy bölcs magyarázta el ezt, s közülük Parāśarát tekintik a legfőbbnek.		Ennek a tudásnak a megmagyarázásában Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a legfőbb szaktekintély. A művelt tudósok és az élenjáró tekintélyek a szokások szerint még mindig a korábbi hiteles forrásokra hivatkozva bizonyítják állításaikat. Kṛṣṇa ezt a legellentmondásosabb pontot – a lélek és a Felsőlélek kettősségét illetve egységét – a szentírásra, név szerint a hiteles forrásként elfogadott Vedāntára hivatkozva magyarázza meg. Először is azt mondja: „Ez a bölcsek véleménye.” A bölcsek alatt saját magán kívül elsősorban Vyāsadevát, a Vedānta-sūtra szerzőjét érti. A Vedānta-sūtra tökéletesen rávilágít a kettősségre. Parāśara, Vyāsadeva apja egy másik nagy bölcs, aki vallásos témájú könyvében így ír: ''aham tvaṁ ca tathānye…'' „Mi – én, te és a számtalan különféle élőlény – mindannyian transzcendentálisak vagyunk, noha anyagi testet öltöttünk. Jelenlegi cselekvésünket eltérő karmánk alapján az anyagi természet három kötőereje határozza meg. Ezért van az, hogy egyesek magasabb, mások alacsonyabb szinten állnak. A magasabb és alacsonyabb szintek létezése a tudatlanságnak köszönhető, és végtelen számú élőlényben nyilvánul meg. A csalhatatlan, transzcendentális Felsőlelket azonban nem szennyezi be a természet három kötőereje.” Az eredeti Védák – leginkább a Kaṭha-upaniṣad – szintén különbséget tesznek a lélek, a Felsőlélek és a test között. Sok nagy bölcs magyarázta el ezt, s közülük Parāśarát tekintik a legfőbbnek.

	A chandobhiḥ szó a különféle védikus írásokra utal. A Taittirīya-upaniṣad például, ami a Yajur-veda egyik ága, leírást ad a természetről, az élőlényről és az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről.		A chandobhiḥ szó a különféle védikus írásokra utal. A Taittirīya-upaniṣad például, ami a Yajur-veda egyik ága, leírást ad a természetről, az élőlényről és az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről.

	Ahogyan arról korábban olvashattuk, a kṣetra a tettek mezejét jelenti, s kétféle kṣetra-jña van: az egyéni élőlény és a legfelsőbb élőlény. Ahogyan az a Taittirīya-upaniṣadban (2.5) áll: brahma pucchaṁ pratiṣṭhā. A Legfelsőbb Úr energiájának van egy anna-maya nevű megnyilvánulása, ami nem más, mint az ételtől való függés a lét fenntartása érdekében. Ez egy materialista felfogás a Legfelsőbbről. Az azt követő prāṇa-maya szinten, miután az ember felismeri a Legfelsőbb Abszolút Igazságot az ételben, megtapasztalja a léttünetekben vagy létformákban is. A jñāna-maya szintjén ezt a tapasztalatát kiterjeszti a léttüneteken túl a gondolkodás, az érzés és az akarat területére. A Brahman-tudatosság következő szintje a vijñāna-maya. Ezen a szinten az ember különválasztja az elmét és a léttüneteket magától az élőlénytől. A következő és legfelsőbb szint az ānanda-maya, amikor valaki tudatára ébred a gyönyörrel teljes természetnek. A Brahman-tudatosságnak ily módon öt lépcsőfoka van, amit brahma pucchának neveznek. Ezek közül az első három – anna-maya, prāṇa-maya és jñāna-maya – az élőlények cselekvésmezejével kapcsolatos. A Legfelsőbb Úr, akit ānanda-mayának is hívnak, transzcendentális a cselekvések mezeihez képest. A Vedānta-sūtra szintén így jellemzi a Legfelsőbbet: ānanda-mayo ’bhyāsāt. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének természete örömmel teli, s hogy ezt a transzcendentális örömet élvezhesse, kiterjed mint vijñāna-maya, prāṇa-maya, jñāna-maya és anna-maya. A cselekvés mezején az élőlényt tekintik az élvezőnek, s az ānanda-maya különbözik tőle. Ez azt jelenti, hogy az élőlény akkor válik tökéletessé, ha elhatározza, hogy az ānanda-mayával összekapcsolódva akar élvezethez jutni. Így alkothatunk valós képet a Legfelsőbb Úrról mint a cselekvés mezejének legfőbb ismerőjéről, az élőlényről mint alárendelt ismerőről, valamint a cselekvés mezejének természetéről. Ha ezt az igazságot akarjuk megismerni, a Vedānta-sūtrában – a Brahma-sūtrában – kell kutatnunk.		Ahogyan arról korábban olvashattuk, a kṣetra a tettek mezejét jelenti, s kétféle kṣetra-jña van: az egyéni élőlény és a legfelsőbb élőlény. Ahogyan az a Taittirīya-upaniṣadban (2.5) áll: ''brahma pucchaṁ pratiṣṭhā''. A Legfelsőbb Úr energiájának van egy anna-maya nevű megnyilvánulása, ami nem más, mint az ételtől való függés a lét fenntartása érdekében. Ez egy materialista felfogás a Legfelsőbbről. Az azt követő prāṇa-maya szinten, miután az ember felismeri a Legfelsőbb Abszolút Igazságot az ételben, megtapasztalja a léttünetekben vagy létformákban is. A jñāna-maya szintjén ezt a tapasztalatát kiterjeszti a léttüneteken túl a gondolkodás, az érzés és az akarat területére. A Brahman-tudatosság következő szintje a vijñāna-maya. Ezen a szinten az ember különválasztja az elmét és a léttüneteket magától az élőlénytől. A következő és legfelsőbb szint az ānanda-maya, amikor valaki tudatára ébred a gyönyörrel teljes természetnek. A Brahman-tudatosságnak ily módon öt lépcsőfoka van, amit brahma pucchának neveznek. Ezek közül az első három – anna-maya, prāṇa-maya és jñāna-maya – az élőlények cselekvésmezejével kapcsolatos. A Legfelsőbb Úr, akit ānanda-mayának is hívnak, transzcendentális a cselekvések mezeihez képest. A Vedānta-sūtra szintén így jellemzi a Legfelsőbbet: ''ānanda-mayo ’bhyāsāt''. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének természete örömmel teli, s hogy ezt a transzcendentális örömet élvezhesse, kiterjed, mint vijñāna-maya, prāṇa-maya, jñāna-maya és anna-maya. A cselekvés mezején az élőlényt tekintik az élvezőnek, s az ānanda-maya különbözik tőle. Ez azt jelenti, hogy az élőlény akkor válik tökéletessé, ha elhatározza, hogy az ānanda-mayával összekapcsolódva akar élvezethez jutni. Így alkothatunk valós képet a Legfelsőbb Úrról mint a cselekvés mezejének legfőbb ismerőjéről, az élőlényről mint alárendelt ismerőről, valamint a cselekvés mezejének természetéről. Ha ezt az igazságot akarjuk megismerni, a Vedānta-sūtrában – a Brahma-sūtrában – kell kutatnunk.

	E vers szerint a Brahma-sūtra kódolt kijelentései nagyon szépen elmagyarázzák az okot és az okozatot. Íme néhány ilyen sūtra vagy aforizma: na viyad aśruteḥ (2.3.2), nātmā śruteḥ (2.3.18), parāt tu tac-chruteḥ (2.3.40). Az első sūtra a tettek mezejére, a második az élőlényre, a harmadik pedig a Legfelsőbb Úrra utal, aki a különféle élőlények teljes megnyilvánulása közül a legfőbb jó.		E vers szerint a Brahma-sūtra kódolt kijelentései nagyon szépen elmagyarázzák az okot és az okozatot. Íme néhány ilyen sūtra vagy aforizma: ''na viyad aśruteḥ'' (2.3.2), ''nātmā śruteḥ'' (2.3.18), ''parāt tu tac-chruteḥ'' (2.3.40). Az első sūtra a tettek mezejére, a második az élőlényre, a harmadik pedig a Legfelsőbb Úrra utal, aki a különféle élőlények teljes megnyilvánulása közül a legfőbb jó.
	</div>		</div>

EvaV: Created page with "B05
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13|TIZ..."

2017-06-27T17:57:58Z

Created page with "B05 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13|TIZ..."

New page

[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet|B05]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13|TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.4]] '''[[HU/BG 13.4| BG 13.4]] - [[HU/BG 13.6-7|BG 13.6-7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.6-7]]</div>
{{RandomImageHu}}

==== 5. VERS ====

<div class="verse">
:ṛṣibhir bahudhā gītaṁ
:chandobhir vividhaiḥ pṛthak
:brahma-sūtra-padaiś caiva
:hetumadbhir viniścitaiḥ </div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
ṛṣibhiḥ – a bölcs szentek által; bahudhā – sokféleképpen; gītam – leírt; chandobhiḥ – védikus himnuszok által; vividhaiḥ – különfélék; pṛthak – különbözőképpen; brahma-sūtra – a Vedāntának; padaiḥ – az aforizmái által; ca – is; eva – bizony; hetu-madbhiḥ – okot és okozatot; viniścitaiḥ – megállapítók által.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
''' A bölcsek a különféle védikus írásokban ismertetik a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Vedānta-sūtra ír erről, ami nagyon logikusan, ok és okozatként mutatja be őket.'''
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ennek a tudásnak a megmagyarázásában Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a legfőbb szaktekintély. A művelt tudósok és az élenjáró tekintélyek a szokások szerint még mindig a korábbi hiteles forrásokra hivatkozva bizonyítják állításaikat. Kṛṣṇa ezt a legellentmondásosabb pontot – a lélek és a Felsőlélek kettősségét illetve egységét – a szentírásra, név szerint a hiteles forrásként elfogadott Vedāntára hivatkozva magyarázza meg. Először is azt mondja: „Ez a bölcsek véleménye.” A bölcsek alatt saját magán kívül elsősorban Vyāsadevát, a Vedānta-sūtra szerzőjét érti. A Vedānta-sūtra tökéletesen rávilágít a kettősségre. Parāśara, Vyāsadeva apja egy másik nagy bölcs, aki vallásos témájú könyvében így ír: aham tvaṁ ca tathānye „Mi – én, te és a számtalan különféle élőlény – mindannyian transzcendentálisak vagyunk, noha anyagi testet öltöttünk. Jelenlegi cselekvésünket eltérő karmánk alapján az anyagi természet három kötőereje határozza meg. Ezért van az, hogy egyesek magasabb, mások alacsonyabb szinten állnak. A magasabb és alacsonyabb szintek létezése a tudatlanságnak köszönhető, és végtelen számú élőlényben nyilvánul meg. A csalhatatlan, transzcendentális Felsőlelket azonban nem szennyezi be a természet három kötőereje.” Az eredeti Védák – leginkább a Kaṭha-upaniṣad – szintén különbséget tesznek a lélek, a Felsőlélek és a test között. Sok nagy bölcs magyarázta el ezt, s közülük Parāśarát tekintik a legfőbbnek.

A chandobhiḥ szó a különféle védikus írásokra utal. A Taittirīya-upaniṣad például, ami a Yajur-veda egyik ága, leírást ad a természetről, az élőlényről és az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről.

Ahogyan arról korábban olvashattuk, a kṣetra a tettek mezejét jelenti, s kétféle kṣetra-jña van: az egyéni élőlény és a legfelsőbb élőlény. Ahogyan az a Taittirīya-upaniṣadban (2.5) áll: brahma pucchaṁ pratiṣṭhā. A Legfelsőbb Úr energiájának van egy anna-maya nevű megnyilvánulása, ami nem más, mint az ételtől való függés a lét fenntartása érdekében. Ez egy materialista felfogás a Legfelsőbbről. Az azt követő prāṇa-maya szinten, miután az ember felismeri a Legfelsőbb Abszolút Igazságot az ételben, megtapasztalja a léttünetekben vagy létformákban is. A jñāna-maya szintjén ezt a tapasztalatát kiterjeszti a léttüneteken túl a gondolkodás, az érzés és az akarat területére. A Brahman-tudatosság következő szintje a vijñāna-maya. Ezen a szinten az ember különválasztja az elmét és a léttüneteket magától az élőlénytől. A következő és legfelsőbb szint az ānanda-maya, amikor valaki tudatára ébred a gyönyörrel teljes természetnek. A Brahman-tudatosságnak ily módon öt lépcsőfoka van, amit brahma pucchának neveznek. Ezek közül az első három – anna-maya, prāṇa-maya és jñāna-maya – az élőlények cselekvésmezejével kapcsolatos. A Legfelsőbb Úr, akit ānanda-mayának is hívnak, transzcendentális a cselekvések mezeihez képest. A Vedānta-sūtra szintén így jellemzi a Legfelsőbbet: ānanda-mayo ’bhyāsāt. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének természete örömmel teli, s hogy ezt a transzcendentális örömet élvezhesse, kiterjed mint vijñāna-maya, prāṇa-maya, jñāna-maya és anna-maya. A cselekvés mezején az élőlényt tekintik az élvezőnek, s az ānanda-maya különbözik tőle. Ez azt jelenti, hogy az élőlény akkor válik tökéletessé, ha elhatározza, hogy az ānanda-mayával összekapcsolódva akar élvezethez jutni. Így alkothatunk valós képet a Legfelsőbb Úrról mint a cselekvés mezejének legfőbb ismerőjéről, az élőlényről mint alárendelt ismerőről, valamint a cselekvés mezejének természetéről. Ha ezt az igazságot akarjuk megismerni, a Vedānta-sūtrában – a Brahma-sūtrában – kell kutatnunk.

E vers szerint a Brahma-sūtra kódolt kijelentései nagyon szépen elmagyarázzák az okot és az okozatot. Íme néhány ilyen sūtra vagy aforizma: na viyad aśruteḥ (2.3.2), nātmā śruteḥ (2.3.18), parāt tu tac-chruteḥ (2.3.40). Az első sūtra a tettek mezejére, a második az élőlényre, a harmadik pedig a Legfelsőbb Úrra utal, aki a különféle élőlények teljes megnyilvánulása közül a legfőbb jó.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.4]] '''[[HU/BG 13.4| BG 13.4]] - [[HU/BG 13.6-7|BG 13.6-7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 13.6-7]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/BG 13.5 - Revision history

TattvaDarsana at 18:52, 5 March 2019

EvaV: Created page with "B05 '''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13|TIZ..."

EvaV: Created page with "B05
'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13|TIZ..."